Itt állunk a negyedik Kőfeszt kapujában. Hogy állunk?
– Mindent egyeztettünk a fellépőkkel, közreműködőkkel, önkéntesekkel, szállásadókkal, éttermesekkel, a technikai és technikusi különítménnyel, a fesztivál nevéhez méltóan Nyugalom nevet viselő vagyonőr- és biztonsági szolgálattal…
Utóbbiakra is szükség van?
– Vagyonőrzés tekintetében mindenképpen, máskülönben pedig az eddigi három Kőfeszten és a pünkösdkor debütált Kőfeszt – A szabad táncházon semmilyen rendbontás nem történt. De a színpadot és technikát őrizni kell, illetőleg be kell tartatni a behajtani tilos szabályt Kővágóörsön. De ezt megoldják. A nyugalom fesztiválján a nyugalom az úr…
Milyen tanulságokat hozott az előző három fesztivál?
– A legfontosabb tapasztalat, hogy semmiről sem késünk le. Nem kell kapkodni, idegeskedni. Aki például nem éri el Boka Gábor kitűnő képmutogatását délután Ábrahámhegyen, az Mindszentkállán pár óra múlva, kora este megnézheti. Egy cél lebeg a szemünk előtt: mindenben odafigyelni a közönség igényeire, vágyaira.
Ez lehetséges?
– Nyilván nem, de meg kell próbálni… Számunkra is világos, hogy mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akiknek semmi sem jó, akik morognak. Persze ezek az örök elégedetlenkedők azért végigélvezik unokáikkal, gyerekeikkel az ingyenes kézművesprogramokat, koncerteket, csak utána állnak neki kötözködni. Hogy nem tudnak pihenni a Botond-pajtából kiszűrődő akusztikus(!), hangosítás nélküli kalotaszegi muzsika miatt, amit bőgő nélkül, csak hegedű és brácsa játszik… És miután nincsen több ingyenes gyerekprogram este, gyorsan fel is jelentenek minket. Ezzel a mentalitással nem tudunk mit kezdeni.
Csúri Ákos
Fotó: Hegyi Zoltán/Napló
Az ingyenesség nem túl nagy merészség ebben a gazdaságilag bizonytalan jövőben?
– Ha nem lenne a VEB2023 Európa Kulturális Fővárosa projektnek és a Magyar Kultúráért Alapítványnak a pályázati támogatása, akkor nyilván nehezebben lehetne tartható. De van. Amiért hálásak is vagyunk. Így nem kell eltántorodnunk az eredeti célkitűzéseinktől, miszerint a minőségi kultúra segítségével szeretnénk megmutatni a gyökereinkben rejlő értékeket, és élővé tenni a hagyományainkat. Minket nem a manna motivál. Nálunk lehet készpénzzel fizetni, mi nem akarunk a modernizmus meg a fenntarthatóság álcája mögé bújva bankkártyás bizniszt csinálni a magyar hagyományból, kultúrából. Nem érdekel, hogy az adott keramikus mennyit keresett 2021-ben – csak az, hogy a portékája kézzel készült-e, kiállja-e az idő próbáját, és kedvesen kínálja-e, valamint megtekinti-e egyéb programjainkat. Ha mindez így van, akkor keressen annyit, amennyit kap a termékéért.
Változott valami idén a koncepcióban, a célokban?
– Semmi. Vagyunk, akik voltunk és leszünk. Szeretnénk a magyarországi folklór központjává tenni a Káli-medencét, élő hagyományként megélni és megtanulni, hogy miképpen tudjuk hasznosítani mindazt, amit ez nyújt nekünk. Nem olyan rég például még kinevették, vagy éppenséggel sznobságból foglalkoztatták a kályhakészítő mestereket, most meg kegyeiket lesve állnak sorba előttük, mert kiderült, hogy a kemence melege nem háborúfüggő…
A helyszínek változatlanok?
– Nem. Idén visszatért Salföld a Laczkó Dezső Múzeum kitűnő programja jóvoltából, Szentbékkálla is aktívabb, és új helyszínként Ábrahámhegy, a kővágóörsi Botond-pajta, valamint Monoszló is csatlakozott.
Utóbbi tavaly is volt, nem?
– Lett volna, ha a vihar miatt három nappal a Kőfeszt előtt nem ég le a Levendulaporta… Páratlan bravúrral egy esztendő alatt helyrehozták, így Orosz István Páternoszter című kötetének bemutatója idén már ott lesz. Az állandóság is nagy erény egy rendezvény kapcsán, így a köveskáli iskolaudvar ezúttal a Tarkabarka vándorszínpadnak ad otthont, de a falu határában visszatér a lovas nomád harci bemutató és gyermeklovagoltatás, Mindszentkállán ismét lesz Magyar Ízek Utcája, a Botond-pajtánál kiemelt szakmai partnerünk, a Hagyományok Háza Folkudvara, Balatonhenyén vásári komédia a Görömbő kompániával, és interaktív bábelőadás is, míg Kékkúton a templomkertben a Liszt Ferenc Kamarazenekar hagyományos koncertje.
A Kőfeszt kiemelt figyelmet fordít a határainkon túli népzenére és előadókra. Kik érkeznek idén?
– Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről és Tankó Eszti néni Gyimesfelsőlokról. Valamint a Zoboraljáról, Kárpátaljáról is jönnek hagyományőrző mesterek a Fonó zenekar Tanúhegyek című fantasztikus produkciójába, de itt lesz a felvidéki kiválóság, Korpás Éva is műsoraival. Míg a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozója keretében Erdélyországot az Üsztürü és a Heveder zenekar, a Délvidéket pedig a Fokos képviseli.
Képtelenség mindent felsorolni, de mely programokat emelné ki a kínálatból?
– Például a Kőfeszten is ünnepelt jubileumokat. Nagyszínpados a 25 éves Misztrál, a 20 éves Szent Efrém Férfikar, miképpen a 30 éves Üsztürü koncertje lesz a méltó zárása az egész rendezvénynek. De jön Gyergyószentmiklósról a Petőfi-év zenei díjazottja, a 4s Street – őket a Bagossy Brothers előzenekaraként is ismerhetik –, valamint Ferenczi György és a Pesti rackák. Pély Barna és az Anima Sound System is fellép Ábrahámhegyen. Nem maradhat ki Pál István Szalonna sem, őt is – hasonlóan Navratil Andreához – sokszor hallhatjuk. A gyerekeknek hatalmas élményt nyújt majd Kővágóörsön a Magyar Hagyományőrző Faművesek kiállítással egybekötött mesterségtanítása, vagy Kovács Zoltán kosárfonó, a Fanyűvő fajátszótér.
Fanyűvő Játszótér Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
Ősbemutatókkal idén is meglepik a közönséget?
– Kettővel is. Lázár Csaba ezúttal a magyar írók és költők szülőföldről szóló alkotásaiból állított össze egy estet, Petőfitől kölcsönözve a Legszebb ország hazám címet. Boka Gábor pedig tavaly már összerántotta a Veszprém megyei néptán- cosokat egy színházi produk- cióba, és idén sem tesz másként: Bolondviadal lesz a címe. S ha már színház: örömmel fogadjuk és mutatjuk be a Fordulj, kispej lovam produkciójában az Üzenet haza című parádés estet. Különösen szép lesz, hogy a gyergyószent- miklósi zenekar elé szerkesztettük…
Miként kapcsolódik a Kőfeszt a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekthez?
– Navracsics Tibor, az EKF korábbi kormánybiztosa mondta közös sajtótájékoztatónkon: a Kőfeszt kezdetektől az Európa Kulturális Fővárosa projekt stabil és oszlopos tagja, ráadásul a térség területfejlesztéséhez is hozzájárul. Ennél többet nem akarhatunk.
És jövőre?
– Az EKF főévére számtalan meglepetéssel készülünk.
Érezhetően a szívén viseli a magyar népi kultúra ügyét. Hogyan alakult ez ki?
– Szerelmem a néptánc. Aki megérezte, magába szívta, megtanulta, esetleg jól is csinálja, azt már a sírig elkíséri. S hogy rendezvény tekintetében miért? Mert kevés fesztivál tűzi ezt a zászlajára ennyire egyértelműen és vállaltan. Bár színpadon már nem, amúgy azért még ropom a magam örömére. És máig elérzékenyülök, ha a hajnali csillag ragyog… Szeretném ezt átadni.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Hegyi Zoltán/Napló
