A Vad Fruttikról érdemes tudni, hogy talán nincs még egy zenekar Magyarországon, ami annyi tehetségkutatót nyert volna, mint ők. Ehhez képest még mindig nem világsztárok, pedig az italodiszkótól az elektropunkig terjedő zenei világ, a hipervicces szövegek és a külön figyelmet érdemlő, a figyelmet és a jókedvet végig fenntartó karizmatikus frontember mind erre predesztinálná az együttest. A szövegek nem nyúlnak mélyre, könnyen megjegyezhetőek, rímesek, és második nekifutásra már a tömeggel együtt énekelhetőek, a hangulat néhol fájdalmas és reménytelenül szerelmes, de valahogy mindig megmarad könnyednek.

„Fáj a fejem, a szívem túl nagy, és nem tudom, nem tudom, hol vagy,
Forog a világ, elfolyik minden, nekem senkim, de senkim sincsen”
(Nekem senkim)