Az északi parton fekvő Balatonfűzfő történelmi elődjének Máma települését tekinti, melynek múltja a római korig nyúlik vissza. Az itt talált régészeti leletek szerint már a honfoglalás idejében is létezett, a bronzkorban is élhettek már itt. Nevét egy 990-ben kelt, ógörög nyelvű alapítólevél említi, ami szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.
A tatárjárás ezt a környéket is feldúlta, és Máma temploma is elpusztulhatott. A ma ismert romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik, a Révai Nagy Lexikona 1290-et ír, ami akár igaz is lehet, mert egy másik dokumentum szerint 1292-ben már állt a Szent László tiszteletére emelt templom.
A falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, csupán feltételezések, hogy a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc során pusztulhatott el. Érdekesség, hogy egy 1761-ben kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben ezt írták:
„A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.”
Ekkor még állt a templom, hogy pontosan mikor pusztult le romjaira, arról nincsenek adatok.
Ma a Jézus Szíve templomával közös udvarban található, amit a Jókai Mór utcából lehet könnyen megközelíteni. Különös hangulatot áraszt az ép és a romos templom együtt, mintha összetartoznának valamiképpen. És valóban: az egykori mámai templom nyugati falának köveit használták fel az új templom alapozásához.
Fűzfő amúgy sem egy hangos település, és aki nyugalomra vágyik, vagy csendes sétára, itt megtalálhatja. A templomkert gyönyörűen gondozott, virágágyása közepén fakereszttel – tökéletes béke-lelőhely. A romtemplom falai akár mesélhetnének a múltról is, ám nagyobb szerepük van ajelenben, hiszen számos kulturális rendezvénynek ad otthont.
Kedvcsinálónak nézd meg galériánkat, közben utazz vissza korokon át ebbe a falatnyi nyugalomba: