Hosszú évek óta próbálják műfészkek kihelyezésével segíteni a kerecsensólyom-populáció fennmaradását Magyarországon. Szinte mindenhol csökken az állománya, de a fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nálunk mégis növekszik. Mondhatni, kerecsensólyom-nagyhatalom vagyunk, de jóval inkább az Alföld, illetve a középhegységek vidékén volt jellemző eddig a szaporodásuk. Somogy megyében is megfigyelték ezt a fajt, de sikeres költést még sosem dokumentáltak.
Mind a négy fióka egy képen. Az oszlopon látszik a költőláda is (Fotó: Péntek István)
– Korábban a balatonendrédi domboknál láttak kerecsensólymot, de a fészek sosem lett meg, fiókát, tojást senki sem talált még Somogyban. 2009-ben a Siófok-Kiliti repülőtéren Kenéz István kollégámmal rendszeresen láttunk kerecsensólymokat táplálkozni, hiszen ott sok az ürge, de a fészeknek nem jutottunk nyomára – mondta a likeBalatonnak Szinai Péter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.
A kerecsensólymok elsősorban más ragadozó madarak elhagyott fészkeit foglalják el, amelyek költési időben gyakran leszakadnak. Ennek megelőzése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kifejlesztett egy speciális, mesterséges fészket, amelyet a sólymok szívesen elfoglalnak.
Ezek alkalmazásának köszönhetően olyan tájegységeken is megtelepedtek, ahol korábban a fészkelési lehetőségek számukra korlátozottak voltak. Az első mesterséges fészkeket 1987-ben fákra, később nagyfeszültségű oszlopokra helyezték ki. Napjainkban az ismert kerecsensólyom-állomány 93 százaléka költ mesterséges fészkekben.
Még videóra is sikerült felvenni a Sió-völgyben a fiókákat:
– Tavasszal örömmel láttuk, hogy csodák csodájára egy fiatal párnak négy fiókája lett a Sió-völgyben lévő nagyfeszültségű oszlop tetején. Miután az E.ON karbantartás miatt lekapcsolta a vezetékszakaszt, felmentünk a több mint 10 méter magas oszlopra megnézni a madarakat. Nem gyűrűztük meg őket, mert addigra már akkorák lettek a fiókák, hogy fennállt a veszélye, esetleg kiugranak a fészekből. Ezt nem kockáztattuk – mesélte Szinai Péter.
A kerecsensólyom egyike a kiemelkedő természeti értékeinknek. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel. A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható, és a Herendi Porcelánmanufaktúra idén elkészített, több mint egy mázsa súlyú, világraszóló alkotását is többek között kerecsensólymok díszítik. Nem véletlenül.
2020-ban mutatták be a páratlan herendi alkotást, melynek alján láthatóak a kerecsensólymok (Fotó: Herendi Porcelánmanufaktúra)
Az ősidők óta kedvelt vadász madárral már honfoglaló őseink is solymásztak. Valószínűleg akkoriban is sok ilyen madarat fogtak be, illetve szedtek ki a fészkekből, de a solymászat jelenleg is virul, nagy igény jelentkezik rá például Nyugat-Európában és az arab világban. A rapsicok korábban megpróbálták kilopni, majd külföldre csempészni a fiókákat, de jelenleg a magasfeszültségű oszlopokon biztonságos helyen vannak, ráadásul a madarászok folyamatosan figyelik őket.
Szenzációnak számít a Balatonnál megfigyelt költés (Fotó: Péntek István)
– Magyarországon lehet solymászati céllal tenyésztett vándorsólymot használni, de kerecsensólymot nem. Az teljesen illegális, hiszen különösen veszélyeztetett fajról beszélünk – emelte ki a nemzeti park szakembere, aki hozzátette, a mostani költés a védelmi program egyértelmű sikere. Az idei év kedvezhetett a rágcsálók, pockok, ürgék szaporodásának, amik a fő táplálékforrásukat jelentik, országosan is sok fióka tudott a fészkekből kirepülni.
Krausz Andrea
Nyitókép: Péntek István
