Már kora reggel, hat és fél kiló lisztből gyúrták a tésztát az egyik kaposvári étteremben. Viktor Magdolna több mint száz farsangi fánkot sütött a vendégeinek, amelyeket a járvány miatt házhoz szállítottak. – A tésztába raktam egy kis porcukrot, így nagyon szépen megpirul – avat be az évtizedek óta használt receptbe a kaposvári üzletvezető.
A farsangi finomságot már a XVI. század óta ismerik Somogyban
– A feljegyzések szerint Büssüben farsang vasárnapján mákos-diós kalács, hétfőn rétes, kedden fánk készült, utóbbi sütése előtt a háziasszony kovászos kezével az összes gyümölcsfát megfogta a bő termés érdekében – mondta el Balogh Enikő, a Szennai Skanzen tagintézmény-vezetője a sonline.hu-nak.
A kapolyiak és a mesztegnyőiek pedig az első fánkot a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak. Perec pedig az utcát járó mászkásoknak készült, akik botjukra, fakanalukra tűzték fel a finomságokat. A megmaradt ételeket a böjti időszak kezdete előtt porrá zúzták és az állatoknak adták a betegségek elűzése végett. Mielőtt a farsang farka megkezdődött volna, még egy nagy torkoskodást tartottak a somogyiak. Kimentek a szőlőhegyre, ahol az ültetvény négy szélső pontját megmetszették a bő termés érdekében, majd mulatoztak egyet. A balatoni településeken viszont a halászati eszközöket javították, bízva abban, hogy így jobban kapnak a halak a csalikra – sorolta Balogh Enikő.
Tudtad, hogy anno még Sissi is a Balatonnál bálozott farsangkor?
Számos szokás kötődött a farsangi időszakhoz, a szerelem, a termékenység varázsláshoz
– Egy XV. századi prédikáció szerint egy somogyi asszony a Kapos folyónál álarcos játékot űzött társaival, majd eltűnt a mocsaras területen. A hiedelem szerint démon ragadta el a táncolók közül. Gyakori volt, hogy a maszkások menyasszonynak, cigánynak és pólyát vivő öregeknek is beöltöztek és zsebüket ütögetve hívták fel a háziasszony figyelmét, hogy pénzt, adományt várnak a látogatásért. Somogyban is találhatóak feljegyzések arról, hogy láncra vert medvét alakító legényt vezettek végig az utcán, akinek a fazék ütéseire táncra kellett perdülnie, miközben ijesztgette a nézelődőket. Nem maradhatott el a medve jelképes herélése sem. A télűzés jellegzetes szimbóluma a dedabáb, kiszebáb égetés is, amelyet minden évben Dorottya naphoz kapcsolódva Kaposváron is megtartottak – mesélte az intézményvezető.
A keszthelyi farsangi tragédiáról olvastál már?
Nyitókép: Lang Róbert/Somogy Megyei Hírlap
