A muzsikus életéről már mi is írtunk cikket, most pedig egykori házának történetét vesszük górcső alá, mert bár Kis Jancsi-villaként maradt a köztudatban, az épületnek számos más tulajdonosa is volt.
Balatonalmádi történetének szakértője, Shildmayer Ferenc helytörténész írásaiból tudjuk, hogy Balatonalmádi legnagyobb és legjelentősebb épületét 1891-ben építtette Szalay Mihály kanonok. Az Öreghegy délkeleti lejtőjén épült ház uralkodó elemként jelent meg annak idején, pedig a két szélső egységet csak később toldották hozzá. A terület 1858-as adatok szerint még Simon Pál özvegyének, Varjas Julianna vörösberényi lakos tulajdonában volt, majd 1873-ban új tulajdonost jegyeztek be Schőnig József és neje Klein Katalin veszprémi lakosok személyében. Ekkor a telekkönyvben a hivatalos megnevezés: „Szőlő pincével az Öreghegy dűlőben”.
Képeslap 1905-ből a Balatonalmádi Anno… című gyűjteményből: az Öreghegy és a Kis Jancsi villa akkor
Fotó: Szücs Ildikó
Szalay Mihály 1890-ben vette meg, és a következő évben felépíttetett rajta egy nyaralót. Egy 1904-es Az Újság hasábjain hirdetés olvasható: „Almádi Szalay villában 4 szoba bútorozva, konyha, nagy veranda, egész idényre 500 korona.”
1908-ban új tulajdonosa lett a teleknek és a rajta lévő épületnek, majd 1916-ban vásárolta meg Orsolya János 37 ezer koronáért. Az idők során a telek mérete a fejegyzések szerint változott, nőtt, fogyott, felosztották, darabolták, igazították a telekhatárokat, és még a vasút is kisajátított belőle egy darabot, amikor a vasútvonalat építették. 1923-ban a birtok 4 kataszteri hold és 814 négyszögöl volt, amelynek körülbelül a felét a szőlő tette ki.
Fotó: Illána Erzsébet
A cigányprímás Kis Jancsi néven vált híressé, de eredetileg Orsolya Jánosként látta meg a napvilágot 1867-ben, Veszprémben, cigányzenészek gyermekeként. Apja és ő is kisnövésű volt, ezért ragadt rájuk a Kis név, amit végül 1920-ban anyakönyveztetett magának a muzsikus. Bejárta a nagyvilágot, játszott Franciaországban, Svájcban, Németországban és még Dél-Amerikában is. Egy nem olyan régi újságcikkben így írtak róla:
| „Az ifjú Kis Jancsi 1881-ben 14 tagú zenekart szervezett. Hangszereik klarinét, cimbalom és vonós hangszerek. Az első külföldi úton. 1882 nyarán bejárták Ausztria, Németország, Svájc városait, fürdőhelyeit. Az aranysujtásos magyar ruhában fellépő zenészeket mindenütt lelkesedéssel fogadták, játékuk „elbájolta” a hallgatóságot. Nemzeti dalainkat szólaltatták meg, magyar zeneszerzők műveiből játszottak. A cigányzenekar igényességét jelzi, hogy München konzervatóriumában letették a művészeti vizsgát. […] Június 19-én már megkezdték koncertsorozatukat Buenos Airesben. A helyi újságok elragadtatással írtak szerepléseikről. A zsúfolásig megtelt terem hallgatósága számára újdonság volt, hogy kotta és karmester nélkül játszottak. Legjobban tetszettek az „amerikánusok- nak” a magyar nóták, különösen Jancsi remek hegedűszólói: Cserebogár, Repülj, fecském… A fiatal prímást elhalmozták ajándékokkal. […] A következő években is fel-feltűnt külföldön Kis Jancsi cigányprímás veszprémi zenekarával. Münchenbe, Antwerpenbe, Bánfára, Luzembe szerződött.” (Forrás: Arcanum/Napló, 2006.) |
Kedvelt zenésze volt a budapesti és veszprémi kávéházaknak, nyáron pedig a Balaton parton szórakoztatta a fürdővendégeket. Bandájával hamar kivívták a „helybeli első zenekar” címet, és az egyik balatoni hajó fedélzetén egyszer játszott Blaha Lujzának is. Kedves modorú, szolgálatkész és nemes gondolkodású gavallérnak ismerték, aki nagyon is szerette a szebbik nemet.
Fotó: Illána Erzsébet
„A ház egykori tulajdonosa, a cigányprímás Kiss Jancsi legendás alakja volt a régi Almádinak. Általában Füreden és Veszprémben zenélt, telenként pedig a pesti Balaton kávéházban. Muzsikájával számos szép asszonyt vett le a lábáról. Előbb egy veszprémi előkelőség felesége hagyta el érte urát és gyerekeit, és költözött hozzá almádi villájába. A csélcsap zenész azonban hamar ráunt az asszonyra. Füreden szeretett bele második áldozata, egy dúsgazdag angol arisztokrata, a szépséges, kétgyermekes Lady Eleanor Dawson-Daltrey, aki hamarosan feleségül is ment a prímáshoz. Kedvéért vásárolta Kiss Jancsi az almádi panorámát máig uraló, egy Szalay nevű veszprémi kanonok építtette XIX. század végi villát, s alakíttatta át angol stílusban. A palotának beillő házban aztán lányaival együtt – mint az várható volt – hamarosan magára maradt a grófnő. A háború után a ma Kiss Jancsi-villaként emlegetett épületből vállalati üdülő lett.” (Forrás: Arcanum /Magyar Nemzet, 2011.)
Balatonalmádi Kis Jancsi villája
Fotó: Illána Erzsébet
A romantikus stílusú épületet az 1930-as évek elején bővítették, ekkor nyerte el mai nagyságát. A bővítés nem törte meg a stílust, de általa jobban emlékeztet a felvidéki reneszánsz pártázatos homlokzatú épületeire. A cigányprímás itt töltötte öreg napjait, és 1932-ben itt pihent meg örökre hegedűt tartó keze is.
Az épületet és a hozzá tartozó területet 1952-ben államosították, mint dr. Szánthó Frigyesné, született Dawson Eleonóra tulajdonát.
Ma már sokkal tarkább képet mutat az Öreghegy a rajta lévő különböző stílusú épületekkel, de a villát még ma is sok helyről meg lehet pillantani, pedig hatalmas növényzet igyekszik eltakarni. Láthatóan nagyon jól gondját viselik, a ház és a kert is gyönyörűen rendben tartott, és még ma is Almádi egyik éke.
Olvass tovább a pazar épületről és különleges tulajdonosáról, itt!
