A Pongrácz-kastélyként ismert ház Paloznak domboldalában bújik meg vadregényes környezetben. Az úton elsétálhatunk az épület északi fala mellett, ahol a kupolás tornyocska is emelkedik, és ha nagyon pipiskedünk, akkor a tető felett ellátunk a Balatonig is. Egészen közelről vehetjük szemügyre ezt a kis villát, mert egy keskeny bekötőút vezet a kapuig, majd onnan a falu irányába, hiszen a környék kis utcácskái itt egymásba kanyarogva hálózzák be a domboldalt.
A Pongrácz-kastély 1929-ben
Fotó: Fortepan/Boda Balázs
A villa eredetéről annyit tudunk, hogy nagyjából 1750-ben épült, barokk stílusban, és eredeti formáját az 1860-as évekig megőrizte. Ekkor bővítették és átépítették.
Feljegyzések szerint az épületet 1894-ben a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család egyik sarja, ifjabb gróf Pongrácz Jenő császári és királyi kamarás, koronaügyész és máltai lovag vásárolta meg – innen ragadt rá a Pongrácz-kastély név.
1927-ben a házat mediterrán stílusban felújították, de ekkor a gróf már nem élt. A második világháború végén a kúria lakatlan, kifosztva áll, majd az 1950-es évek elején munkásszállóként működik. Az épület annyira leromlott állapotba került, hogy a Pongrácz család örökösei nem tudják felújítani, ezért eladják.
Márffy István 1974-ben vásárolja meg a romos kúriát, és saját tervei alapján, két kezével kezdi helyreállítani. Az új tulajdonos szakmáját tekintve képzőművész, fia restaurátor, így elmondhatjuk, hogy a legjobb kezekbe került ez a csodás kis vityilló, amit három évtizeden keresztül folyamatosan újítottak, csinosítottak.
Ma már Márffy kúriának hívják az egykori Pongrácz kastélyt
Fotó: Szücs Ildikó
Márffy István egy 2004-ben készült interjúban így nyilatkozott a Naplónak:
– Két kezem munkájával fogtam hozzá a kastély renoválásához. A statikusok és a szakemberek ugyan menthetetlennek találták, én mégis bíztam abban, hogy egyszer majd sikerül régi fényébe öltöztetnem az épületet. A stációkat is én készítettem, de volt olyan ember, aki nem hitte el, hogy ezeket én építettem. Többen úgy vélték, hogy mindez kétszázötven évvel ezelőtt készült, én csupán restauráltam őket.
Régi és új képekért az épületről nézd meg galériánkat:
Az épület nem is olyan kicsi kastély, hiszen 13 szobája van ezer négyzetméteren, hatalmas pincével, rejtett csigalépcsővel, amely állítólag egy szekrénybe vezet – akárcsak egy középkori lovagregényben. A művész szenvedélyesen erősítette meg a falakat, meszelt, rendbe hozta a tetőt, kályhát épített és korabeli bútorokat szerzett, majd restaurált, hogy régi pompájába hozza vissza a kúriát.
A kastély mellett található kisebb méretű épület, az úgynevezett vincellérház, melyről azt lehet tudni, hogy Paloznak legrégebbi épülete, és az 1600-as évek végéről való.
Előtérben a vincellérház
Fotó: Szücs Ildikó
| „Keze munkája nyomán újjászületett a XVIII. századi nemesi udvarház, ahol a vincellérházból lovagrendi kápolnát rendezett be, a faluban Hősök kútját létesített, a Balaton-mellék tán legszebb kálváriáját építette meg, a keresztút elé a Szent Donát-kápolnát állította, s ami szép épült az utóbbi időben Paloznakon, köze volt hozzá. Ilyen a helyiek által egykori tulajdonosa miatt Pongrácz-kastélynak nevezett gyönyörű Márffy-kúria előtt a tónak szaladó lejtőn pompázó, szintén hősünk által felújított, a Balaton-felvidéki népi építészet jellegzetességeit hordozó oszlopos, boltozatos ívű tornáccal ékes hófehér szőlősház. (Mondhatjuk présháznak, vincellérháznak, pincének, egyre megy.)“ (Magyar Nemzet, 2004.) |
Az útról kis lépcső vezet a házhoz, de autóval is megközelíthető
Fotó: Szücs Ildikó
| „– Régen az embereknek volt ösztönös arányérzékük, szépérzékük. A modernizálódás hatására ez eltűnt. Azt gondolják, ha van pénz, mindent meg lehet csinálni – jegyzi meg a várúr, Márffy István. A kastélynyi udvarház a lovagtermével, ahol rendre összejönnek a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend hazai tagjai, a barokk ízlés szerint berendezett rendi kápolna a lovagrend szertartásain használatos eszközökkel, a domboldal fölé magasodó tornácos „földszint” főúri könyvesháza az udvari díszkúttal, a műhelyként használt istállóval, a már-már fiiggőkerttel, a magas kerítéssel várkastély hangulatát kelti az emberben. Sokkal nagyobbak a török korszak kis balatoni várai sem lehettek.“ (Magyar Nemzet, 2004.) |
Kilátás a paloznaki domboldalból, ahol a Pongrácz-kastély is áll
Fotó: Szücs Ildikó
A kastélyban kialakítottak szalonokat, könyvtárszobát, parasztkonyhát, és még lovagterem is épült, mivel itt-ott lehetett olvasni arról, hogy néha itt gyűltek össze a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend tagjai, akiknek itt volt egyedül lovagtermük és kápolnájuk hazánkban. Néhány évvel ezelőtt a kúria eladósorba került, mostani látogatásomkor a külső és belső udvaron is építési munkák nyomait fedeztem fel, és annyit sikerült megtudni, hogy jelenleg Márffy István unokatestvére a tulajdonos, de ő is az eladását tervezi.
Egy paloznaki séta során a domboldal zegzugos utcái csendes békésséget árasztanak a borongós őszben. Valamikor egy máltai lovag csizmája taposta ezt a földet, talán némelyik fát ő ültette, de a barokk vaskapun biztosan átsétált néhányszor. Már ezért a hangulatért megéri elbandukolni ide.
