Bódvai Ildikó/kisalfold.hu | 2022.06.21. 12:00

Átkerül a fókusz: A fő hangsúly nálunk most a Balaton

Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert 2023-tól elengedik két “gyerekük”, a Balaton Sound és a VOLT Fesztivál kezét.

– A VOLT Fesztivál alapítói, üzleti partnerek és még mindig jó barátok. Mitől tartós ez a barátság?
Lobenwein Norbert: – Egy nap különbséggel születtünk, Zoli 1974 június 21-én én egy nappal korábban. 1988-ban a Berzsenyi-gimnáziumban ismerkedtünk meg, évfolyamtársak voltunk. Már a gimiben elkezdtünk bulikat szervezni, aztán az érettségi után egyre nagyobbakat. Több mint harminc éve vagyunk barátok és üzlettársak egyszerre. Sok projektünk, több vállalkozásunk van, mind fele-fele tulajdonban közös. Nehéz megmondani, hogy mi ennek a kapcsolatnak a titka, de az biztos, hogy egymás nélkül nem sokra mentünk volna.

Fülöp Zoltán: – Mindamellett amit Noresz mond, és az erős baráti köteléken túl a harmonikus munkakapcsolatunk nyitja, hogy jól kiegészítjük egymást. Mindketten megtaláltuk azt, amivel nem kioltjuk, hanem erősítjük a másikat, és talán az is összekovácsolt minket, hogy nem csak a sikerekben osztoztunk, hanem a nehezebb pillanatokban is mindig számíthattunk egymásra.

Sopronba mindig hazajönnek

– Ma már a fővárosban élnek, milyen a viszonyuk Sopronnal?
LN: – A kilencvenes évek közepén hívott Budapestre Müller Péter Sziámi és Gerendai Karcsi. Eleinte gyakran jártam haza, aztán egyre ritkábban. Amióta apukám és anyukám is meghaltak, már nagyon ritkán. A gyerekeimmel időnként hazajövünk, nekik ez egy igazi nyaralás, főleg, ha anyukám Deák téri lakásában alhatnak. Szokták mondani, hogy felnőttként itt szeretnének élni. Nekem is megdobban a szívem, ha meglátom a Tűztornyot.

FZ: – Viszonylag fiatalon elszakadtam a szülővárosomból, már 18 évesen, amikor előbb Szombathelyre jártam főiskolára, aztán Szegedre egyetemre. Innen már haza sem költöztem, hiszen a tanulmányaim közben elkezdtem Budapesten dolgozni a Szigetnél, illetve a saját magunk által alapított cégben. Ennek ellenére szinte minden hétvégén itthon voltam Sopronban, ahova a mai napig nagyon szeretek hazajönni. Itt töltöttem a gyerekkoromat egy többgenerációs családi házban a szüleimmel és a nagyszüleimmel. Amióta a két kislányom megszületett sajnos kicsit ritkábban jövünk, jellemzőbb, hogy anyukám és apukám látogatnak meg Budapesten, mivel a nővérem családja is a fővárosban él, így gyakrabban össze tud jönni az egész família.

– Pro Urbe Sopron díjat kaptak 2015-ben. Mit jelent a soproniak szeretete, megbecsülése?
LN: – Sok helyen vetettük már meg a lábunkat, szerte az országban, de sehol nem fogadtak minket és a “velünk járó” tízezreket akkora szeretettel, mint itt. Sopron a legjobb “kulissza”, amit el lehet képzelni ahhoz a fesztiválmodellhez, amit kitaláltunk magunknak. Az pedig, hogy a város vezetői is elismerik a munkánkat, nagyon nagy büszkeség.

FZ: – Mérhetetlenül büszkék vagyunk erre a kitüntetésre, és azokra is akik ezt lehetővé tették számunkra. Nekünk egy ünnep a VOLT fesztivál, de nem csak azért, mert akkora a zsezsgés a városban és leírhatatlan érzés látni, hogy sok tízezer embert mozgat meg a rendezvény, hanem azért is, mert lépten-nyomon csillogó szemű barátokkal, ismerősökkel találkozunk, akik lelkesen üdvözölnek, megölelnek és láthatóan büszkék a fesztiválra, és ezen keresztül talán kicsit ránk is.

Nyaranta buli, buli hátán

– Mennyire „családbarát” műfaj a fesztiválszervezés? Nyaranta buli, buli hátán.
LN: – Maga a fesztiválozás nem vészes, hiszen ez összességében pár tucat nap egy évben. Mi üzemeltetjük a budapesti Akvárium Klubot is, ami lehetne egy egész éves, éjszakai elfoglaltság, de ezen már túl vagyunk, én például idén talán egyszer voltam ott éjszaka. Az persze nem kérdés, hogy mindketten megszállottak vagyunk, így előfordul, hogy keveset lát belőlünk a család. De ma már nem kérdés, hogy ők a legfontosabbak számunkra. Esküvőig nem jutottunk, de Zitát a feleségemként szoktam bemutatni. Az ország túlsó végéről, Békéscsabáról származik és három gyerekünk van: Stefi 11 éves, Hugó 12, Vince 16 lesz decemberben.

FZ: – Már több, mint egy évtizede megházasodtam, Évit Budapesten ismertem meg, történetesen úgy, hogy Noresz és Zita első gyermekének, Vincének lettünk a keresztszülei. Azóta nekünk is született két kislányunk, Rozina a nagyobbik idén lesz 12 éves, Emma pedig 8 lesz év végén. Már ők is lelkes fesztiválrajongók.

– A VOLT mellett a Balaton Sound és számos más vállalkozás is a nevükhöz kötődik. Mit lehet tudni róluk?
LN: – 2013-ban indítottuk a MOL Nagyon Balaton sorozatot, amely a régió legfontosabb eseményeinek védjegye. Ennek részeként indítottuk el a STRAND Fesztivált, a B my Lake-et, a Balaton Pikniket, kompkoncerteket, a Best of Balaton programot és sok más eseményt. Említettem az Akvárium Klubot, Road Movie néven turisztikai témájú klipeket és filmeket készítünk. Nem unatkozunk és éppen azon vagyunk, hogy kitaláljuk, merre menjünk tovább.

– Melyik a legígéretesebb projekt?
FZ: – Nehéz egyet kiemelni. Az elmúlt egy-két évben jóval többet foglalkoztunk azzal, hogy a cégeinket, leginkább a VOLT Produkció Kft-t fejlesszük, komolyabban felépítsük. Ezt egy kicsit nekünk is tanulnunk kellett, hiszen mi úgy nőttünk bele a rendezvényszervezésbe, hogy mindent saját magunk csináltunk. Ma már fontos, hogy megtaláljuk a különféle területekre a legügyesebb, legrátermettebb kollégákat, és egy olyan közösséggé formálódjunk, amely értékes dolgokat képes létrehozni.

Nézegess képeket a tavalyi Sound-ról

Képgaléria: Balaton Sound emlékek – megtalálod magad a fotókon? – GALÉRIA

További képek

Sok mindent újra kellett gondolni

– Milyen érzésekkel kezdtek idén a fesztiválszervezéshez?
FZ: – Sok mindent újra kellett gondolni, el kellett szakadni a korábban bevált receptektől, kliséktől, a rendezvénypiac és az erre épülő szolgáltatók, munkaerőpiac is jelentősen átalakult. Cégek szűntek meg, mentek csődbe. Fokozódott a verseny nemzetközi és hazai szinten is nemcsak a fellépőkért, hanem a látogatókért is. Átalakultak a fogyasztási szokások. Ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni kellett a szervezés jó néhány területén, a kommunikációs stratégiáktól kezdve a technikai, produkciós tervezésig.

– A pandémia mennyire zilálta szét a csapatot?
LN: – Több céget képviselünk jelenleg, a Sziget Zrt-t, amelyet pár évvel ezelőtt két társunkkal együtt eladtunk és a VOLT Produkciót, amely száz százalékban a miénk. A Szigetet nagyon megviselte ez a két év, hiszen az egy nagy csapat volt, két éven át minden programunk elmaradt. Ez azzal is járt, hogy le kellett építeni a céget. A VOLT Produkció vezetőiként – amely a STRAND, a B my Lake, a Piknik, és a MOL Nagyon Balaton szervezője – azon voltunk, hogy amint lehet, elinduljunk és csökkentett üzemmódban is működjenek a rendezvényeink. Ez egy jóval kisebb, nagyjából húsz fős csapat, őket szerencsére sikerült együtt tartanunk. Emberileg is kettős érzések kavarodtak bennünk. Ha tudtuk volna, hogy meddig tart ez a kényszerszünet, sokkal jobban koncentráltunk volna a kikapcsolódásra a folyamatos újratervezés helyett.

Nincsenek tuti receptek

– Mennyiben lesz más az idei fesztiválszezon, mint a korábbiak? Mekkora látogatottságra számítanak például a VOLT-on?
LN: – Most minden más. A közönség sokkal óvatosabb, mint az elmúlt évtizedekben. Eddig jellemző volt, hogy elővételben fogy el a jegyek 80 százaléka, a helyszínre csak 20 százalék jut. Most nem lehet tudni, mi várható a legvégén, amikor már – a jegyértékesítési logika és szokás szerint – a legdrágábbak a jegyek. Nagyon nehéz így tervezni. A VOLT látogatottsága három évtizeden át minden évben nőtt. Idén nem számítunk rekordra, de arra igen, hogy nagyon jó fesztivál részesei leszünk.

FZ: – Ahogy azt korábban is említettem nagyon átalakult a fesztiválpiac, ma már senki nem mehet biztosra, nincsenek tuti receptek. Tavaly azt gondoltuk, hogy amint az emberek ki tudnak szabadulni a négy fal közül, fokozottan vágyakoznak majd olyan közösségi élményekre, mint a fesztiválozás, koncertek, bulik. Elindítottunk a Balatonnál egy egész nyáron nyitva tartó rendezvényhelyszínt BalatonPArt néven, és annak ellenére, hogy egy fantasztikus helyszínen, minőségi programmal rukkoltunk elő, a várakozásainkat alulmúlta a részvétel. Most már óvatosabban fogalmazok, amikor az újra beinduló fesztiválszezonról kérdeznek, ennek ellenére optimista vagyok, mert vannak nagyon biztató jelek, például a STRAND Fesztivált esetében, vagy a Balaton Sound kapcsán.

– Mire számítsanak a bulira éhes fiatalok?
FZ: – Sokszor hozakodunk elő a különféle európai fesztiválokon szerzett tapasztalatainkkal. Azt látjuk, hogy a hazai fesztiválok sokkal gondosabban ügyelnek arra, hogy komfortos körülményeket, minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak, mint sok más nagy múltú európai fesztivál. Most már a programok tekintetében sem vagyunk lemaradva, hiszen hozzánk is ellátogatnak azok a sztárok, akik megtöltik a világ legnagyobb rendezvényeinek küzdőtereit. Idén sem lesz ez másként, elég ha csak a Muse vagy a Killers soproni fellépését említem néhány nap múlva. Ezekért az élményekért érdemes újra nekivágni a fesztiválszezonnak és elfelejteni ezt a két évet, mintha meg sem történt volna.

Nézegess képeket a tavalyi Plázsról

Képgaléria: Plázs Siófok – megtalálod magad a fotókon? – GALÉRIA

További képek

Hátrébb lépnek

–Pár napja bejelentették, hogy visszavonulnak. Nehéz elhinni. Mi történt?
FZ: – Köztudott hogy a Sziget Zrt.-t, amelyben társtulajdonosok voltunk, néhány évvel ezelőtt megvásárolta egy amerikai befektetőcsoport azzal a céllal, hogy egy meghatározó fesztiválportfóliót hozzon létre a piacon. Mi voltunk az elsők, azóta már több, mint ötven fesztivált jegyez a cég. Ezzel egyidejűleg az elmúlt néhány évben az operatív munkától igyekeztünk kicsit hátrébb lépni, és jobban a háttérből segíteni a folyamatokat. Másrészt egy ilyen nagyvállalatban, egy ilyen profi módon működő, nagy nemzetközi struktúrában, egy központilag jól vezérelt és összehangolt rendszerben és munkamegosztásban már kevésbé érezzük a szerepünket olyan hatékonynak, mint korábban.

LN: – Vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy magunk dönthetünk a jövőnkről és olyan utat választhatunk, ami számunkra komfortos. Fontos, hogy amit létrehozunk, azzal száz százalékban tudjunk azonosulni. Ez minden produkcióra igaz, amihez közünk van. 2023-tól elengedjük a két “gyerekünk”, a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound kezét, ami lelkileg természetesen nehéz feladat, de arról biztosítottuk a kollégáinkat, hogy bármikor számíthatnak ránk. A döntésünkkel együtt létrehoztunk egy alapítványt, amely kifejezetten a VOLThoz és Sopronhoz kötődik. Minden évben kétmillió forintot fordítunk arra, hogy támogassunk egy fiatal zenei produkciót. Arról, hogy ki kapja ezt a támogatást, a VOLT Nagyszínpadán adott évben fellépő hazai csapatok döntenek majd. És ugyancsak önerőből folytatjuk a Csillagok Városa projektet, hiszen ma már több tucat szobor-széket használnak Sopronban a turisták, melyeket a Depeche Mode, a Linkin Park, vagy éppen Lemmy hagyott itt nekünk. 2023-ban ezt önerőből szeretnénk finanszírozni.

– Ennyi év után, nem lehet csak úgy leállni. Hogyan tovább?
LN: – Azért ez a visszavonulás nem jelent nyugdíjba menetelt. Továbbra is aktívak maradunk, tovább foglalkozunk a saját vállalkozásainkkal, többek között a VOLT Produkcióval, a filmgyártással foglalkozó VOLT Film-mel, az Akvárium Klubbal, szóval nem tartunk attól, hogy unatkozni fogunk. A fő hangsúly nálunk most a Balaton. Tíz éve indítottuk el a MOL Nagyon Balaton sorozatot, idén pedig a ZamJam-et. A legtöbb időt most erre szánjuk, de a szívünk csücske Sopron, tudjuk, hogy még itt is vár ránk feladat.

Névjegy – Fülöp Zoltán: 1974-ben született Sopronban. 1997-ben a szombathelyi főiskola történelem-művelődészervező szakán diplomázott. 1998 óta dolgozik a Sziget Kft-ben, aminek társtulajdonosa. 2001-től a VOLT Produkció Kft., 2013-tól a budapesti Akvárium Klub társtulajdonosa. Házas, két kislánya van.

Fotó: Fülöp Zoltán családi

Névjegy – Lobenwein Norbert: 1974-ben született Sopronban. A Berzsenyi-gimnáziumban érettségizett, majd fényképésznek tanult. 1995 óta dolgozik a Sziget Kft-ben, aminek társtulajdonosa. 2001-től a VOLT Produkció Kft., 2013-tól a budapesti Akvárium Klub társtulajdonosa. 2020-ban indította el a Lobenwein Galériát és a Road Movie sorozatot. Két fiú és egy kislány édesapja.