A vonyarcvashegyi Papp család több nemzedék óta szőlészkedik-borászkodik, így arról is mesélt apa és fia, hogyan változtak a fogyasztói igények az elmúlt évtizedek alatt, s az is kiderül, hogy nem csak a bookrnak, a fogyasztóknak is érnie kell.
Továbbvinni a hagyományt
„A Balaton-felvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó ital”- olvashatjuk a vonyarcvashegyi Papp Családi Pincészet oldalán, hiszen nemzedékről nemzedékre továbböröklődik a szőlő és a borkészítés szeretete. Papp Lajos nagyapja közvetlen mezsgyeszomszédja volt a Festeticsek vonyarcvashegyi szőlőbirtokának, majd apáról fiúra szállt tovább a birtok és a munka, s ma már Papp Lajos fia is folytatja a családi hagyományt.
– Én már közel ötven éve foglalkozom szőlészettel-borászattal – kezdett bele beszélgetésünkbe mosolyogva Papp Lajos, majd az évtizedek alatt végbement változásokról is mesélt. – Mind a fajták, mind a művelésmódok szempontjából több átalakulás volt. A régi ültetvények még karósak voltak. Édesapám a hatvanas évek elején alakított ki egy keskeny sortávolságú kordonos szőlőt. A későbbiek folyamán ezt bővítettük, fajta szempontjából is – emlékezett vissza.
Emlékek…
Változások és fejlesztések
A Balaton-felvidéki borvidék jellemző fajtája, az olaszrizling természetesen meghatározó volt egykor és most is. A hatvanas évektől jelen volt a rizlingszilváni, s Papp Lajos édesapja birtokán termett a bouvier is, ez egy korán érő, magasabb cukorfokkal rendelkező fajta – de ez az ültetvény már kipusztult. A család szürkebarátot és Cserszegi fűszerest is telepített. Egyhektáros területen gazdálkodik a család, az általuk készített borok nagy részét pedig több borvidékről származó, közel ezer mázsányi felvásárolt szőlőből készítik.
Papp Lajos 1978-ban építette első pincéjét, melyet az évtizedek alatt folyamatosan bővített: az egykori 30 hektoliter tárolókapcitás több lépésben mára több mint ötszáz hektoliteressé vált, s több technológiai fejlesztés is történt.
– Én 1968-tól 1989-ig a vonyarcvashegyi szakcsoportnál dolgoztam borászként, pincevezetőként. Próbálom a családnak átadni, a fiam átveszi majd – mondta Papp Lajos, és éppen ekkor nyílt az ajtó, s lépett be rajta Papp Attila, s bekapcsolódott a beszélgetésbe.
Apáról fiúra száll a birtok és a munka – Papp Lajos és Papp Attila
Fel kell zárkózni ennek a borvidéknek is
– Ez a táj, a Balaton-felvidéki borvidék nincsen annyira preferálva. Badacsony szomszédságában elég kicsi a mozgástér, és közelben van Balatonfüred, Balatonboglár is. Sokat kell dolgozni, a minőséget folyamatosan tartani kell és megpróbálni javítani. A többi a vásárlókon múlik – mondta a fiatal borász. Édesapja hozzátette: a szőlő nagyon munkaigényes: szellemileg és fizikailag is, s emellett az adminisztráció is jelentős. Nagyrészt kézi munkával művelik a szőlőt, melyben Papp Lajos testvérei is részt vesznek.
Közel húsz féle bort kínálnak, fehértől a vörösig, száraztól az édesig. Papp Lajos sorolta a nedűket, s külön kiemelte azt a cabernet sauvigon – merlot ccuvée-t, melyet unokájáról, Antóniáról nevezett el. A nedűket a pincénél, üzletekben, vendéglátóhelyeken is tudják értékesíteni, s borfesztiválok rendszeres résztvevői is. Apa és fia úgy látja, a vendégek keresik a helyi borokat, de nagyon árérzékeny ez a piac. S a borkultúra is folyamatosan változik.
Papp Lajos unokájáról kapta a nevét a vörösbor
Édestől a szárazig
– Amikor még létezett az NDK, a kelet-németek a félédes és az édes borokat keresték – kalandozott vissza a múltba Papp Lajos – s folytatta a jelennel. – Most már a szürkebarát kezd kiszorulni, csökken a kereslet iránta. Egyre kedveltebbek az illatos fajták, például az Irsai Olivér és a Cserszegi fűszeres.
Szavaihoz csatlakozva Papp Attila hozzátette: úgy tapasztalják, ma már egyre több a kulturált borfogyasztó. Míg régen a félédes, édes borok után volt nagy a kereslet, egyre többen a szárazak hívei, és azokból is a gyümölcsös, zamatos nedűk kedvelői.
Mézes borok az édes ízek kedvelőinek
– A borkultúra még nem annyira kiforrott, hogy a testes, száraz, markáns savas fehérborokat fogyasszák. Még egy kis időnek el kell telnie ahhoz, hogy megérjenek az emberek az igazi jó száraz fehérborokra is – mondott példát is az ifjabb borász, majd az ágazat jövője került szóba.
A fogyasztó öröme ad értelmet a munkának
– A fiatal generáció tagjai közül sajnos egyre kevesebben választják a fizikai munkát. Ez csak úgy működik, ha a család borászkodik, akkor a tradíciókat folytatva választják ezt a munkát. Én is úgy érzem, hogy egy életpálya értékét tovább kell vinni – vallja Papp Attila. S hogy mi a szép ebben a hivatásban? Ezt Papp Lajos és fia együtt fogalmazta meg.
– Az, ha szépek a borok, s a fogyasztók visszajeleznek, hogy ízlik nekik. A borversenyeken elért eredmények mind motiválják az embert, hogy érdemes felkelni és minden nap dolgozni.
A borivók tízparancsolata a Papp pincében
Szöveg és fotók: Keszey Ágnes
