A Pajtakult program célja

A csűrök minden művészeti ág befogadására alkalmasak, legyen az koncert, kísérleti színház, táncház, gasztro találkozó, irodalmi esemény vagy kiállítás. A lényeg, hogy a pajtákban minden esetben van hozzáadott tartalom, s a magyar identitás minden téren jelen van. Paár Julianna énekesnő és zeneterapeuta a PajtakultBalaton-felvidéki nagykövete. Tárkány-Kovács Bálint (a Tárkány Művek alapítója) és a felesége Taliándörögdön vettek házat, amelyhez tartozik egy pajta, amelyet épp felújítanak. Zeneileg és építészetileg is kiemelt központot hoznak létre. Fiatal értelmiségiek vállalják fel a vidéki életet és rájönnek, hogy minden az övék: az utca, a táj, a templom. Mindenük megvan és otthon érzik magukat. A Balaton-felvidék ebből a szempontból különösen gazdag örökséggel rendelkezik. Pajtától a Palotáig – a kultúrafogyasztás új színterei címmel rendezték meg a Pajtakult projekt és a Magyar Fesztivál Szövetség első közös szakmai konferenciáját, amelynek fő kérdésköre az épített örökség és a kultúra kapcsolata, fesztiválok és kulturális események helyszínei a pajtától a palotáig. A konferencián ismertették a pajtatulajdonosok számára hamarosan megnyíló pályázati lehetőségeket. Programsorozatokkal tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a pajták.

Részlet a program megálmodójával, Horváth Lászlóval készített interjúnkból. A teljes beszélgetés itt olvasható.

Tárkány-Kovács Bálint cimbalomos, balatoni pajtatulajdonos

Már jól működő pajták, illetve fesztiválok létrehozói is részt vesznek a programban. Szarvas József színművész, Kovács Norbert Cimbi táncos, vagy Csúri Ákos, a Kőfeszt igazgatója. Többek között Tárkány-Kovács Bálint és felesége, Albitz Ágnes építész is pajtatulajdonsok a Balatonnál. A cimbalomművész és felesége a Művészetek Völgye ikonikus helyszínén, Vigántpetenden működtet pajtát.

A teljes veszprémi régió bekapcsolódik a Pajtakult programba

A szeptemberben indult és azóta mintegy száz pajtát összefogó projekt összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén levő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott Pajtakult összefogja mindazon törekvéseket és szintetizálja mindazon tapasztalatokat, amelyek ez irányban az elmúlt években egymástól függetlenül különböző helyszíneken elindultak. A Veszprém EKF program is ebbe a folyamatba kapcsolódott be.

A Balaton-felvidéki Vöröstó pajtáinak mindegyike műemlék

Weyer Balázs maga is pajtatulajdonos a Balaton-felvidéken található Vöröstó településen.

– A település pajtáinak mindegyike műemlék. Itt minden háznak van pajtája, és gyakorlatilag ezek a csűrök fogják közre a települést. A használatban lévő pajták egyben közösségi terek is.

A helyiek ott nézik a focimeccseket, kártyáznak, zenélnek, a gyerekek filmeket néznek.

Vöröstón több képzett népzenész is él. Ők a muzsikájukkal színesítik a pajták életét – részletezte Weyer Balázs, a Veszprém EKF stratégiai partnere, a Music Hungary elnöke.

A Vöröstói Pajtafesztiválon minden pajta titka feltárul

Évente egyszer a település összes pajtája látogathatóvá válik. Papírsárkány-készítés, klasszikus kártyázás és e-játék is lesz. Hatalmas közösségi élmény várható, részletek hamarosan.

Rendhagyó zeneoktatási programok indulnak a pajtákban

– Az EKF Hangjáték-projekt célja, hogy régiós szinten terjesszük a zene szeretetét és hogy önmagunknak és a környezetünknek is örömet szerezzünk a zenéléssel. Mindez közösségeket teremt, és – bár szűk közönség előtt, de – bemutatkozási lehetőséget biztosít. Zenét szerető, zenélni akaró embereket fog össze és nyújt lehetőséget a muzsikálás örömének közös átélésére.

A pajta a kistelepülések lakói számára ez az egyetlen lehetőség a közösségi élmény átélésére

– folytatta Weyer Balázs.

A zene élettani hatása: komoly betegségek előzhetőek meg általa

A zene pozitív hatással van a hangulatunkra és az életszemléletünkre.

Megelőzheti olyan betegségek kialakulását, mint a demencia vagy az Alzheimer-kór. A zene és az együtt zenélés manapság a neurobiológia egyik legizgalmasabb kutatási területe

– tette hozzá Weyer Balázs.

Márffy ház, Alsóörs
A Bahorka Társulat&Kása Béla könyvbemutató és Csángálló
Fotó: PajtaKult hivatalos

Kedvet kaptál a pajtafelújításához? Új pályázati lehetőségek nyílnak

– Az alapítvány összesen hétszázmillió forintos keretet fordít a pajtahálózat építésére és működésére. Ennek egy részét a kommunikációra és a pajták számára elérhető ingyenes tartalomszolgáltatási rendszerre, másik részét pedig turnékra, az összeg nagyobbik része pedig az NKA Magyar Géniusz ideiglenes kollégiumán keresztül lesz megpályázható. Minimum

három részből álló programsorozattal lehet pályázni, amelynek tárgya lehet népművészet, a zene számos műfaja, irodalom, iparművészet, gasztronómia, vagy építészet.

A támogatási összeg pedig projektenként tízmillió forint lehet, amelyet vissza nem térítendő támogatásként biztosítanak. A pontos kiírás a következő hetekben várható, az NKA weboldalán lesz elérhető. Nagy nemzeti kultúrkincsben gondolkodunk és ebben a rendszerben

minden pajta egy-egy világító mécsese, ékköve a Kárpát-medencének.

A pályázati kiírás mögött az a cél, hogy hálózatban gondolkodjunk és az egyes pajtákat és közösségeket megerősítsük – Sándor Cecília, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöki kabinetfőnök-helyettese.

Fotó: PajtaKult hivatalos/Hype Stáb

Ferenczi György muzsikus rajongással mesélt a pajtás fellépésekről

– Gyerekkorom óta mélyen bennem gyökerezik a magyar kultúra. Az anyanyelvem és a magyarság rajongója vagyok és a muzsikálásban is ezt keresem. Ez a kettős koncepció a csűrökben is megvalósul: ötven százalék tradíció és ötven százalék innováció. Mindig

kell, hogy szóljon a zene, próbáljon a zenekar, legyen tánc, készüljenek népzenei felvételek. Ez a hazám kultúrája, én pedig rajongom az országomért.

A PajtaKult pedig speciálisan magyar dolog, és kiválóan működik – mondta a Ferenczi György és a Raczkajam frontembere.

A teljes interjút itt olvashatod.