Most, hogy e hét szombaton a döntőhöz érkezik az A Dal 2021-es válogatója, kíváncsiak voltunk, hogy volt-e valaha bármilyen balatoni vonatkozása a hazai tehetségkutatóknak, s találtunk is jócskán érdekességeket: az 1986-os és az 1988-as siófoki Interpop fesztivál után kutattunk, és most megmutatjuk, hogy mit találtunk a kulisszák mögött.

Összeállításunkat a Neoton Família egykori zenekarvezetője és egyben gitárosa, Pásztor László kommentálja. Ő volt az, aki felfedezte Zoltán Erika tehetségét, és aki a Szerelemre születtem című dal egyik szerzője is egyben. Az énekesnő ezzel a dallal aratott sikert az Interpopon.

A gitáros cikkünk végén elmondja azt is, hogy hogyan látja a tehetségkutatón feltűnt tehetségek jövőjét 20-30 év múlva.

A hazai táncdalfesztiválok története 1966-ban kezdődött

Ekkor szervezte az első ilyen zenés megmérettetést a Magyar Televízió. Ezen tehetségkutatók sorába illeszkedett az 1986-ban és 1988-ban megrendezett Interpop Fesztivál, amelynek Siófok városa adott otthont, s amelyről azóta is számos legenda kerint. Innen indult az országos népszerűség felé Zámbó Jimmy, a Napoleon Boulevard és Zoltán Erika, de a Z’zi Labor is szerencsét próbált a versenyen, s Keresztes Ildikó is fellépett zenekaros verzióban, a Rózsaszín Bombázók nevű formációval.

Lejárt a táncdalfesztiválok kora?

Akkoriban azt nyilatkozta a tévé szórakoztató főosztályán belül működő produceri osztály vezetője, Gát György, hogy

– Megváltoztak az igények, s még inkább megváltozott a közhangulat. A táncdalfesztiválok egyik „titka” az volt, hogy az egyes elődöntők között bőven volt idő a versenyszámokat – többszöri ismétléssel – belevarázsolni a hallgatók fülébe – írta az Új Tükör 1986-ban.

Pásztor László így kommentálta mindezt a napokban:

– Az visszatekintve biztosnak látszik, hogy a korábbi táncdalfesztiválok kora eddigre már lejárt. Sokkal színesebb volt a rádió- és részben a tévéműsor. Az igazi nagy koncerteket már a sikeres rock és pop előadók adták, és azoknak a lemezeit vásárolták nagy mennyiségben – mondta a Neoton Família gitárosa.

Az első, 1986-os Interpop fesztivál Siófokon

Az 1986-os Interpop fesztiválon olyan nevek versengtek egymással, mint Auguszt Bárió, Csuka Mónika (ő a Beatrice-t is erősítette egy ideig), Dolák-Saly Róbert, a Lord zenekar és a Z’zi Labor. Ebben az évben indult a fesztiválon és robbant be a köztudatba az első hely megszerzésével a Vincze Lilla vezette Napoleon Boulevard is, a Kérlek, ne félj című dalával. A közönségdíjat Zoltán Erika nyerte el, aki akkoriban még nem örült az eredménynek, sokat sírt is emiatt, de aztán rájött, hogy milyen nagy jelentőségű volt számára ez az elismerés.

Az Interpop nemzetközi fesztiválnak számított

– Magyarországot 15 énekes és 11 együttes képviseli, hét előadóművész érkezik a szocialista országokból, 6 pedig Nyugat- Európából. A szervezők szándéka szerint ezúttal nem a sztárok kapnak lehetőséget, hanem azok a fiatalok, akik a műfaj új nemzedékét képviselik. Ez persze nem jelenti azt, hogy Siófok – és a tv-nézők – nélkülözni lesznek kénytelenek a már befutott csapatokat: koncertet ad ugyanis az R-GO és a Dolly Roll is – adta hírül 1986 júliusában a Képes Újság, s egy fotót is megjelentettek az akkor már népszerű, Szikora Róbert-vezette R-GO koncertjéről.

Kép: a Képes Ifjúság, 1988, júliusi száma / Arcanum

A botrányos, 1988-as Interpop fesztivál

Az 1988-as fesztivált követően az Országos Rendező Iroda igazgatója öngyilkosságot követett el, de nem ez volt az egyetlen furcsa történés a fesztiválon abban az évben. Az 1988-as Interpop már a beharangozó korabeli újságcikkek szerint is a nyár egyik legnagyobb eseményének számított a Balaton partján, a siófoki szabadtéri színpadon. Az Országos Szervező Iroda (a továbbiakban ORI) szervezésében megvalósuló eseményt csak ebben a két évben rendezték meg. Pásztor László egyébként már 1985-ben felfigyelt Zoltán Erika tehetségére egy siófoki bárban, ahol éppen zenekarával töltötte az időt egy Neoton koncertet követően. Talán az alábbi volt az a Neoton koncert?

Villanygyújtásos módszerrel lehetett szavazni a kedvencekre

– Egy héten keresztül minden másnap drukkolhatunk a helyszínen és a tévé képernyője előtt a magyar és külföldi könnyűzenei sztárjelölek versenyén. A közönség a régen jól bevált villanygújtásos módszerrel szavazhat. (Ha valaki tetszik, akkor

a család a lakás összes villanyát felgyújtva hozzájárul a központi műszer mutatójának eltérítéséhez

A nagyobb városokat felülről helikopterről, vagy hőlégballonról kamerák figyelik, így még látványosabb lesz egy-egy zenekar sikere – írta a Pesti Műsor 1988 márciusi száma.

Zámbó Jimmy berobbant a köztudatba

Ebben az évben lépett fel a InterpoponHevesi Tamás, aki akkoriban a nevével fémjelzett Névtelen Nulla zenekar énekese volt és egy osztrák énekesnővel énekelt duettet. Azt tervezték, hogy amennyiben jól sikerül a verseny, közös lemezt is kiadnak. Ebben az évben továbbá olyan nevek versengtek egymással, mint az Exotic, a Pa-Dö-Dö, Pap Rita, Sárközi Anita, a Rózsaszín Bombázók (melynek tagja volt Keresztes Ildikó is.

Ez az év hozta meg Zámbó Jimmy számára is az átütő sikert, hiszen a Valahol bús dal szól című dalával megnyerte a fesztivált: mind az előadói, mind pedig a szerzőnek járó díjat bezsebelte.

Zámbó Jimmy és titokzatos szaxofonosa, akinek az Interpop Fesztivál nyertes dalát, a Valahol bús dal szól című szerzeményt írta
Fotó: Polip magazin, 1988/Arcanum

Érdekesség: Tudtad, hogy Hevesi Tamás a verseny után Ausztráliába utazott és úgy volt, hogy nem is jön többé haza?

Hevesi Tamás és a Névtelen Nulla volt a formáció neve, melyet akkoriban Boros Lajos nagy reménységnek tartott, de mint elmondta, Hevesi távozása miatt nem fektetett sem pénzt, sem energiát a projektbe:

– Szintén az Interpopon bemutatott felfedezésem. Akkor nem nagyon hallgattak rám, lehetett volna belőlük dobogós is. Hevesi hatalmas tehetség, saját egyéniségének áldozataként. Sztárszerződést küzdöttem ki nekik. Tavaly megbuktam velük, idén nem adtuk ki a lemezt, mert Hevesi Ausztráliába távozott, és nem vagyok benne biztos, hogy visszajön.

Ezért nem költöttem el előre a közel egymilliót. Rosszul tettem?

– fejtegette a Pesti Műsor 1989 januári számában Boros Lajos.

A Jeremy a Hevesi Tamás és a Névtelen Nulla nevű formáció egyik legismertebb dala volt és sokak számára még ma is ismerősen cseng.

Hallgass bele te is!

Minősíthetetlenül rossz színvonalúak voltak az Interpop fellépői 1988-ban?

Sok legenda keringett már akkoriban is arról, hogy nem minden, színpadra állított produkció színvonala volt megfelelő. A pletykák szerint sok előadót a lemezkiadók indították a versenyen, annak reményében, hogy így majd szert tehetnek nagyobb népszerűségre az előadóikkal – de valljuk be, hogy ez ma sincs sokkal másképp. A kiadók és a menedzsmentek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általuk szerződtetett előadók minél nagyobb sikereket érjenek el és ennek ma is jó módja az egy-egy versenyen, tehetségkutatón való megmérettetés. Gondoljunk csak a ma is futó és az előadók számára sok esetben valódi ugródeszkát jelentő A Dal című versenyre, amely az Eurovíziós Dalfesztivál előfutára hazánkban. Az pedig, hogy az előadók és dalok minősége között különbségek mutatkoznak, nem a kor függvénye. Ennek ellenére a korabeli kritikák kifejezetten negatív véleményt fogalmaztak meg az Interpop fesztiválról.

A Pa-Dö-Dö fellépése az 1988-as Interpop fesztiválon
Fotó: Polip magazin, 1988/Arcanum

Csalás és hazugságok is történtek a versenyen

Az egyik ismert zenekar két énekesnője is szeretett volna indul a versenyen egy-egy önálló dallal. Az volt a terv, hogy szólókarrierbe kezdenek, de nem egyeztették a szerzővel, hogy az ő dalával indulnának a versenyen. Amikor ez a szerző tudomására jutott, letiltotta a dalt.

A verseny feltétele az volt, hogy az előadásra kerülő dalt kazettán át kellett adni a szervezőknek, olyan formában, amelyen a dal zenéje szerepelt, s az ének nem, s erre kellett volna ráénekelni élőben a színpadon (félplayback-verzió). Az egyik zenekar egy teljes verziót adott le az első körös válogatóban, ami a szabályok értelmében szabályellenes volt. A csalás a második fordulóban, a középdöntőben kiderült, így ott már élőben kellett volna énekelni a dal szövegét, ami a fellépőnek nem ment olyan jól mint ahogyan a stúdióminőség szólt korábban, kazettáról.

A költégvetés akkor igen magasnak számított: több, mint 5 millió forint volt

A bevétel azonban botrányosan kevés volt: kevesebb, mint egymillió folyt be a jegyvásárlásból és még háromezer ember sem volt az eseményen, ami akkori viszonylatban sem volt kielégítő nézőszám. Keringenek legendák azzal kapcsolatban, hogy pénzügyileg nem volt minden rendben a fesztivál körül, s hogy emiatt lett öngyilkos Bulányi László, az ORI akkori igazgatója, de ez az állítás soha nem nyert bizonyítást, csak találgatni lehet.

Ha már az anyagiaknál tartunk…

– Erdős Péter, Wilpert Imre és Boros Lajos, az MHV (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat) szerkesztőségvezetői milyen alapon kaptak kiemelt szerkesztői díjat 1988-ban a Neoton Família, a Dolly Roll és a Z’Zi Labor Interpop Fesztiválontörténő színpadra állításáért? (…) Mások szerintkifejezetten arra az alkalomra készülő programok voltak ezek a vállalkozások, így megérdemelték az akkoriban egyszeri megbízás után horribilisnek mondható 12.500 forintot – fejtegette 1988-as közleményében a Forráskutatás és Történeti Segédtudományok című kiadvány.

Presser Gábor szerint csak alibi fesztivál volt az Interpop – interjú 1988-ból

– A tehetségek felkutatására, a zenei színvonal ápolására, nincs se idő, se energia, se kedv. Az olyasmi, mint az Interpop, csak alibi fesztivál, nem tehetségkutatás. Az erőskezű, befolyásos emberek „lovai” a befutók, az eredményt nagyjából előre meg lehet jósolni. A többiek csak azért kellenek, mert öt résztvevővel nem lehet versenyt rendezni. A többi húsz mehet sírni a sarokba. Sajnos, ez egy ilyen műfaj – nyilatkozta akkor az LGT énekese.

Pásztor László erre is reflektált, főként az általa felfedezett Zoltán Erikával kapcsolatban

– Presser Gábor biztosan meg tudná indokolni, miért mondta ezeket. A fesztivál hibrid zenei esemény volt, ahol a fellépők zömét fesztiválzenekar kísérte, nem éppen a legkorszerűbb hangszerelésekkel. Ez nem segítette a népszerűségét. Viszont nekem időm, energiám és kedvem is volt elindítani Zoltán Erika karrierjét, aki ma is rendszeresen fellép. A fesztivált követő 3-4 évben több százezer albuma kelt el, és kikiáltották a magyar diszkókirálynőnek – tette hozzá a Neoton oszlopos tagja.

Presser Gábor interjú a Polip magazin 1988-as számában
Forrás: Arcanum

A Neoton gitárosa a tehetségkutatós felfedezettek jövőjéről

– A tehetségkutatókkal két baj van. Túl sok van belőlük és túl kicsi az ország. A tv-nek műsor és nézettség kell, ennek megfelelően a válogató, valamint a műsor során minden lehetőséget biztosít az indulóknak. A versenyzők menet közben egyre jobban elhiszik, hogy sztárok lettek. Azután végetér a műsor, és már nincs énektanár, koreográfus és jelmeztervező, napi tévés megjelenés, van viszont hakni jó pénzért a városi rendezvényeken, jó esetben félplayback-kel. A közönség azt akarja hallani, amit a tévében látott-hallott, s nem kiváncsi az előadó saját énjére. Ha nem tud magának (jó) számokat írni, valószínűleg hamar eltűnik, vagy elkezd „celebkedni”. Nagyon kevesen vannak – Rúzsa Magdi és Caramel ilyenek – akikről feltételezhető, hogy még 20 év múlva is ismertek lesznek – mondta a Neoton Família gitárosa.

Olvasd el itt az A Dal 2021 döntősével, a veszprémi Süle Zsolttal készített interjút.

Erre a lemezborítóra emlékszel? Newton Family angol nyelvű lemez, a Smile Again című korong borítója.

A Neoton Família Smile Again című lemezének borítója Pásztor László engedélyével

Nyitókép: A Neoton Família Smile Again című lemezének borítója Pásztor László engedélyével