Az erdei környezet emberre gyakorolt fiziológiai és idegrendszeri hatásait már több évtizede vizsgálják. Jótékony hatását mára klinikailag is bizonyították, és még egy japán terápia is lett belőle. Japánban a nyolcvanas években kezdték el kutatni a természet és a fák gyógyító erejét, mert egy olyan egészségmegőrző, stresszkezelő módszert kerestek, amely enyhíti a túlterhelt városi életmód káros hatásait.
Zádorvár körüli erdőség
Fotó: Szücs Ildikó
Shinrin-yoku (ejtsd: sinrin joku) japánul szó szerint azt jelenti: „erdő fürdő”. Ez a terápia csodás megoldást nyújt arra, hogy a stresszt természetes módon kezeljük, mert segít megtalálni belső nyugalmunkat és egyensúlyunkat. Mivel a stressz a XXI. század népbetegsége, az ember mindig újabb és újabb módot keres arra, hogy megelőzze káros hatásait, vagy enyhítse feszültségét.
Az erdőfürdőzés mindkettőre kiválóan alkalmas, hiszen a természetben tapasztalt csend és nyugalom közben idegrendszerünk menyugszik, a relaxáció pedig fokozza ellenállóképességünket a betegségekkel szemben. A természetben és friss a levegőn eltöltött idő nem csupán a fizikai testünkre hat pozitívan, hanem a lelkünkre, zakatoló gondolatainkra és ezáltal a szervezetünk egészére.
Különböző élmények az erdőben: patak csobogása, levelek zizegése, fák csendje
Fotó: Szücs Ildikó
Miben különbözik az erdőfürdő egy sima sétától?
Azt már egy ideje felfedezték a kutatók, hogy stressz estén a mellékvese termeli a kortizol nevű hormont, amit antistressz-hormonként is neveznek. Amikor stresszelünk, a kortizolszintünk folyamatosan magasabb a normálisnál, és ezzel megnövekszik az egészségügyi problémák kockázata.
Mijazaki Josifumi, a japán Csibai Egyetem professzorának elmélete szerint az ember nagyjából 300 ezer éven át a természetben élt, alkalmazkodott a természetes környezethez, és az evolúció során az emberi szervezet hozzászokott ehhez a természetes közeghez. Kétszáz évvel ezelőtt a Föld népességének csupán 3 százaléka élt városban, az 1900-as évekre ez már 14 százalékra nőtt, napjainkban pedig a népesség több mint fele él városban. Ugyanakkor ezt a pár száz év urbanizációt az emberi genetika nem tudta ilyen gyorsan követni.
A génjeikben még mindig a fák, a növények, az erdő és a mező van belekódolva természetes élőhelyként. Az ember a természethez közeli életre van hangolva, vágyik a zöldbe, ahol minden zaklatott lélek megnyugszik.
Fotó: Szücs Ildikó
A professzor és kollégái kutatásai során bebizonyították, hogy egy városi sétához képest 2 óra az erdőben 12 százalékkal csökkenti a kortizolszintet a szervezetben, a szimpatikus idegrendszer aktivitását 7 százalékkal, emellett csökkenti a vérnyomást, javítja a vérkeringést, a koncentrációs képességet, a memóriát, és mivel a szorongás és fáradtság értékei is alacsonyabbak lesznek, az alvás minőségén is javít. Látható, hogy számtalan előnye van egy erdei sétának, amit csak fokoz az, ha teljes jelenléttel tesszük meg.
Lelki fürdőzés az erdő csendjében
Az erdőfürdőzés pont erről szól: tudatosan megfigyelem a környezetem minden apró mozzanatát, illatokat, formákat, hangokat, majd a bennem keletkezett érzéseket. Olyan, mint egy meditáció, de nem otthon a szobában ülve figyelünk először kifelé, majd befelé, hanem az erdőben érzékelhető rezgések által hangolódunk rá a földanya gyógyító erejére.
A természet hangjait nem lehet a mesterséges zajokkal összehasonlítani, a fák között játszó szél, a levelek suhogása, egy forrás vagy patak csilingelése és a madarak éneke a természetes zene ősi bensőnk számára.
Ha tehetjük, meditálhatunk is egyet a természetben
Fotó: Szücs Ildikó
Tavasszal, melegebb időben még jobb az erdei séta, mert ilyenkor érdemes mezítláb érezni a talaj rezgéseit, kezünkkel megérinteni a különböző formákat: fatörzset, levelet, avart, köveket és a földet.
Léteznek vezetett erdőfürdő séták, ahol szakember mutatja meg, hogyan lehet a legjobban belemerülni a módszerbe. Miért kell ehhez szakember? – kérdezhetnénk. De nézzen mindenki magába: ha egyedül vagy páran elmegyünk sétálni, vajon vagyunk-e annyira tudatosak, hogy kikapcsoljuk a telefonokat és nem csacsogjuk végig az utat?
Minden fontos dolog a csendben történik
Nézd a zöldet s ölelj meg egy fát!
A vezetett séta során van, aki figyelmeztet a telefon kikapcsolására, a csendes szemlélődésre, a lassú lélegzetvételre.
Erdőfürdőzésen ugyanis nem a teljesítmény vagy a társaság kedvéért vesz részt az ember, hanem azért, hogy az összes érzékszervével megtapasztalja a természet ezer arcát.
A séta egyik fontos eleme, hogy mindenki a saját tempójában halad. Itt nincs rohanás, nincs lemaradás, és ahogy lassan a természetre hangolódunk, mindenkiben megszületik egyfajta lelki harmónia.
A zöld színnek amúgy is gyógyító hatása van, és az emberi szem számára a legkönnyebben észrevehető és megkülönböztethető szín. A harmónia, az egészség, a gyógyulás és gyógyítás színe, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, látványa nyugtat és békével tölt el. Ez a hatás hatványozódik, ha a természetben előforduló zöldeket nézzük.
Néha ölelj meg egy fát – ezt még hidegebb időben is megteheted
Fotó: Szücs Ildikó
A fák gyógyító erejéről könyvet is írtak, és érdemes megtapasztalni. De ahogy ne egyetlen erdei sétától várjunk csodákat, attól sem múlik el minden bajunk, ha egyszer megölelünk egy fát. Ugyanakkor ki kell próbálni milyen érzéssel tölt el, ha percekig állunk szorosan átkarolva egy fatörzset, és csak figyelünk. Ha rendszeresen tesszük ezt, illetve időről időre megejtünk egy jó kis erdőfürdőzést, akkor tartósan érezni fogjuk a pozitív hatásait. Egész testünk meghálálja majd, hiszen a belső nyugalommal visszakerülünk a középpontunkba, amivel megőrizhetjük egészségünket.
Tippek a Balaton körüli erdőfürdőzéshez
Az északi és a déli part közelében is találunk olyan helyet, ahol kipróbálhatjuk egymagunk is, vezető nélkül a lelki megnyugvás sétáját. A Siófok-Töreki tanösvényen 10 halastó mentén figyelhetjük meg a természet változatosságát, hallgathatjuk a madarakat akár a madármegfigyelő kilátóban is, de az Üde lomberdő nevű állomásnál mindenképpen érdemes elidőzni.
A Hegyesdi várromhoz varázslatos erdőn át vezet az út
Fotó: Szücs Ildikó
A keszthelyi Nagymező környéke valódi erdőjárást kínál, kedvelt kirándulóhely, de ha magányos tapasztalatra vágyunk, itt biztosan találunk olyan zugot, ahol elmerülhetünk az erdő nyugalmában.
Még különlegesebb élményt nyújt, ha a Badacsonyi tanösvényt választjuk, hiszen itt a bazaltkövek gazdagságát is megcsodálhatjuk, ami újabb megtapasztalást ad a természet textúrái között, hiszen az erdőfürdőhöz a kövek éppúgy hozzátartoznak, mint a fák és bokrok.
Nagymező ősszel
Fotó: Mihály Szilvia
A Balaton-felvidéken számtalan tanösvény, erdő és kirándulóhely van, ahol nyugodtan eltölthetünk egy-két órát anélkül, hogy másokkal találkoznánk. A Hegyesdi várromhoz vezető út erdőn keresztül vezet, de nem muszáj felmászni a várhoz, a hegy lábánál fekvő erdő azonban kitűnő hely a magányos erdőfürdőzésre. A Salföldi kolostorrom is mélyen az erdőben fekszik, varázslatos ösvények és mesebeli hangulat uralkodik a fák között, ahol számtalan élményt szerezhetünk a természetből. Balatonfüred közelében pedig a Koloska-völgyet környező erdőség nyújt tökéletes lehetőséget, hogy megmártózzunk a zöld színekben és a fák illatában.
A zöld szín gyógyító hatással van a szemre és a lélekre
Fotó: Szücs Ildikó
„Megtanultam másképp nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét:
nem durva, sértő, de van ereje, hogy tisztítson, legyőzzön. Szellemet láttam meg benne, nagy eszmék vidám izgatóját;
valami áthatóbb, fenséges értelmet, melynek lakása a naplementék tündöklése és az élő szél s a kerek óceán és a kék ég.”
(William Wordsworth)
