– Amikor kezdődtek a szigorítások, beszélgettünk arról, hogy kire milyen hatással lehet a bezártság, s hogy hogyan lehet túlélni. Most ott tartunk, hogy arról kell beszélnünk, hogy mikor merünk újra olyan felhőtlenül nyitni, mint korábban. Bizalmatlanság van az emberekben.
– A korlátozás szabályai az elmúlt hetekben szerves részévé váltak az életünknek, sokaknak a személyiségébe is beépültek. Részben személyiségfüggő az, hogy ki mikor tud visszatérni a megszokott életéhez. Aki alapvetően szorongó típus, aki hajlamos felnagyítani a fenyegetéseket, azzal, hogy megszűnnek a korlátozások, nem valószínű, hogy azonnal meg tudja élni a feloldások boldogságát és a belső szabadságot, ami ezzel jár. Az ilyen típusú ember elkezd kötődni a szorongásaihoz, beépíti a személyiségébe, így számára biztosan hosszabb időt vesz majd igénybe, hogy újra biztonságosnak érezze a világot.
Azok számára, akinek a koronavírus-járvány okozta élethelyzet csupán egy körülmény, a korlátozások csak szabályok, amelyeket az adott helyzetben be kell tartani, gyorsan visszatérnek majd a megszokott működéshez. Harmadrészt nagyban függ mindez a társas környezettől is, vagyis a családban, a párkapcsolatban kialakult szokásoktól. Ebben az esetben az is a mérvadó lehet, hogy a fenti példák közül melyik érvényesült a szűk környezetünkben, mert aszerint, valamelyest együtt fogunk „kijönni” ebből a helyzetből a szokásainkat tekintve is.
– Meddig fogunk még folyton mindent törölgetni, állandóan kezet mosni és fertőtleníteni, azért mert félünk?
– Ha ez a gyakorlat belső normává vált valakinél, akkor nem fog olyan könnyen kikopni az életéből, de nem is biztos, hogy kell. Ilyen például a kézmosás. Az maradjon is. Más dolgokban azonban: lehet, hogy elmegyünk majd étterembe, de a folyamatos fertőtlenítést és a rögzült szokásokat nehezebb lesz elengedni.
– Tehetünk valamit tudatosan a helyzet javítása érdekében? Azért, hogy ne szorongjunk az étteremben, a strandon vagy éppen ölelés közben a barátainkkal való találkozáskor.
– Újra kell gondolnunk a szokásainkat. Aki a jelen helyzetet átmeneti élethelyzetnek tekintette és könnyedén alkalmazkodott, azt gondolom, hogy az ilyen típusú ember gond nélkül vissza fog térni a régi szokásaihoz és életmódjához, amint erre lehetősége lesz. Akik most szélsőségesen reagálnak, azokban ez a szorongás meg fog maradni. Lehet, hogy ilyen esetben érdemes szakember segítségét is kérni.
Nyitókép: shutterstock