A babamúzeumban a tulajdonosok porcelánbaba-gyűjteménye látható. Magyarország kultúrtörténetileg Európa szerte elismert antik gyűjteménye (1840-1920). Korabeli babák (kb. 500 db.) jelenetekben elhelyezve, korabeli miniatűr játékokkal, lakberendezésekkel (pl.: színház, lakás, szatócsbolt, konyha) és egyéb kellékekkel kiegészítve ismertetik a biedermeier és reformkor arisztokrata és nagypolgári ízlésvilágát (lakás-, öltözködéskultúra) és általában életstílusát. Ezen kívül a múzeum egy részében – elsősorban külföldi látogatóink kedvéért – újonnan készített művészi babákon bemutatja a magyar népviseleti kultúra legjellegzetesebb öltözeteit, talán ezért jelennek meg a babamúzeum nyitása óta kizárólag újonnan készített babákon bemutatott népviseleti (nem antik) kiállítások „babamúzeum” néven az országban, ami tapasztalataink szerint látogatóinknak némi félreértést adhat a Tihanyi Babamúzeum gyűjteménye tulajdonképpeni jellegéről.
PANORÁMA KILÁTÓ, BALATONVILÁGOS
Balatonvilágos legszebb panorámáját a löszfal tetején lévő kilátóból csodálhatjuk meg. Mészöly Géza és Csók István festőművészek innen merítettek ihletet balatoni képeikhez. A park padjairól vagy a löszfal széléről élvezhetjük a tó keleti medencéjének látványát. A helyet sokan aligai magas-partként ismerik és itt halad el a Balatoni Bringakörút. Itt található a 2000-re elkészített 12 méter magas Szent Korona emlékmű, melynek alkotója Mihály Gábor.
A parkot szegélyező árkon átívelő szerelmesek hídjának nevezett fehér fahídon álló felirat tanúsága szerint az itt fogant szerelem múlhatatlan. Sokan szerelemlakatot hagynak maguk után a kedves pillanatok emlékére.
A barlang teljes hossza 2850 méter, mélysége a bejárattól számítva 14 méter szárazon, víz alatt 36 méter. A barlangot a kórház területén a tüdőpavilon építésekor, 1925-ben fedezték fel. A barlanggal akkor nem törődtek, járatait nagyrészt törmelékkel töltötték fel. Csak több mint egy évtized múltán, 1937-ben mérte fel a járatokat Kessler Hubert, és az ő javaslatára a törmeléket kitermelték, és a kórház alapjainak megerősítésére a szükséges helyekre pilléreket építettek benne. 1972 óta légúti megbetegedésekben szenvedőkre és terápiás kezelésekre kezdték használják. A kórház ezzel egyedülálló lehetőséghez jutott: mintha a kórházat építették volna a gyógybarlang fölé. A betegeknek az utcára sem kell kilépniük: a barlangba a betegek lifttel juthatnak be, és orvosi felügyelet mellett folytathatják a légzésterápiát a barlang száraz, tágas termeiben.
Nem ismert, hogy a Rómer Flóris által 1860-ban „régi római lak”-nak nevezett, a 15–16. század fordulóján épült későgótikus kisnemesi udvarházat mióta hívják „török ház”-nak vagy „török adószedő házá”-nak. A ház legkorábban a török kori adásvételi szerződésekben fordul elő 1675-ben, 1689-ben, majd 1722-ben egy csereszerződésben.
A tapolcai Malom-tó hazánk egyik leghangulatosabb városrésze. A malom mögött azért duzzasztották fel újra a Tapolca-patak vizét, hogy egy második malmot is meghajtsanak vele. A két tó közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (de nevezik Nagy-tónak illetve felső tónak is), míg a második a Kis-tó vagy alsó tó. A malomépület jellegzetes része a kőből kirakott alsó szint. Természetesen nem csak az épület alsó szintjét rakták ki kőből, hanem az egész épület kőből készült, csak a felső részeket bevakolták, míg alulra a szebb formájú köveket építették be, és azt a részt vakolatlanul hagyták.
Összeállította: Szaniszló Hajnalka
Nyitókép: Pixabay