Kresz Tamással, Szántódpuszta létesítményvezetőjével a Majorság főépületében, a leendő jegypénztárban találkozunk. A történelem már itt ránk köszönt: az épület valamikor régen cselédlakás volt és mindig a birtok kertésze lakott itt. Ahogyan a kertész gondozta a rábízott növényeket a Majorságban, Tamás most úgy intézi, irányítja a birtok teendőit.
– Ahogy visszaemlékszem, óvodás voltam Balatonföldváron és az első társas utazásom Szántódpusztára vezetett. 4-5 éves lehettem, amikor az óvodai csoporttal jöttünk kirándulni. Tavasz volt és beharangozták, hogy jövünk lovagolni. Az akkori eszemmel Szántódpuszta nekem maga volt Európa, maga volt a világ. Gyermekfejjel úgy tűnt, itt mindig nagyon érdekes és meghatározó programok voltak. Ez maga a csoda, én itt fogok lovagolni! Élénken él bennem még a ló neve is: Mustang. Az első sikerem is ideköt: meg tudtam ülni ezt a lovat! – mesél Tamás első emlékeiről, amelyek Szántódpusztához kötik. Majd a múltból a jelenbe vágtatunk. – Ádám fiam is itt ült először nyeregben, idén nyáron! Remélem, számára is ugyanolyan szenvedély lesz ez a hely, mint nekem!
| Szántód-Szántódpuszta a magyar műemlékek kiemelkedő, egyedülállóan egyben maradt példája. A Tihanyi Bencés Apátság alapítólevelében is szerepel, de igazi fénykorát a török hódoltságot követő újjáépítése után élte, miután a teljesen kifosztott, felégetett majorság újjáépítését Grassó Vilibald tihanyi apát elkezdte. A hetvenes évek közepétől, mint kulturális látványosság működött. Jelentős számú látogatót fogadott a 70-es 80-as években. A területén lévő épületek több kiállításnak adtak helyet, később lovas központtá is vált, azon három étterem is működött. A felújítást 1994-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan romlott a terület infrastrukturális állapota, ennek következtében csökkent a látogatók száma. |
– Szántódpusztáról 1055-ben már voltak feljegyzések. I. András király alapító levelében szerepel, mint a Bencés Apátsághoz tartozó majorság. Az egyik legrégebbi magyar település. Pontos adatok nincsenek róla, hogy mennyien éltek itt, de lakói földet műveltek, állatokat tartottak, halásztak és ellátták a révszolgálatot. Akkoriban a Zamárdi-Szántód-Szántódpuszta tengelyt Zamárdi nyugati részét, egészen a Balaton partig foglalta magában a terület: a tóöble, KakSzarma névvel illették ezt a háromszöget, ahol már akkor is termelői élet folyt – mesél Tamás a Puszta korai időszakáról.
Az akkori építészet nem téglát vagy követ használt, így fa és vályog épületek állhattak itt. Ennek az egész épületegyüttesnek a tervezése és felújítása 2018-ban kezdődött el. Rendkívül rossz, mondhatni katasztrofális állapotban voltak akkor az épületek, mert legalább 20-25 éven keresztül senki nem nyúlt a területhez.
– Az 1800-as évek óta a jelenlegi formájában látható a mostani épületegyüttes. 1978-ig családok laktak a Majorság területén, majd ebben az évben kitelepítették őket. Velük és leszármazottjaikkal azóta is tartjuk a közvetlen kapcsolatot. A családok a kitelepítéskor 5 ezer forintot kaptak, mint lelépési pénzt, ebből nagy telkeket tudtak vásárolni, majd építeni rá és többnyire a környéken maradtak. Közülük sokan most is itt élnek.
Szántódpuszta a ’80-as években Idegenforgalmi és Turisztikai Központ néven volt ismert. A déli parton ez volt az első, s egyetlen turisztikai központ, ahol a látogatók folyamatosan megkapták azt, amit szerettek volna, hiszen volt itt valutaváltás, utazási iroda, 2-3 folyamatosan telt házzal és cigányzenével működő étterem. Lovasprogramok és állandó kiállítások szórakoztatták a látogatóközönséget, emellett búcsúk, vásárok színesítették a nyári időszakot.
Minden olyan fontos momentum megvolt itt, ami egy turisztikai központban elvárás volt. Fényes, üde színfolt volt a Balaton parton és más világ volt ez az egész, mint az akkori valóság, hiszen egy autentikus falusi környezetbe lehetett belecsöppenni a vadkommunizmusból. Az idill mögött a háttér persze nem volt olyan fényes.
A hetvenes-nyolcvanas években az egykori pártvezetés hatalmas pénzeket szánt az építkezésre, átalakításra, de igazán sosem volt rentábilis a működtetés, hiszen anno 100-150 fővel működtették a birtokot, s hiába volt a nyár szenzációs, ami tömegeket vonzott, de a rezsi-, az energia-, a bérköltség és a téli időszak teljesen elvitte a nyereséget. Így nem volt sikeres, nem volt hosszú távon fenntartható.
– A mostani projektben sokkal tudatosabban készülünk az új időszakra. Mert elsődlegesen nem saját munkatársakat fogunk foglalkoztatni, hanem a szolgáltatásokat nyújtó épületeket bérbe adjuk az üzemeltetőknek. Például ott a régi lovarda, ami nagyon sok pénzt vitt el a régi koncepcióban, így azt egy helyi családnak adtuk bérbe, akik üzemeltetik és visszaállítják a Puszta egykor sikeres lovas szolgáltatásait. Értenek hozzá, fiatalok, ambíciózusak, helyiek és eddig nagyon jól és sikeresen csinálják, megtalálták itt a számításukat – vezet körbe Tamás a lovardán.
– Nagyon sok mindenben tudunk együttműködni, munkatársi viszony alakult ki a bérlőkkel. S mivel mindannyian helyiek vagyunk, így helyi embereket szeretnénk itt a Pusztán foglalkoztatni, mindenki 10 kilométeres körzetben lakik. Azok a vállalkozók is, akik itt vannak, tőlük is elvárjuk, hogy 10-20 kilométeres körzetben lakjanak a helytől, ami azért jó, mert velük lehet azt elérni, hogy ugyanaz a kötődés legyen tapintható, mint a mi esetünkben. Érdekes, hogy egyre többen térnek vissza. A büfét és kávézót is például egy olyan hölgy fogja üzemeltetni, akinek a nagyapja is itt született Szántódpusztán. Ilyen formán visszatérünk az új gazdasági modellben oda, ahogyan ez a Puszta egykoron működött. Modern formában hozzuk a fenntarthatóságot, a vad, racionális kereteken belül érzelmi alapra helyezzük a hangsúlyt. S ennek eredményeként megyünk szépen tovább. Olyan közösséget hozunk létre, ami egyedülálló, hiszen nem nagyon van az országban ilyen modell. És ez az egymásra épülő, egymást segítő, egymás érdekeit figyelembe vevő működési mód, amit szeretnénk kialakítani, azoknak a vállalkozóknak fogja meg a kezét és ad biztonságot, akik szeretnének ide becsatlakozni. Ez egy igazi és jó közösség lesz. Ahol a tradíció ad egyfajta olyan alapot, aminek kapcsán előre van vetítve és borítékolva van az üzleti siker. Mert itt mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a szekér jól menjen. Jó helyi adottságokkal, egy élő majorságot fogunk bemutatni annak teljes valóságában, élő épületekkel, sok-sok háziállattal, állatsimogatóval. De ez nem is újdonság, hiszen ez is a projekt neve: Szántódpuszta, az élő major.
A 8-15 fős saját munkaerő kizárólag a működésért és a programok szervezésért felel és jó gazdája a területnek. A régi cselédlakások bérelhető apartmanokként születnek hamarosan újjá, ezáltal 80-100 fő folyamatosan tud majd itt szállás-szolgáltatásokat igénybe venni, 20 apartman lesz összesen.
– Szeretnénk bemutatni az akkori időszakot az épületekkel, a népszokásokkal és főleg a történettel. Két komoly, interaktív kiállítás lesz látható. Az egyik Szántódpuszta életét, a helyi emberek összefonódásit és a helyi értékeket tárja a látogatók elé, a Magtárban látható tárlat pedig egy kétszintes kiállítás, amely a búza útját mutatja be – veszi számba Tamás a készülő tárlatok sorát.
– Szántódpusztán heti 1-2 alkalommal sütöttek kenyeret. 25 családé volt az egyetlen kemence és mindig ki volt jelölve, hogy ki mikor süti a kenyerét. Ennek azért is volt komoly tradíciója, mert akkoriban nem voltak üzletek a környéken, itt kellett mindent helyben megtermelni. Ezeket a tevékenységeket szeretnénk bemutatni, amelynek része a búzatermelésén át a kenyérsütés is, ezáltal betekintést nyújtani a régi pusztai emberek életébe, mindennapjaiba. Ezen túlmenően több kisebb helyi értéket bemutató kiállításunk is lesz, így hamarosan nyílik a „Babárium”, ahol népviseletbe öltöztetett babák sokasága lesz majd látható – egyedülálló módon a déli parton. Emellett egy helyi kerámia gyűjtemény, továbbá szeretnénk nyárra megnyitni az egykori helytörténeti kiállítást és a borászati kiállítást is, illetve több időszakos tárlat is meg fog itt fordulni.
| Szántódpusztai Majorság a GINOP-7.1.9-17-2018-00010 azonosító számú, „Szántódpuszta Majorsági épületek fejlesztése és látogatóközpont létrehozása I. ütem” c. projekt keretében került megújításra. A Majorság a NÖF Nonprofit Kft. kezelése alatt áll és a helyi értékek bemutatásának támogatásán túl segíti a fenntarthatóságot, biztosítja az épületek megmentését, azoknak új, önálló funkcióval való megtöltését, amelyet gyermekeink és az unokáink is látni fognak. |
A Majorság múzeumi kiállító- és közösségi tér, népi mesterségek bemutató tere, lovas attrakciók színhelye, rendezvényhelyszín, látványműhelyek – ezen belül bognár és kovács – otthona, s ezeken felül családbarát szolgáltatásokat nyújtó játszótérrel, mezítlábas parkkal. Ez a település itt van, létezik, lüktet 1055 óta. Voltak nagy változások, történések a történelmünkben, viszontagságok, világháborúk, török vész. – Minden korszaknak megvan a saját, egyedi pusztai története. Azt szeretnénk bemutatni, hogy most is képesek vagyunk erre a mindenen túlmutató összetartásra, az épülő közösségre. A turisztikai és kulturális látványelemeken túl a hely fő üzenete, aminek vissza kell köszönnie, hogy mi tudjuk máshogy, úgy csinálni, ahogy egy közösségnek kell felépülnie és működnie.
Az állandó programok tavasszal indulnak, de decemberben, a nyitást követően három adventi hétvégével már színes látnivalók várnak a Majorságban. Végre visszatér a piac is: helyi termelők, helyi kézművesek portékái kerülnek terítékre. – A víziónk az, hogy létrehozunk 15-16 olyan programot, ami állandó és visszatérő lesz minden évben, úgy, mint a farsang, pünkösdölés, kenyérünnep, Októberfeszt, borszüret.
Szántódpuszta rengeteg csodát rejt magában. A hegy alatt húzódik egy több, mint 200 méteres boros pince, a birtok magtára három szintes. Az épületek északi bejáratúak, pont azért, hogy a legideálisabb temperálással rendelkezzen mindkét épület. Így a pince télen-nyáron 14 fokos.
A kerékpár turizmus keretében a Szántódpusztai Majorság a Balaton körüli kerékpárút részévé válik, pihenő helyet, ivóvizet, szervizt és természetesen a majorság többi szolgáltatását is biztosítva. A kerékpár pihenő a majorság nyitvatartási idején kívül is elérhető lesz.
A régi Góréból kertmozi lesz a tervek szerint, a csárda teljes felújításon esett át, januárban folytatódik az ólak renoválása, a nyuszikák, csirkék, kacsák és a többi háziállat is visszaköltözik majd. Lovas versenyek teszik színessé a Majorság programkínálatát, hiszen az ország egyik legszebb lovai költöztek a Pusztára.
A birtok egyik éke a Kápolna. A megérkezés érzése mellett visszaköszön a múlt. Míg másnak ez egy közönséges rét, ha visszanézünk a dombtetőről a lankára, ahol a fű más színű, ott régen épületek álltak, így ér össze múlt és jelen. A nyári misehelyszín, a régi temető derengő képe, s körbe látni a Balatont, szemben Tihanyt. Maga a csodaország!
Nézd meg képeinket a Szántódpusztai Élő Majorról!
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton
