Maga az elnevezés a XX. század végén terjedt el, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a tömeges utazás mai formája rohamosan pusztítja természeti kincseinket, helyi értékeinket. Épp ezért
az ökoturizmus célja a negatív környezeti, társadalmi és kulturális hatások mérséklése, a tudatosságra nevelés, valamint a természet és más népek, térségek kultúrájának tisztelete.
Ennek segítségével egy ország adott területét oly módon ismerjük meg, fedezzük fel, hogy a turistaforgalom sem a mennyiségével, sem a minőségével nem zavarja meg a helyben élők mindennapjait, s nem tesz kárt a természeti értékekben.
Az utóbbi években Magyarországon a környezetvédelem mellett a zöldturizmus is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nem csoda, hiszen
hazánk kedvező természeti adottságainak, tíz nemzeti parkunknak, harminckilenc tájvédelmi körzetünknek, dombságainknak, vadregényes folyóvízi ártereinknek köszönhetően széles palettáról választhatnak a természet kedvelői.
Mindezek mellett az elmúlt években elindult a természetbarát épített környezet kialakítása is.
Több mint 20 milliárd forintot fordítottak kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák, erdei vasutak fejlesztésére, és hasonló nagyságrendet képviselnek a még folyamatban lévő azon projektek, melyek célja, hogy hazánk ökoturisztikai térségeiben, illetve vonzó túraútjai mentén fenntartható szálláshelybővítés valósuljon meg.
A vulkáni örökséget bemutató Bazaltorgonák tanösvény mind közül az egyik legérdekesebb. A csapadékos augusztusban hajnal óta szitál a köd.
A Szent György-hegy fáinak hajába olyan erősen ragad bele a reggeli pára, hogy még fél tízkor is csak a fenyvesek csúcsát lehet látni.
Erősen csúsznak a lapos kövek, ahogy a 414 méteren fekvő bazaltorgonákhoz mászik a látogató. Durván vágott lépcső vezet a hegyet támasztó különleges képződményhez, néhány szakaszon a sziklákba, gyökerekbe kapaszkodva lehet csak továbbhaladni.
A Szent György-hegy északkeleti oldalán lévő, 40 méteres, a helyiek által csak kőzsákokként emlegetett alakzatokat a legtöbb vulkanikus hegyen láthatunk, ám egyik sem olyan vadregényes, mint az itteni. A Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a felszínre törő láva különös lepényformában terült szét az üledéken. Később a természet szobrászai, a jég, a víz és a szél alakították a lazább felszínt, egyedül a bazalttal nem bírtak: így születtek meg hazánk tanúhegyei és híres orgonája.
Tudtad, hogy valójában se tanúhegy, se bazalt nincs a Balatonnál?
Magyarország megannyi természeti kincse és túralehetőségei között az egyik legkülönlegesebb az úgynevezett csillagséták.
Nemzeti parkjainkban, a város fényeitől távol már szabad szemmel is jól láthatóvá válnak az ismert és kevésbé ismert csillagképek.
Természetvédelmi szakemberek és meghívott csillagászok segítségével ismerhetjük meg a védett természeti területek éjszakai égboltjának különleges világát. Az alapismeretek elsajátítása mellett – ha az időjárás is kegyes – a távcsöves csillagles sem marad ki a programból.
Válasszuk akár természeti kincsek felfedezését, a szurdokvölgyek sajátos élővilágát, erdei iskolákat, balatoni naplementés túrákat, vagy az ország csodálatos madarait, az élmény teljességéhez ne hagyjuk ki a kulturális látnivalókat és a helyi ízek megkóstolását sem.
Ha nyaralásunk során nemcsak kapni, hanem adni is szeretnénk, akkor a helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket vegyük igénybe, fogyasszuk a kézzel készült friss termékeket, hogy költésünkkel tudatosan is hozzájáruljunk a térség fejlődéséhez, a környezet védelméhez.
Az ökoturizmus valójában olyan szemléletmód, életvitel, amely a természet tiszteletére nevel, és a látnivalók megtekintésén túl a helyi élet sajátosságaira, aktuális problémáira is ráirányítja a figyelmet.
Forrás: Szabadfold.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa