Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. I-II. című belga–francia, francia nyelvű, magyar feliratos film vetítése a FOTON Audiovizuális Centrumban.
A Brit Filmintézet 2022-es szavazásán a valaha készült legjobb filmnek választották!
Az 1932-ben alapított és még ma is létező brit Sight and Sound filmmagazin 1952 óta tízévente összeállítja a világ száz legjobb filmjének listáját.
A film a slow cinema egyik kiemelkedő alkotása. Ebbe a kategóriába azokat a filmeket soroljuk, melyek mellőzik a hagyományos történetmesélést, nincs, vagy csak nagyon minimális a sztorijuk. Hosszú felvételekben, minimalista módon mesélnek és a legfőbb eszközük, hogy a nézőt megfigyelővé teszik. A Jeanne Dielmanban például nincsenek kameramozgások, nincsenek közelik, nincs filmzene (zenét akkor hallhatunk, amikor Jeanne bekapcsolja otthon a rádiót), a „cselekmény” pedig nagyrészt a brüsszeli lakásban bontakozik ki, illetve a kamera a környező utcákra is kimerészkedik néha, amikor Jeanne bevásárolni megy.
A film egy megözvegyült anya főzéssel, takarítással, gyerekneveléssel és ügyintézéssel töltött, szigorúan beosztott idejét követi három napon át. A nő (akinek a neve, Jeanne Dielman, csak a címből és egy felolvasott levélből derül ki) azzal biztosítja megélhetését, hogy minden délután más-más ügyfelet fogad a lakásán, mielőtt a fia hazaér az iskolából. Jeanne számára a szexmunka is a hétköznapi rutin része.
A második napon, az aktuális ügyfél látogatása után Jeanne fegyelmezett viselkedése megváltozik. Vacsorakészítés közben túlfőzi a krumplit, majd a fazékkal kezében céltalanul bolyong a lakásban. Elfelejti rátenni a fedelet a porcelánedényre, amelyben a pénzét tartja, távozás után felkapcsolva hagyja a villanyt a szobában, kihagyja az egyik gombot a köntösén, és elejti a frissen elmosott kanalat. Ezek a furcsa változások egészen addig folytatódnak, amíg a harmadik napon meg nem érkezik az aznapi ügyfele.
A Jeanne Dielmant a filmtörténet az egyik legfontosabb feminista filmként tartja számon. A női nézőpont, a női szemszög végig érvényesül, ráadásul a filmet néhány kivételtől eltekintve egy kizárólag nőkből álló stáb készítette. Nemcsak a női önfeláldozást és a nők, mint a család egyben tartó ereje témakört járja alaposan körbe, hanem azt is elemi erővel mutatja be, hogy a házimunka igenis valódi munkának számít. Elég csak Jeanne mindennapi erőfeszítéseit nézni, és már attól elfáradunk.
Belga–francia, francia nyelvű, magyar feliratos film | Rendező: Chantal Akerman | Szereplők: Delphine Seyrig, Jan Decorte, Henri Storck | 1975 | 200 perc
Helyszín
FOTON Audiovizuális Centrum
Veszprém, Vár utca 17, Magyarország
Nyitókép: illusztráció/Shutterstock
