– Hogy illeszkedtek be a családok?
– Többségében asszonyok és gyerekek érkeztek, a kicsik már birtokba vették a játszóteret. Ránézésre jómódú embereknek tűnnek. De ők is nagy bajban vannak, hiszen mindenüket hátra kellett hagyniuk. Még a bankszámlájukat is befagyasztották. Sok esetben az ukránok sem férnek a pénzükhöz. Az biztos, hogy akik gyerekekkel menekülnek a háború elől, azok segítségre szorulnak. A négy családból egynek konkrét tervei vannak. Ők két éjszakát töltenek el, majd továbbmennek Olaszországba, a rokonokhoz. De a másik három családnak semmilyen elképzelése sincs a jövőt illetően. Így nem tudom, hogy mennyi ideig szorulnak segítségre.
– Addig maradnak, ameddig akarnak?
– Friss még erről beszélni. Az első napon még nem akartuk őket ezzel terhelni. Egyelőre nyugodjanak meg, és akklimatizálódjanak. Egy ukrán származású lellei vállalkozón keresztül fogadtuk be ezt a négy családot, ő perfektül tud velük beszélni. Neki már jeleztem, hogy két hónapig lakhatnak a szálláson. Ha azon túl is fennáll a probléma, akkor nekünk is törni kell fejünket a megoldáson.
– Önök kialakítottak egy szállásrészt, ahová folyamatosan érkezhetnek majd a menekültek?
– Nem vagyok álszent. Mi a szálláskiadásból élünk. A bevételeink 80 százaléka nyáron képződik, így akkor már nem tudok nekik szállást fenntartani. Ezeket a szobákat már lefoglalták a nyárra. De nem fogjuk elengedni azok kezét, akiknek segítségre van szükségük. Csak másfajta megoldást kell találni. Beljebb a Balaton-parttól is biztosan vannak olyan házak, amelyeket ki lehet bérelni. Például fűtés nélküli ingatlanok, ahol a nyarat azért át lehet vészelni, és majd ősszel visszajönnek hozzánk. Ezen már gondolkodtam, de velük erről még nem beszéltem.
– Egy balatoni vállalkozó hogyan tud segíteni? Mit javasol, milyen segítségnyújtásban gondolkodjon?
– A Hello Balatonlelle Facebook-oldalon folyamatosan hírt adunk a kezdeményezésünkről. Bízunk benne, hogy jó példát tudunk mutatni azoknak, akiknek esetleg nem jutott még eszébe a segítségnyújtás. Először mi is adománygyűjtésbe fogtunk. Hihetetlenül sok felajánló keresett meg bennünket, hogy a felhívásunkra ők is adjanak valamit. A mosoda nyári raktára jelenleg dugig van tartós élelmiszerrel és egyéb adományokkal. Ám, az általunk megkérdezett segélyszervezet nyugalomra intett. Mint mondták, most nagyon nagy a segíteni akarás az emberekben. Minden van. Nagyon jól működik az adományozás. Szerintük viszont hosszú időre kell berendezkedni, ezért azt javasolják, hogy ne most küldjük el az adományainkat, hanem amikor alábbhagy a segítési hajlandóság. Hiszen akkor is érkeznek még menekültek. Ami viszont dühít, hogy létrejött egy internetes felületet, ahol úgymond kedvezményesen lehet szállást találni. Úgy tűnik, hogy sokan próbálnak a menekülteken nyerészkedni, gazdasági haszonszerzésre, vagy marketing céljából használják fel őket, és kőkeményen elkérik mindennek az árát. 50 százalékos kedvezménnyel ígérnek szállásokat, holott ez az ár sokszor magasabb, mint a mi listaárunk. Ingyenes szállást szinte sehol sem találni. Én azt javaslom, hogy aki segíteni szeretne, az keresse meg valamelyik segélyszervezetet, akik nagyon jó logisztikával és kommunikációval rendelkeznek. Náluk érdeklődjenek, hogy mire van szükség, mit érdemes a menekülteknek felajánlani.
Nyitókép: Krausz Andrea