A Varga Pincészet 2019 végén megpályázott és meg is nyert a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti- Borászati Kutatóintézetével együtt egy pályázatot, amelynek keretében a Balaton-felvidéken olyan rezisztens szőlők telepítésébe kezdtek, amelyeket alig kell permetezni. Felismerték, hogy az Európai Unió jogszabályrendszere folyamatosan szigorítja a növényvédőszer felhasználást, egyre több és több hatóanyagot vonnak ki a gyakorló növényvédősök kezéből, így egyre fogy, csökken a szerpaletta, viszont megjelennek újabb és újabb kórokozók és kártevők.
Fotó: Varga Pincészet
6,5 hektár – 5 év
Ifj. Kozma Pál három fajtanemesítése a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében kisparcellás, mikroteraszos ültetvényen fejlődött. Most 6,5 hektáron átoltják, telepítik és egy 5 éves program keretében folyamatosan vizsgálják a nemesítéseket az átoltás pillanatától a palackba kerülés mozzanatáig. Varga Máté, a Varga Pincészet szőlészeti ágazatvezetője így írja le a rezisztenseket:
– E három fajta egyike a Jázmin, ami egy nagyon korai érésű és aromagazdag fehérszőlő, az Irsai Olivérrel egy időben érő fajta. A második a Pinot Regina, ami a Pinot Noir-ra nagyon sokban hasonlít, akár szőlőként, akár a bor karakterisztikájában. Ebből mi rozét szeretnénk készíteni. A harmadik a Merlin névre keresztelt fajta, ami egy nagyon sötét, mély tónusú, testes vörösbort tud adni. Ezt a három nemesítést hoztuk ide a Varga Pincészet ültetvényeibe és 5 éven keresztül vizsgáljuk őket. Szőlészeti, nagyüzemi kísérleteket állítottunk be, figyeljük, hogy milyen a megfelelő metszés- és művelésmód, ezen felül optimális szüreti időpontokat határozunk meg. Majd amikor bekerül a pincébe az alapanyag, akkor olyan borászati kísérleteket végeznek a laboros és a borász kollégák, hogy ezekből a fajtákból a legjobb technológiával a legjobb borokat tudjuk elkészíteni. Ha lejár az ötéves projekt, akkor három új terméket szeretnénk a Varga Pincészet palettájára behozni.
| Varga Máté 2016 augusztusában kezdett a Varga Pincészetnél dolgozni, akkor még csak belecsöppent a szüretbe, 2019-ben már ő volt a szüret egyik karmestere. Szőlészeti ágazatvezetőként a pincészet 200 hektár ültetvénynek optimális fenntartása a feladata. Ezen felül a szüreti időszakban közel 2500 ha-ról felvásárolt alapanyag nyomonkövetését és szüretének optimális megszervezését vezényli. Rengeteg kolléga van a segítségére, nem egyedül van a rendszerben, de ennek az ágazatnak a vezetőjeként az ő felelőssége, hogy ezeket a folyamatokat jól, irányítsa. |
Varga Máté
Fotó: Varga Pincészet
– Ezek a fajták nem túl szerencsés névvel rendelkeznek, az átlag fogyasztó pedig fajta specifikusan keres: olaszrizlinget, sauvignon blanc-t, Irsai Olivért. Nem fogja sohasem levenni a polcról a Jázmint, mert nem tudja mi az – fejezi ki aggodalmát a vezető szőlész, majd elárulja a megoldást is: – Ezért az a koncepciónk, hogy az első évben, amikor kijöhetünk ezekkel a borokkal, akkor az új fajtákat a következő házasításokban fogjuk palackozni: Irsai Olivér-Jázmin cuvee, pinot noir-Pinot Regina cuvee-t, valamint Merlin-merlot cuvee-ként hozzuk forgalomba. Majd ha már szélesebb körben elterjedt a fajták megismerése, akkor változtatunk az arányon az innovatív fajták javára, az lesz a domináns a házasításokban. Végül pedig kivezetnénk a korábbról jól ismert fajtákat az újak mellől. Ez legalább 3-4 éves folyamat.
Ezekből a tételekből már készítettek próbaborokat, de egyelőre nem mutathatják meg a borkedvelők szélesebb körének, mert le kell, hogy járjon a projektjükben foglalt öt év. Varga Máté szerint nagyon perspektivikus ez a három fajta, növényvédelem szempontjából is, hiszen már második éve vizsgálják őket folyamatosan. Amióta termőre fordultak és egy ilyen növényvédelmileg problémás évben is makkegészségesen tudják tartani a tőkéket, úgy hogy – mostanáig csupán háromszor permeteztek. A hagyományos ültetvényekben, ahol nincsenek rezisztens fajták, ott a hetedik vagy a nyolcadik permetezésnél tartanak a gazdák. – Az, hogy rezisztens szőlőt nevelünk, nem jelenti azt, hogy soha többé nem kell bemennünk permetezni, mert a rezisztencia gének elsősorban a lisztharmatra, a peronoszpórára és a bothritiszre vannak kiélezve, de van egy feketerothadás nevű kórokozónk, illetve ott vannak azok a rovarkártevők, amik ellen értelemszerűen nincs védve a szőlő. Egy átlagos évben hat, hét, esetleg nyolc permetezés helyett ezeket a fajtákat egy-két vagy nagyon problémás évben maximum három permetezéssel tökéletesen meg tudjuk védeni. Egyelőre nem mérhető felület a 200 hektárunkhoz képest a 6,5 hektár, de első lépésként egy komoly ugrás nagyüzemi méretben is.
Fotó: Varga Pincészet
Öregedés – újítás
A Varga Pincészet a saját művelésű 200 hektár ültetvényen felül 2200-2500 hektárról (ez évenként változó felület) vásárol fel alapanyagot. A Balaton déli és északi partjáról, Sopronból, az Etyek-Budai borvidékről, a Pannonhalmi Borvidékről vásárol fel szőlőt, illetve a feldebrői feldolgozó üzemükben Mátra, Gyöngyös, Eger térségéből származó fürtöket préselnek. Az innovatív fajták jövőbeli sikerétől azt várják mind szőlészeti, mind borászati vonalról, hogy egyre nagyobb teret fognak nyerni és egyre többen kezdenek ezekkel a fajtákkal dolgozni. Ennek az átmenetét nagyjából tíz évre datálja Varga Máté. – A déli parton most van egy nagy forduló, mert az ültetvények kezdenek kiöregedni. Ha mi itt néhány éven belül felmutatható, komoly terméket tudunk kihozni, akkor elképzelhető, hogy több száz hektáron fogják ezeket a fajtákat termelni, mert piaci érdekük is lesz benne, hiszen a biztos felvásárlójuk adott. Illetve mindenkinek érdeke, hogy kevesebbszer kelljen belemenni az ültetvénybe, költséghatékonyabban tudja megoldani a szőlő termelését, kevesebbet permetezzen, kevesebb felszívódó szert használjon. Hosszútávon mindenképpen kifizetődőbb és fenntarthatóbb ez a gazdálkodás, még ha az eleje nehézkes is.
Fotó: Varga Pincészet
Majdnem biogazdálkodás
A Varga Pincészet 13-14 millió palack bort értékesít évente. 200 hektár saját ültetvénnyel rendelkeznek, nagyon széles fajtaszerkezettel, ültetvényeik fragmentáltak, 2-300 kilométer távolságra egymástól. Éppen ezért a pincészet nem tervezi a teljes biogazdálkodás bevezetését, hiszen az egy szigorú fegyelmet és egytáblás struktúrát kíván.
– Agrár-környezetgazdálkodási programban veszünk részt, amire két példát emelnék ki: madárodúkat helyezünk ki az ültetvényekbe, amelyek odavonzzák azokat a hasznos madarakat, amelyek gyérítik a szőlőben előforduló kártevőket. Illetve olyan csapdákat telepítettünk, amelyekkel előre lehet jelezni a kártevők megjelenését, így sokkal okszerűbben lehet védekezni ellenük. Ezenfelül sorköztakarást végzünk, nem használunk méhekre veszélyes rovarölő, gombaölő készítményeket és növénykondícionálókkal javítjuk az ültetvények állapotát. Így egy sokkal diverzebb, fajgazdagabb ültetvényt hozunk létre, ebből fakadóan egy olyan ökológiai rendszert tartunk fenn, ahol a hasznos élő szervezetek jelen vannak. Például a különböző nitrogéngyűjtő növények, amelyek a talajéletet fokozzák. Büszkén vállaljuk, hogy nagyüzemi mértékben megpróbálunk úgy gazdálkodni, hogy az abszolút integrált szemléletet kövessen, folyamatosan csökkenteni igyekszünk a növényvédőszer terhelést és egy élhetőbb ültetvényszerkezetet tartunk fenn. Hiszek abban, hogy ezek a rendszerek a fenntarthatóak hosszabbtávon, mint azok az ültetvények, amelyek ki vannak zsigerelve és folyamatosan ugaron vannak tartva a sorközök. Illetve a hatalmas produktum érdekében különböző kemikáliákkal össze-vissza permetezik az ültetvényt, hogy minél nagyobb volument, mennyiséget le tudjanak hozni róla. Nálunk beállni látszanak azok a hektáronkénti termésátlagok, amelyek szerintem optimálisak. Tehát a minőség és a mennyiség megfelelő határmezsgyén mozog. Nem termelünk rengeteg szőlőt az ültetvényeinken, de nem termelünk nagyon keveset sem. Abban sem hiszek, hogy végtelenül terméskorlátozni kéne a sorainkat, mert ha van egy jó kondícióban lévő ültetvény, akkor azon igenis meg lehet termelni azt a mennyiséget, ami optimális minőség mellett fenntartható.
Fotó: Varga Pincészet
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
