Krausz Andrea | 2021.07.22. 07:00
Árammal kábították el a fuldokló pontyokat, így mentették meg őket
Kis teljesítményű, kutatási célra használt egyenáramú elektromos halászgéppel fogtak be halakat Zamárdinál, az Endrédi-patakban. Így mentették meg őket.

Szabályos mentőakció zajlott a Siófok-Balatonszéplak alsó és Zamárdi határterületéhez közeli Endrédi-patak medrében. Valószínűleg a tavaszi ívási időszakban a Balatonból felúszó pontyok rekedhettek meg a patakban, és a nyári hőség miatt hajnali oxigénhiány alakulhatott ki a sekély vízben.

A környéken élők jelezték a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek, hogy a Balatonba torkolló vízfolyásban reggelente “pipáló”, vagyis oxigénhiányos pontyokat látnak. A pikkelyeseket át kellett helyezni a magyar tengerbe, de ehhez a kizárólag kutatók által használt elektromos halászgépre volt szükség.

A pipáló halak közül egy-két példányt a helyi lakók fogtak ki, és menekítettek vissza a Balatonba, de néhány pikkelyes még a patakban rekedt.

A halmentéshez kutatók segítségét kérték a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei.

Fotó: Shutterstock

Dr. Ferincz Árpád és Dr. Staszny Ádám halászati szakértők a patakba gázolva pásztázták végig a vizet és egy egyenáramú elektromos halászgépet használtak a halak becserkészésére. A szerkezet úgy okoz kábulatot az állatoknál, hogy azok az ionáramlás miatt felúsznak a víz felszínére az elektromos szákhoz, ami egyben az anód is. Erről kérdeztük Dr. Staszny Ádámot, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársát.

Hogyan működtetik a vízben az elektromos halászgépet?

– Az elektromos halászgép pulzáló egyenáramot hoz létre. A szákon lévő gombot megnyomva a szákfej körívén lévő fém pozitív pólusként működik. A halak narkózisba kerülnek, és a szák felé úsznak. Így könnyen meg lehet őket fogni. De mindez kíméletes, nem károsítja a halakat. Amikor elengedjük a gombot, azonnal elúsznak. Károsodás nélkül élnek tovább a vízben. Kutatóként dolgozunk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A halállomány felmérését és kutatását végezzük ezzel a bevett módszerrel.

– A Balatonban is használják?
– Igen, ilyenkor a szezonban szinte folyamatosan úton vagyunk, és halállomány-felmérést végzünk a legkülönbözőbb célokból.

A Balaton esetében csónakból dolgozunk és egy nagyobb teljesítményű, aggregátoros halászgépet alkalmazunk.

Ilyenkor is egy hosszú szák segítségével gyűjtjük össze a halakat. Megállapítjuk, hogy milyen hal van egy adott szakaszon, majd gyorsan visszaengedjük őket. Nem okozunk vele semmilyen sebesülést. Az adatokat diktafonba mondjuk.

– Elég könnyű így halat fogni. Ki használhat ilyen gépet?
– Ez egy tiltott halászati mód, amit a halgazdálkodási és halvédelmi törvényben is leírnak. Kutatási céllal lehet csak engedélyt kérni rá, amit kétévente meg kell újítani. Vizsgához kötött a használata. A világ minden táján alkalmazzák a kutatók. Én 14 éve használok elektromos halászgépet. Zamárdinál az akkumulátorról működő német Hans-Grassl berendezést alkalmaztuk.

Csak a kutatók használhatják az elektromos halászgépet
Fotó: Lente Vera – hivatalos

– Önöket hívták segítségül az Endrédi-patakhoz, hogy befogják és átmentsék az oxigénhiányos pontyokat a Balatonba. Közben elvégeztek egy felmérést is. Magyarul megnézték, hogy milyen fajok kerültek a szákba. Milyen érdekességeket tártak fel?
– Amikor a halak íváshoz készülődnek, akkora a fajok jelentős része szeret a befolyó vízen felúszni, hogy alkalmas ívási területet találjon. Az Endrédi-patak erőteljesen feliszapolódott, és egy iszapzátony keletkezett a torkolati részen, ami így nyár közepére szárazra került. Ilyenkor nincs közvetlen összeköttetés a Balatonnal. Azért hívtak ki bennünket, hogy azokat a nagyobb testű halakat, amelyeknek nem felel meg ez a patak, kimentsük, és visszahelyezzük a Balatonba. Öt pontyot vissza is tudtunk engedni. Közben regisztráltuk, hogy milyen egyéb halfajok élnek ezen a részen.

Én az ország jelentős részén vizsgálom a különböző patakok halfajait, de nagyon meglepő volt, hogy ennyi compó és réticsík él ebben a patakban.

A réticsík egy védett halfajunk, a compó pedig kiemelten értékelt, őshonos halfaja Magyarországnak.

– Ez jó hír, de idegenhonos fajokat is találtak szép számmal.
– Igen, az idegenhonos halfajok jelentik Magyarország vizeinek egyik legnagyobb problémáját. Törpeharcsát és ezüstkárászt fogtunk, ez a két faj okozza hazánkban a legnagyobb gondot. A törpeharcsa egy rendkívül agresszív ikrafaló, jelentősen rontja az őshonos fajok szaporodási hatékonyságát és a horgászok sem szeretik. Az ezüstkárász pedig kiszorította őshonos rokonát, a széles kárászt. Képes a ginogenetikus szaporodási módra. Ez azt jelenti, hogy – bár szüksége van hímre a szaporodás elindulásához – a hím bármilyen rokon halfaj lehet, amelyek ezáltal nem tudnak fajtársaikkal ívni. Gyakorlatilag ezüstkárász klónok jönnek létre, amelyek elárasztanak bizonyos vizeket. Emellett táplálékkonkurensei is az őshonos fajoknak. Ezeket eltávolítottuk a patakból. Mindezek mellett jó volt látni a compó és a réticsík állomány jelentős megerősödését, ami az üledékben, iszapban lévő tápanyagforrásnak köszönhető.

Nyitókép: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva