Közért – áll a település központjában lévő épület bejáratánál a felirat. Hajdan a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt. (ebből származott az ismert mozaikszó) itt is működtette vegyesboltját.
Az épület másik része pedig a falu kocsmája volt. Italt most is kapni, bár a hely szellemisége és kínálata jócskán megváltozott. A Káli Cool Közértben valóságos időutazást éltünk át.
Szatócsbolt volt, ma bár és galéria
– Eredetileg egy szatócsbolt volt, egy 1826-os térképszelvényen már rajta van az épület – kezdte a múltidézést Szilágyi Pál, aki feleségével, a fővárosi, neves galériát működtető Faur Zsófiával keltette új életre a helyet. Az egykori vegyeskereskedés tulajdonosa egy zsidó család volt. A családtagok sorsa tragikus: a történelmi visszaemlékezésekből tudni lehet, hogy 1944. karácsonya környékén kivégezték őket. A tulajdonos nélkül maradt épület a Hangya Szövetkezethez, majd az ÁFÉSZ-hoz, később a Coop-hoz került. A funkciókat mindegyik üzemeltető megtartotta: bolt működött az épületben. A hátsó részeket pedig szárazáru-raktárként hasznosították az egykori üzemeltetők. E helyiségeket is teljesen felújították a ház új tulajdonosai, s apartmanokat alakítottak ki benne. Az udvaron gázcseretelep-működött, ennek helyén most hangulatos pihenőhely várja a vendégeket. Mindez persze csak azóta, hogy a Szilágyi-Faur házaspár megvette az épületet és megálmodta, majd megvalósította az új funkciókat.
– Hogyan találtatok rá erre az épületre?
– Révfülöpön van nyaralónk és onnan mindig jártunk át a piacra. 2015 környékén már tervben volt, hogy vennénk egy agroturisztikai szolgáltatásra alkalmas épületet valahol errefelé: a Tapolcai-medence vagy a Káli-medence környékén. Találtunk egy kéthektáros, gyönyörű birtokot. Elkezdtünk alkudni, mert azt hittük, hogy erre van lehetőség – de erről szó sem volt, mert egy hét múlva megvette valaki azon az áron, melyet mi lejjebb akartunk faragni. Ezután a piacról besétáltunk a településre, mert még nem láttuk a falut. Az volt az az időszak, amikor a Közértet is árulta a Coop és a kocsmát is a kocsmáros – egymástól függetlenül, de egyidőben. Ekkor érkeztünk a faluba, ráadásul a pénz is a zsebünkben volt, hiszen lemaradtunk a kiszemelt ingatlan megvásárlásáról. Mindkét tulajdonossal úgy állapodtunk meg, hogy csak akkor vesszük meg az ingatlant, ha a másik is eladja a saját részét. Így kerültünk tulajdonon belülre 2016. januárjában. A hátsó épületrész nem is nagyon látszott, mert a komló, az eperfa, minden benőtte.
A kultúra is lehet vendégcsalogató
–Tehát miután megvettétek, elkezdtetek gondolkodni, hogy mit is kezdtek vele, milyen új funkciókat adtok az épületnek – bár ugye az alapgondolat, hogy a turizmushoz kötődjön, megvolt?
–Mindenféleképpen, hiszen itt, a Káli-medencében szinte minden a turizmus szolgálatában áll, a mezőgazdaság visszaszorult. Ez egy belső rész, itt nincsen balatoni panoráma, tehát nagyobbat kell adni, mutatni, hogy ide az emberek eljöjjenek. Ha csak egy sima, egyszerű kávézót üzemeltetnénk, valószínűleg nem kapnánk akkora figyelmet és nem vágynának az emberek olyan nagy mértékben arra, hogy eljöjjenek hozzánk – fogalmazta meg tapasztalatait a tulajdonos, majd körbevezetett az épületben.
– Ahogy belépünk, abba a részbe érkezünk, amelyben egykor a bolt működött. Itt, a hajdani szatócsboltban látszik a fekete csempe, a régi cementlapos volt a kocsmaépület. Kiszedtük az összes válaszfalat – tehát egybenyitottuk a két épületet. Akkor láttuk, hogy szintkülönbség van a két rész között. Hátul van egy rész, amelyben ki lehet alakítani egy konyhát. Ám, mi nem vagyunk vendéglátósok. Egy galériát üzemeltetünk a XI. kerületben: a Faur Zsófi Galériája szeptembertől-júniusig havi kiállításokat rendez, és nemzetközi művészeti vásárokra jár.
Jött a kérdés, hogy mit csináljunk nyáron? Jó, hogy szabadság van, de a gyűjtők keresik a műtárgyakat, és az ember nem akar Budapesten lenni ilyenkor. Így ezt is bele tudtuk vinni az épületbe, hogy a kiállítások is megjelennek itt – avatott be a házigazda, miközben a hátsó udvarra – a hajdani bolt és raktára, azaz a mai apartmanok közötti részre – is vetettünk egy pillantást. Az épület felújításakor találtak rá a falfülkére, melybe kortárs szobor került.
A butikban a legnevesebb tervezők
– Az épület egyik részében ruhákat is láttam, tehát az iparművészet, a divat is megjelenik.
– Minden mindennel összefügg, ez a rész is azt a művészeti közeget mutatja be, ami a fővárosban is az életünk része. A budapesti művészeti vásárokon való részvétel révén nagyon jóban vagyunk a többi művészeti galériával. Sokak számára ismert Czakó Ferenc grafikus, akinek Kisapátiban van háza. Az ő lánya Czakó Kinga, aki tavaly az Év divattervezője volt. Ő gyakran jár le a nyaralóba, tud hozni újabb és újabb ruhákat, sőt személyre is tudja alakítani. Vannak csajos hétvégék, amikor Kinga itt van az egész stábjával és ráigazítja a ruhát a vásárlóra, aki vagy egy hét múlva visszajöhet érte vagy postán megkapja. Kingán keresztül jött több divattervező, két tervező táskái és az Elysian, amely 2015-ben lett az Év divattervezője.
Modern divat, szocreál tárgyak: retro bútor, retro kávédaráló, retro kávéspohár
– A trendi ruhák, táskák és kortárs alkotások idillikusan vannak jelen itt, s közben az épület hajdani funkciója is megmutatkozik, hiszen itt vannak az egykori Közért feliratai is a falakon: a tipikus betűtípussal írt csemege, az élelmiszer és a hús részleget mutató szavak.
– Amit a hajdani korból találtunk és lehetett, azt megőriztük. A pult és a nagy „csemege” felirat stabil, a berendezés és a műalkotások cserélődnek.
– A pulton lévő dombormű is eredeti?
– Nem. Mi hagyatékgondozással is foglalkozunk. Sokszor művészek özvegyei vagy leszármazottjai jönnek hozzánk, hogy mit lehetne kezdeni a hagyatékkal. Ez például egy kidobásra váró alkotás volt, amiről azt hittük, hogy gipsz, mert az eredeti példánya Kazincbarcikán van, egy lakótelepi házon sztálinbarokk homlokzat. A Nemzeti Galária köztereken lévő alkotásokkal foglalkozó osztálya, mely ezt jegyi is. Ők sem értették, és mi sem, hogy létezik belőle még egy példány: ez nem gipsz, hanem pirogránit. A festék és a kopásminták alapján fel is volt téve valahova. Le is ellenőrizték, hogy Kazincbarcikán megvan-e – tehát ez egy pluszpéldány. Ez egyébként két műalkotás, de megálmodtuk, hogy tökéletesen fog illeszkedni, így mi toltuk össze. Tökéletesen illeszkedik a belső térhez. Nem akartunk egy szecessziós vagy századfordulós szatócsbolt hangulatot, mert az nagyon sok helyen jellemző. Azt gondoltuk, hogy erősítsünk rá a szürke cementlap-hangulatra.
– Beszéljünk egy kicsit a bútorokról is. Igazi retró, jó néhány évtizedet visszarepülünk az időben, miközben gyerekkorunk idejéből, a szülői vagy nagyszülői házból ismerős fotelekben, székekben üldögélhetünk, s a szintén retró üvegpohárból kortyolhatjuk a kávét, körbepillantva pedig több, érdekes gyűjteményt megcsodálva nosztalgiázhatunk.
–Beszéltünk már arról, hogy több galáriával baráti vagy munkakapcsolatban vagyunk. Az Amikor galéria tulajdonosa, Molnár Viktor kifejezetten ezzel a korszakkal, az 50-es, 60-as, 70-es évek tárgykultúrájával, bútoraival foglalkozik, így az ő segítségével rendeztük be. Egyébként nálunk minden bútor eladó. Amit most itt látsz, az jövőre nem biztos, hogy ugyanígy fog kinézni. Október 23-án záródik a szezon és akkor tartunk egy végkiárusítást. Akkor mondhat bárki bármilyen árat, s lehet, hogy azt mondjuk: inkább vidd el, szabaduljunk meg tőle, mert jövőre jön a helyére más.
– Tehát ősszel bezártok, és tavasszal nyitjátok meg újra a Közért Bárt.
– Az épületnek nincsen fűtése: a régi tetőszerkezet van fent. Ez még egy igazi ácsmunka, egy fél erdő benne van a tetőben. Hiányzik a szigetelés, kifűthetetlen az épület. Úgyhogy nem is terveztük a téli nyitva tartást. Az apartmanokat lehet klímával fűteni, azok üzemelnek egész évben.
Szörp, süti, pihenés
– Művészetről és alkotásokról beszéltünk már, de nem csak a kulturális szomjat csillapítjátok. A hajdani kocsmában ma mit kóstolhatnak a vendégek, milyen élmények várnak a betérőkre?
– Ha családdal együtt érkezik az ember, akkor mindenki talál valamit. A gyerekeknek ott van az egész kert és az udvar, bárkit vár a függőágy és a függőfotel. A környékről származó házi szörpök és sütemények szerepelnek a kínálatban, a hölgyeknek itt adivat. Tavaly annyira jól debütált a butikjelleg, hogy ezt idén tovább erősítettük. A férfiaknak itt vannak a röviditalok. Hölgyeknek, uraknak a kávék mellett természetesen a műtárgyak. Sokszor volt olyan, hogy a férj azt mondta, hogy ő ide többet nem jön, mert a feleség ruhát vásárolt, a gyerek evett-ivott, ő maga meg vett egy festményt – idézte fel nevetve Szilágyi Pál.
A francia, tengerparti kis galériák is így működnek – avagy Budapest nyárra a Balaton környékére költözik
– Ez egyébként egy francia – amerikai modell – folytatta a Közért-galéria bemutatását a tulajdonos.
– A párizsi, nagy galériáknak lent, a Côte d’Azur-ön van fiókgalériája,ami télen zárva van, mert télen nincsen lent senki a tengerparton. A francia fővárosi galériákat pedig kiadják amerikai művészeknek, akik aztán büszkék arra, hogy Párizsban volt kiállításuk – bár abban az időszakban a nagyvárosban nincsen senki – mesélte Szilágyi Pál, s közben asztalunkra málnaszörpöt és flódnit tett, hogy a fotósunkkal, Annarózsával megízlelhessük a környékbeli termelők finomságait.
A művészet is megjelenik a Balatonnál
Fotóriporterünk egyébként a kortárs művészet nagy rajongója – ez korábbi cikkeink készítésekor, a Csigó malomban és Káli Art Parkban is kitűnt, ahol kislányáról is kiderült, hogy műértő. Így aztán a Káli Coolban még szóba került az is, hogy idén nyáron egy új jelenség tapasztalható, mégpedig az, hogy nagyon megélénkült a kulturális, művészeti élet a Balatonnál. Egyre több helyen megjelenik a kortárs művészet – s azt tapasztaljuk, hogy van rá igény, van érdeklődés a modern művek iránt.
Fotók: Mészáros Annarózsa
