„Messze a festői öreghegyről idebüszkélkedik a mágnáscigány emeletes villája. Angol grófnőt vett el a híres muzsikás veszprémi Kiss Jancsi. Most itt élnek békességgel két kis leányukkal együtt.” – adta közzé a hírt a Nemzeti Újság, 1923-ban. Ugyanis az alacsony termetű – eredeti nevén Orsolya János –cigányprímás valóban az Almádi-Öreghegyen vásárolta meg 1916-ban korának egyik legszebb villaépületét.
A veszprémi születésű, „kisjancsi” jelzővel illetett, jól képzett zenész már igen fiatalon bejárta Európát, majd később Dél-Amerikában is megfordult. Veszprémbe hazatérvén számos díjat elnyert (prímásverseny aranyérme, Szemere-díj), rendszeres fellépője lett a füredi társas eseményeknek és az Anna bálnak is.De ki volt Kis János (1865-1932), honnan tellett neki a 10 szobás lovagvárra?
Azért néha hiba csúszott a gépezetbe: „Kiss Jancsiék zenekara B.-Füreden köztetszésben részesül s barna legényeink meg vannak elégedve ottani sorsukkal. Az Annabálon ugyan nem játszottak; de ez azért történt, mert az e napra nekik szerződésileg biztosított 80 frt helyett csak 40 frtot akartak fizetni. Valami hirtelenében előteremtett malaczbanda huzta aztán kinnal, amilyen a füredi szomoruságokhoz éppen beillett. Művészeink e hó végével visszatérnek körünkbe.” – jegyezte le a szomorú hírt az egyik veszprémi lap, 1884-ben.
A kiváló szólista és zenekara telente fővárosi kávézókban szórakoztatta a nagyközönséget. Idővel a főváros legnépszerűbb és legjobb cigánymuzsikusa lett, s ő üzemeltette a Népopera kávézót is.
Számos legendát szőttek alakja köré – ahogy zenészkollégája, Rigó Jancsi esetében is –, elsősorban szerelmi történeteket költöttek. Az egyik legenda – 1913-ban – így szólt:
„Hat évvel ezelőtt Luzernben, a Stadthof-hotelben muzsikált a bandájával. Megesett vele is, a mi sok czigányprimással megesett már: egy előkelő külföldi leány lelkes tisztelőjévé szegődött. S nemcsak a leány, hanem az apja meg az anyja is lelkesült a muzsikájáért. Angol báró család volt. Az apa, baron Anthony Danton de Ros, nyugalmazott angol katonatiszt. Az ismeretség fenmaradt azután is, hogy Kis Jancsi meg bandája odahagyta Luzernt és háza jött Budapestre. A család annyira rajongott Kis Jancsi magyar muzsikájáért, hogy azóta minden esztendőben apa, anya és leány eljöttek Magyarországba. Az anya és leánya most is itt van Budapesten. A Pannonia-szálló egyik harmadik emeleti kétszobás lakosztályában laknak s a vendégkönyvben így vannak bejelentve: Baronesse Mary de Ros and daughter, — de Ros Mary báróné és leánya. A bárónő körülbelül ötvenöt éves nő, leánya harmincz éves lehet, karcsú, magas, csinos hölgy. Tudósítónk nem volt oly szerencsés, hogy éjféltájban otthon lelje őket, mert a hölgyek a Városligetbe kocsikáztak, minden éjszaka két-három óra tájban szoktak hazatérni.”
Valóban rajonghattak a hölgyek az igézően játszó cigánymuzsikusért, a füredi pletykák közt fellelhető, hogy egy olasz előkelő asszony is miatta lett öngyilkos.
Első feleségét is úgy csábította el tehetős férjétől, de ez a házasság nem tartott sokáig. Viszont a második frigy sikeresnek bizonyult: Balatonfüreden lelte meg igen gazdag szerelmét, az arisztokrata Lady Eleanor Dawson-Daltreyt. A kétgyerekes angol feleségnek ezután megvásárolta azt a gyönyörű panorámájú villát, amit egykoron Szalay Mihály veszprémi kanonok építtetett.
A neves prímás ide vonult vissza 1916-ban és itt hunyt el 1932-ben. A Kis Jancsi-villát – ahogy az almádiak nevezték –, Dawson Eleonora (akkor már dr. Szánthó Frigyesné) tulajdonát 1952-ben államosították és sokáig vállalati üdülőként használták. Kis Jancsi sírja Veszprémben található, beszédes felirattal:
„Művészi zenédet e földön
Sokan élvezték,
Most te élvezd a mennyei zenét
S légy nagyon boldog!”
