Az egykori templomot és kolostort 1240. táján építtette Bertalan püspök a Domonkos-rendi apácák számára. IV. Béla király lánya, Szent Margit kislánykorában hat évig nevelkedett itt. A kicsiny, egyhajós templom mellett néhány kiegészítő épület alapfalait is láthatjuk a házak között. A templom a kolostorral együtt a török hódításnak esett áldozatul, az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek. Az északi rész maradt fenn romosan, ám kedvelt látogatóhelye nem csak a turistáknak, de a helyieknek is.
Fotó: Szücs Ildikó
A romokat 1938-ban tárták fel, ma már csak az alapfalak és a templomfal egy része láthatók. A „Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében” projekt keretében rekonstruálva lettek a romok, valamint előtte kialakításra került a Margit-tér, melyet egy szökőkút díszít, szimbolizálva a Séd-patak útvonalát.
Fotó: Szücs Ildikó
Néhány éve Szent Margitnak is szobrot állítottak emlékül, amely köré virágoskertet telepítettek, még hangulatosabb pihenőhellyé téve a romok környékét.
Szent Margitot a keresztények az önfegyelmezés és szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában.
Fotó: Szücs Ildikó
Fogadalmát is Veszprémben tette le 1254-ben. Később két alkalommal is lehetősége lett volna visszavonására, valószínűleg apja kérésére megkapta volna a felmentést, ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király és a lengyel király házassági ajánlatát is. 1270-ben halt meg, boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni.
Szent Margit szobra a romok melletti téren
Fotó: Szücs Ildikó
Fotó: Szücs Ildikó
Fotó: Szücs Ildikó
Fotó: Szücs Ildikó
