A strandok komfortfokozata, pontosabban a strandolók kényelme, igényei miatt rendszeresen kotorják a balatoni iszapot, azonban szükség van másfajta munkálatra is. Ez a vízminőség-védelmi kotrás, azaz a közvetlenül a mederfenék tetején lévő néhány centiméteres réteg eltávolítása. Ebben halmozódik fel a foszfor, mely kedvez az alga elszaporodásának. Ezt a fajta kotrást évtizedekkel korábban is végezték a Balatonon, melynek állapota 2004-re ideálissá vált, így akkor befejezték. A tavaly augusztusi vízvirágzás, azaz algásodás azonban figyelmeztető jel volt arra, hogy ismét szükség lenne rá.
Másfél évtizede még a Zsuzsi kotróhajót vetették be erre a feladatra, mely azonban elromlott, így helyette új kotróhajókra lesz szükség. A munkálatokról és az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról tartott lakossági fórumot az Országos Vízügyi Főigazgatóság korábban Balatongyörökön, néhány napja pedig Vonyarcvashegyen. Ezt takarja ugyanis az az elképzelés, mely korábban ipari kikötő kialakításának terveként vonult be a köztudatba.
Mindkét helyszínen láthattak a résztvevők egy kisfilmet, melyben elhangzott, hogy vízvédelmi kotráshoz kotróhajók, az ezeket kiszolgáló uszályok, pontonok és a személyzet lakhatását biztosító lakóhajók szükségesek, valamint kell egy terület (egy zagytér), ahol el tudják helyezni a kitermelt anyagot.
A szakemberek 11 helyszínt vizsgáltak meg a Balaton körül, mely ezek elhelyezésére alkalmas lehet. Vizsgáltak környezet- és természetvédelmi szempontokat, közúti és vasúti összeköttetést, s ezekkel kapcsolatos logisztikai és gazdaságossági tényezőket is.
Fotó: Mihály Szilvia
A lakossági fórumon levetített filmből kiderült, hogy végül a balatongyöröki helyszín bizonyult a legideálisabbnak. Legfőképpen azért, mert a vízminőség-védelmi kotrást ebben a térségben, a Balaton nyugati medencéjében kell elvégezni, hiszen a fő terhelés itt éri a Balatont, a Zala és a beérkező vízfolyások révén. A helyszín kiválasztásához a balatongyöröki zagytározó léte is hozzájárult – ez a 80-as évektől létezik.
A Balatongyörökre tervezett létesítmény ellen több mint nyolcezren tiltakoznak az egyik közösségi oldalon lévő csoportban, aláírásgyűjtés is indult, s mint a fórum egyik résztvevője kijelentette: akár helyi népszavazást is kezdeményeznek a terv ellen. Legfontosabb érveik közé tartoznak a környezetvédelmi szempontok, a Balaton állapota, az élhető lét fenntartása, s attól is tartanak: a Szent Mihály-dombról látszana a kikötő.
Kedvelt kirándulóhely a vonyarcvashegyi Szent Mihály domb/ Fotó: Keszey Ágnes – Zalai Hírlap
A tiltakozásokat kifejező hozzászólásokra az előadók többször jelezték: a kikötőről még nincsenek kész tervek, elképzelések vannak, melyeket módosítanak a lakossági vélemények alapján. A fórumon többen Fenékpuszta térségét javasolták a kikötő kialakításához, de mint a szakemberek válaszában elhangzott: ott a kiemelt természetvédelmi szempontok miatt nem lehet megvalósítani.
A fórum után érdeklődésünkre a további tervezési folyamatról dr. Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a korábban megvizsgált lehetséges helyszínek mellett új ötleteket is kaptak a lakosságtól és a civil szervezetektől. Ezeket megvizsgálják (a régebbieket ismét), s egyeztetnek természetvédelmi szakemberekkel.
– Valamilyen megoldást találnunk kell. Azt senki nem vitatja, hogy itt kotorni kell. S ezt az anyagot el kell helyezni, ehhez zagyterekre van szükség – emberi távolságokon belül. Tehát nem lehet ötven kilométerre – emelte ki dr. Csonki István. Hozzátette: a Balaton medre nem csökkenthető, abba kikotort iszap nem helyezhető, azaz zagytér csak a parton lehet.
A fórumon azt a kérdést is részletezték, mi lesz, mi lehet a zagyterek, az eddig ott elhelyezett anyag sorsa.
– Nemcsak a keszthelyi térséget illetően, hanem az egész Balatont érintően elkészült a terv, hol lehet újabb lerakóhelyeket létesíteni, illetve melyek azok a zagyterek, melyeket üríteni lehet. Ha egyéb hasznosítás indul, például ahol kikötőt, kerékpárutat, ligetes erdőt alakítottak ki, ott logikusan nem csináljuk ezt. Ezek felmérése megtörtént. Egyéb hasznosításra vonatkozóan rengeteg javaslatot tartalmaz a terv.
Nagyon sok olyan bánya van, melynek rekultivációjához fel lehet használni, és komoly tanulmány van arra is, hogy a Zalában lévő savanyú földek tényleges javítására jó lenne az az anyag, ami a zagyterekben van – mondta el az igazgató.
Ezek az ötletek azonban még a szaktárcákkal való egyeztetések során formálódnak. Az alapkérdésre, azaz a Balaton vízminőség-védelmi kotrására is visszatért.
– A tavaly augusztusi eset figyelmeztetés volt. Nem biztos, hogy a jövőben újra előfordul, de labilis a Balaton: ő most szólt – vetítette előre dr. Csonki István.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a fórum tapasztalatai alapján módosítja az eddigi terveket, s csakúgy, mint eddig, egyeztet a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Balatoni Szövetséggel és több illetékes szervvel.
A fórum elején szóba került egy másik megoldandó feladat is, ám erről Csonki István hangsúlyozta: a lakossági tiltakozások nyomán ezt már kivették a Balatongyörökre elgondolt kikötő funkciói közül, így az kisebb lesz az első elképzeléshez képest. A balatoni partvédelemhez olyan terméskövekre van szükség, melyek ellenállnak a fagynak és a hullámzásnak.
Ilyet a tó környékén csak Uzsán és Bazsiban bányásznak, melyet a pálkövei kőberakó megszűnése óta költséges módon, közúton szállítanak – ez bizonyos fokú környezetszennyezést is jelent. Erre szeretnének megoldást találni.
A fórumon az is elhangzott: szükséges egy olyan kikötő, ahol a köveket be lehet pakolni és hajókkal elszállítani azokra a településekre, ahol szükséges a part védelme. Mivel a balatongyöröki helyszínt elvetették, ennek újragondolása is szükséges a szakemberek szerint.
Forrás: zaol.hu
Nyitókép: olvasói fotó / Mona Piroska
