Videós összeállításban számolt be a likeBalaton.hu a 2019 novemberében történt szabadon engedésről. Akkor egy nőstény és a kandúr kezdte meg önálló életét a vadonban, harmadik nőstény testvérük azonban egy fotócsapdás (automata fényképezőgéppel fotózott) kifutóba került ugyanezen a területen. A szakemberek kicsit gyámoltalannak találták ahhoz, hogy elengedjék, ezért december elejéig etették, és megfigyelték, hogyan reagál a prédára. A kifutó helye titkos volt, nehogy valaki megzavarja a cicust.
A vadmacskát a nagybereki vadonban felállított kifutóban figyelték meg (Fotó: Lanszki József/Fotócsapdás felvétel)
A felvételek alapján viszont úgy tűnt, hogy “kis gyámoltalanka” is megérett már az önálló életre. Mint megtudtuk, szépen mozgott, figyelmes volt, látszott, hogy érdeklik a külső hangok, szagok, folyamatosan fülelt, szimatolgatott kifelé. Mivel éjszaka és nappal is aktívnak bizonyult, a viselkedése pedig teljesen kiegyensúlyozottnak tűnt, ezért december első napjaiban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai kiengedték a vadmacskát.
– Az ajtót kinyitottuk, de egy olyan zárást tettünk rá, hogy a kutyák vagy rókák, nagyobb testű ragadozók ne tudjanak bejutni a kifutó belsejébe. Ő maga vissza tudott volna menni, a lehetőséget megadtuk rá. Igaz, hogy 20-25 perc eltelt, amíg rászánta magát, de elment és nem jött vissza többé – mondta a likeBalatonnak Prof. Dr. Lanszki József, a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára, aki a vadmacskák kutatásával foglalkozik.
Itt az esti videofelvétel, melyen látszik, hogy félve merészkedett ki a kinyitott kifutóból:
A vadmacskamentés szakmai irányítását végző szakember elmondása szerint a hivatásos vadászok észlelték a testvérek valamelyikét a Nagyberekben, tehát nagy valószínűséggel élnek és virulnak a csodálatos kis ragadozók. – Sajnos nyomkövetőt nem kaptak a vadmacskák, mivel ilyen berendezés nem állt rendelkezésünkre, műholdas nyomkövető pedig még nincs ilyen kis méretű állatra – mondta a kutató, aki azt is elárulta, hogy a vadmacskák számára a legnagyobb problémát a hibridizáció jelenti, vagyis, hogy a vadmacska képes párosodni a házimacskával, így félő, hogy előbb-utóbb beleolvad a házimacskába. Ezért is fontos, hogy ezek a genetikailag tiszta állatok visszakerüljenek a természetbe.
A három testvér egyike a kiszabadulás utáni pillanatokban (Fotó: Krausz Andrea)
– A Balaton-felvidéki Nemzeti Park elsőként indította el 2018-ban a vadmacskák megfigyelését a déli Bakonyban. Két helyszínen, a Kab-hegyen és Agár-tetőn kezdődött a monitorozás, 2019-ben pedig harmadikként kapcsolódott be a balatoni Nagyberek, ahová 6 fotócsapdát helyeztünk ki. Az automatikusan működő fényképezőgépek éjszaka és nappal is felvételeket készítenek az érzékelőtérbe kerülő állatokról. Sokféle információt lehet nyerni egy ilyen fotócsapda révén – fejtette ki Lanszki József, aki kidolgozta a szőrcsapdázás rendszerét is, melynek segítségével DNS-minta vételére alkalmas szőrmintákhoz juthatnak a kutatók.
A tiszta vérű vadmacskákat vissza kell engedni a természetbe (Fotó: Lanszki József/Fotócsapdás felvétel)
– 2-3 cm átmérőjű, fél méter hosszú, rovátkolt botokat ütünk le a földbe, melyek végén valamilyen szőrgyűjtő alkalmatosság, kisebb drótkefe, tépőzár, vagy mindkét oldalán ragadós szalagcsík található. Ezeket macskagyökér oldattal, illetve paradicsomos hallal beecseteljük, hogy odavonzzák a macskákat. Miután csipesszel összegyűjtöttük, egy kis tasakban molekuláris genetikai laborba kerülnek DNS-vizsgálatra – magyarázta az egyetemi tanár.
Vadmacska éjszaka a szőrgyűjtő botoknál dörgölőzik (Fotó: Lanszki József/Fotócsapdás felvétel)
A kivont örökítő anyag arra is alkalmas, hogy feltérképezzék a térségek vadmacska-populációjának genetikai változatosságát és a különböző területeken élő populációk kapcsolatát. A felmérések alapján Magyarországon sok vadmacska él, a genetikai vizsgálatok remélhetően igazolni fogják a kutató felvetését, miszerint most több a tiszta vérű vadmacska, mint 20 évvel ezelőtt volt.
A vadmacskák szabadon engedéséről itt lehet olvasni!
Krausz Andrea
Nyitókép: Lanszki József/Fotócsapdás felvétel
