A kedvenc tavunkat is érintő kutatásról tavaly a nature.com cikkezett, és most a Nasa earthobservatory oldalán lehet olvasni a legújabb eredményekről. Azt már eddig is megfigyelték, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte sokkal gyakrabban fordul elő algavirágzás a tavakban, a kutatók pedig úgy döntöttek, most jött el az ideje, hogy erről egy tudományos és átfogó képet alkossanak.
De mi is az az algavirágzás és miért érdekes számunkra? Egy kis biológia következik. A fitoplankton szerkezetek a vízi tápláléklánc nélkülözhetetlen részei, elsősorban az óceánokban. Ugyanilyen fontos szerepük van a Föld légkörének oxigénháztartásában is. Jelentős részük ahhoz túl kicsi, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek, de ha nagy számban vannak jelen, akkor zöldesre színezik a vizet a sejtjeikben lévő klorofill miatt. Ők is fotoszintézis útján veszik fel az energiát és tápanyagot, ezért a víz felszínéhez közel kell tartózkodniuk, ahol több a fény. Az algavirágzás jelensége a nyári melegben figyelhető meg, amikor a víz oxigénszegénnyé vált, ugyanakkor tápanyagokban gazdag. Ilyenkor szaporodhatnak el régies nevén a kékmoszatok.
Így néz ki egy fitoplankton (Fotó: wikipédia)
A kutatók felfedezték, hogy az évek során némely tó tartós javulást mutatott, vagyis csökkent bennük az algavirágzás, néhány tónál pedig fokozatos romlást figyeltek meg, ahol növekedett a virágzás. Olyan is előfordult, hogy a helyzet eleinte javult, majd később romlott, és van olyan tó, ahol nem lehet kimutatni tendenciaszerű változást. A vizsgálati időszakban, vagyis a nyolcvanas évektől napjainkig, a nyári csúcsvirágzás intenzitása a 71 tó közül 48-ban jelentősen megnőtt. Jeff Ho a kutatás vezetője elmondta, hogy a mérgező algavirágzás befolyásolja az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot, a halászatot és az idegenforgalmat is.
Az algavirágzásnak és így a víz romlásának egyik leggyakoribb oka a tápanyag túlterhelés. A vízben felhalmozódó tápanyagok forrása a szennyvíz és a műtrágya. A felesleges tápanyagok, mint például a foszfor és a nitrogén elősegíthetik az algák hatalmas kolóniáinak növekedését. Időnként ezek a virágzások közvetlenül mérgezőek más tengeri fajokra és az emberekre, akik ezeket fogyasztják. Más esetekben a nagy virágzás megfojthatja a vízi életet azáltal, hogy elhasználja a vízben lévő oxigént.
A Balaton és az északi partjának egy szelete (Fotó: Szücs Ildikó)
A tavakban nagyobb kockázatot jelentenek az ilyen típusú virágzások, egyrészt mert kisebb az áramlás a be- és kiáramló folyókból, másrészt a tartósan melegebb vízhőmérséklet miatt. Az is szerepet játszik, hogy nagy a tó vizének összetétele változatos, és a tó különböző szakaszaiban nem azonos a fizikai és kémiai összetétel.
A 71 vizsgált tó közül mindössze hatnál állapítottak meg folyamatosan javuló irányvonalat, és az egyik tó a Balaton. A Nasa oldalán így írnak a magyar tengerről:
„A délnyugat-magyarországi Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Jelentős turisztikai célpont és kulcsfontosságú gazdasági erőforrás, ezért sok energiát fordítottak a vízvédelemre és a tápanyag-szennyezés mérséklésére. Ezek az erőfeszítések megmagyarázhatják a tó javuló tendenciáját a vizsgált időszak alatt.”
Távolban a déli part (Fotó: Szücs Ildikó)
A kutatás kimutatta, hogy a hőmérséklet és a csapadék is nagyban befolyásolja az algavirágzás jelenségét. Azok a tavak, amelyek tartós javulást mutattak, az idő múlásával csak csekély mértékben, vagy nem melegszenek fel. A tanulmány szerzői azt sugallták, hogy a tó felmelegedése elősegítheti a virágzást oly módon, hogy ellensúlyozza a virágzás csökkentésének erőfeszítéseit a vízminőség-kezelés révén.
Mindenki számára nagy öröm és megnyugvás, hogy a Balaton vize tiszta és jó minőségű. Erről ebben a cikkünkben is írtunk.
A tó víze ezer színben tündökölhet, és akár türkiznek, akár szürkésnek vagy kéknek látjuk a színét, azt a fényeknek és a levegőnek köszönhetjük, és aggodalom nélkül gyönyörködhetünk benne.
Nyitókép: earthobservatory.nasa.gov
