Ez a körülmény jelentősen befolyásolta a nádaratás folyamatát, mivel a gépeket nem bírta el a jég, így csak azután tudtak dolgozni a vállalkozók, miután kiengedett a terület.
– S ha nincs jég, jelentősen kisebb terület aratható – tájékoztatott bennünket az idei kis-balatoni nádaratásról Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség vízgazdálkodási szakmérnöke.
Március közepéig tart az engedély, addig 110 hektáron szeretnék levágni a nádat
Fotó: ZH Archívum
– A 2019–2020-as szezonban idén januárban lehetett megkezdeni a nádaratást, korábban nem voltak megfelelők ehhez a körülmények. A nagyon enyhe téli időjárás miatt a nád nem dobta le időben a levelét, csak a december közepén érkező szél segített ebben – közölte Lovász Zsófia.
Hozzátette, a leveles nád az aratás utáni feldolgozás során nagyon sok pluszmunkával tehető csak alkalmassá a tetőnádként, vagy más termékként történő értékesítésre, ami miatt nem lenne gazdaságos a téli betakarítás. Emiatt inkább mindig kivárják a természetes levélhullást, ezért húzódott át a munka januárra.
Itt elolvashatsz mindent arról, miért fontos a nádaratás!
Mint a mérnök elmondta, idén két nádarató vállalkozó jelentkezett a Kis-Balaton több mint kétezer hektárnyi nádasaiban az aratásra. Speciális munkagépeikkel, az úgynevezett Seigákkal vágják és gyűjtik, majd szállítják ki a partra a vízinövényt.
Kép: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség
– Nagyon szigorú műszaki és környezetvédelmi előírásoknak kellett megfelelniük, hiszen fokozottan védett területen dolgozhatnak. Többek között be kell tartaniuk, hogy milyen vízmélységig végezhetik a munkát, kizárólag növényi alapú kötözőanyagot, úgynevezett Sisalt lehet használni, valamint meghatározott tarlómagasságot kell hagyni. A területen csak ötven centiméteres vízmélységig engedélyezett a nádaratás, mert annál mélyebb vízben a gépek károsítanák a nádast.
A gépek műszaki állapotára is kiemelt figyelmet fordítunk. Rendszeresen tartunk gépszemlét, valamint a vállalkozók kötelezve vannak arra, hogy a gépeken tartsanak kárelhárítás céljából speciális eszközöket, és abszorbens anyagokat. A megfelelő vastagságú jég hiánya erősen korlátozza a lehetőségeket.
Így idén lényegesen kisebb területet tudunk learattatni, mintha a gépekkel a jégen haladva vághatnák a nádat a szakemberek. Az erre lehetőséget adó hatósági engedély március 15-ig szól. Az aratást követően a területet GPS-készülékkel bejárva mérjük fel, annak érdekében, hogy pontosan meg tudjuk állapítani, hány hektáron sikerült elvégezni a munkákat.
Nézd meg a nádaratásokon készített képeket!
Az előzetes tervek szerint több mint 110 hektáron szeretnék levágni a nádat, aminek egy része jó minőségű, úgynevezett egyidejű nád lesz, de a munka részeként a régi, avas nádat is aratniuk kell, aminek nyomán megújulhat a nádas egy része.
– Tavaly megkaptuk az engedélyt a lábon álló nád égetésére is, ugyanis a szakszerűen végzett égetés jót tesz a nádas ökológiai állapotának. Az égetést követő első évben nő a nád sűrűsége, majd a következő évben jelentősen nő a víz feletti és a víz alatti biomasszája. Átgondolt és megfelelően kivitelezett égetéssel hatékonyan lehet megszabadulni az avas nádtól, a szárazulatokon az avartól, és jelentősen csökkenthető a nádkártevők és kórokozók általi nyomás.
Azokon a területeken, ahol a nádaratás nagyon drága, vagy szinte kivitelezhetetlen a fásszárúak megjelenése vagy a nádra felkúszó növények miatt, a felgyülemlett biomasszát szinte teljesen el lehet távolítani. Ahhoz viszont, hogy káros hatásait minimalizálni lehessen, az égetést elsősorban kis parcellákon, fagyott talajon, vagy megfelelő vízállás esetén jégen szabad elvégezni. Az idei tél azonban ezt sem teszi lehetővé. Meleg van, megindultak a hüllők és a kétéltűek a területen, így most elmarad a nádégetés – közölte Lovász Zsófia.
Olvasd el, anno hogy zajlott a balatoni nádaratás!
Forrás: zaol.hu
