A Baba-tündér Keszthelyen
„Keszthely farsangjának legkimagaslóbb eseménye mindig a nőegylet bálja. A jótékonyságot olyan szívesen gyakorló nemes-szívű hölgyek évről-évre gondoskodnak arról, hogy a táncmulatságot olyan mutatvány előzze meg, amely nemcsak a táncolni vágyó fiatalságot és gardédámokat, hanem a közönség egész rétegét odavonzza, ahol a szegénység javára vigadoznak”.
– A Keszthelyi Hírlap korabeli beszámolója szerint a Baba-tündér című balettelőadás Hoffman Sománé ötlete volt, aki a balett tanítóját is Keszthelyre édesgette. A 45 szereplős darabot hetekig próbálták, a jegyeket a darabra már az első napon szétkapkodták – meséli a különös előadás történetét Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történésze.
Az Amazon szállóban tartották az előadást; Kép: Iski Szilvia
A tündéri történet
– Az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen lábon maradt balettje 1888-ban, egy Pauline Metternich Sándor hercegnő által szervezett jótékony célú arisztokrata esten szerepelt először. Operaházi változata hihetetlenül népszerűvé vált. A balett cselekménye egy előkelő játékboltban játszódik: a butik tulajdonosa és segédei a babák körül foglalatoskodnak, amikor egymás után érkeznek a vásárlók, ők a korabeli Bécs tipikus karakterfigurái. A keszthelyi ifjú hölgyek játszották a babaszerepeket, egy fiatal úriember, Máté Elek volt a boltos, ő pakolgatta a babákat a darabban. Látunk kínai, spanyol, felső-ausztriai, japán és magyar babát, van beszélő baba, az érdeklődő vevőknek megtáncoltatják a kollekciót. Éjjel a babák magukra maradnak, a babatündér intésére szebbnél-szebb táncokat táncolnak. A briliáns össztáncnak az aggódó játékkereskedő vet véget, aki hálósipkásan rohan be, hogy vajon minden rendben van-e a babák körül.
Forrás: Fortepan / Mezei Ferenc
Hatalmas siker
„A nőegylet vezetőségét egyre ostromolták a jegyekért, úgy hogy a teremmel szomszédos helyiségben új széksorokat kellett felállítani. Akkora közönség, mint ez este, még sohasem volt a vén Amazonban. No, de nézzük a balettet. A színpad függönye felgördül. Az Ezeregyéj álombeli meséje tárul elénk. A színpadon a boltos üzletében színes festői öltözékekkel ékeskedő szép leánykák skatulyákban állanak, székeken ülnek. Ezek a leánykák a babák, köztük van a fehér ruhában pompázó tündér: A Babatündér. E babák csinálják a darab történetét, a mely mint aféle baletté, meglehetősen sovány, a zenéje azonban annál kedvesebb, fülbemászó, felejthetetlen muzsika. Az előadás ama műfajhoz tartozik, melyben a balett egészen önállóan lép föl, amely esetben a tánc, a némajáték és a zene képezi az egész művet….
A hölgyek nagy versenyre keltek egymással, hogy a ruhájuk színhatása minél elevenebb, eredetisége minél kiválóbb legyen, Egyik szereplő a másiknak a világért nem árulta volna el, hogy milyen ruhában jelenik meg, nehogy valaki utánozza, s az eredetisége veszítsen….
Előadás után tánc volt. A mamák a színpad miatt amúgy is kicsiny teremben, 3-4 sor szabálytalanul elhelyezett székeken körös-körül foglaltak helyet, úgy, hogy a táncolóknak alig jutott némi hely.
Az előadást a múlt vasárnap délután megismételték nagy látogatottság mellett. A tüneményes balett soká él lelkünkben. Nekünk gyönyörűséget, a szegényeknek pedig sok meleg ruhát és tűzifát adott.”
Illusztráció Fotós: Mészáros Annarózsa
Tragikus halál
„A Baba-tündér című balettban Máté Elek gazdász játszotta a boltos szerepét.” A lap tárca rovatában a darab sikeréről írnak, néhány oldallal hátrébb pedig az egyik szereplő haláláról.
„A fiatal ember nyakán már az előadás előtt néhány nappal kelés támadt, a minek azonban nem tulajdonított fontosságot. A kelést kinyomta, selyemkendőt tett rá, a szerepét így is könnyedén, jó kedvvel játszotta el. A csinos fiatal ember játéka nagyon hozzájárult az est sikeréhez.
Résztvett a vasárnap délutáni játékban is Hétfőn azonban már rosszul érezte magát. A keléssel komplikációk léptek föl. A fiatal embert erős láz gyötörte. Az orvosok konzíliumot tartottak fölötte, megállapították, hogy elkerülhetetlen az operáció. Azonnal sürgönyöztek szüleinek. Kétségbeesett édesanyja a házi orvossal egyszerre Keszthelyen termett, s a 40 fokon felül való lázzal küzködő fiát szerdán Budapestre szállította.
Csütörtökön megjött a sürgöny, hogy operációja sikerült. Pénteken reggel azonban új sürgöny jött, mely a fiatal ember haláláról hozott szomorú hírt.
Az eset nagy megdöbbenést keltett városunkban.
A nőegylet előadása révén Máté Elek ismert egyéniség lett városunkban, akivel kelése miatt sokan évődtek az előadás előtt, hogy nem kelés az magának Máté úr, hanem kevés.
A rokonszenves, szolgálatra kész, ügyes fiatal ember szívesen vette a bizalmaskodó megjegyzéseket, s íme, néhány nap múlva kiszenvedett. Máté Eleket a helybeli Weltner-családhoz rokoni kötelék fűzte. Sok ember megsiratta a korán elköltözött jó fiú megrázó tragédiáját.”
Az idézetek forrása: Keszthelyi Hírlap, 1906. január 21.
