Élenjáróvá ebben a munkában Lóczy Lajos, a világhírű geológus, a Balaton elhivatott kutatója vált. Lóczy Lajos mellett azonban a mára már kissé elfeledett kutatókkal, tudósokkal is érdemes foglalkozni. Egyikük Kitaibel Pál (1757–1817), aki Magyar Királyság természetrajzának rögzítése során a Balaton környékének földtani, vízrajzi, kőzettani jellegzetességeit is leírta. Neki köszönhető – I. Festetics Györggyel együttműködve – a Georgikon botanikus kertjének növénytelepítése és számos értékes és ritka növényfaj meghonosítása. A Balaton vidékén 1799 júniusában és augusztusában járt, részletes leírást adva utazásáról. Kitaibel mindemellett kiváló balneológus is volt, először írta le a Balaton vegytani jellegzetességeit, a kékkúti és az ábrahámhegyi savanyúvízek, a zánkai vérkút sajátosságait.
A kutatók közül nem annyira közismert Borbás Vince (1844-1905) neve, pedig őt a tó első ökológusaként tarthatjuk számon, ugyanis a Balaton és a Bakony flórájának egyik első leírója, bemutatója volt. A Balaton tanulmányozása közben született meg elmélete a magyar növényvilág keletkezéséről, amely Ősmátra-elméletként vonult be a szakirodalomba. Kiemelten foglalkozott a tavi hínárosodással, s annak ökológiai problémáival. Keszthelyen emlékkő és dombormű őrzi emlékét.
Lóczy Lajos nemcsak a tó egyik legnagyobb kutatója volt, hanem szerelmese is, Csopakon nyaralóval is rendelkezett. Több szállal kötődött e vidékhez, bár Pozsonyban született és életének első szakában bejárta – Széchenyi Béla expedíciójának keretében – Kelet-Ázsia nagy részét. Kutatta a közép-ázsiai sivatagok geológiai eredetét, a hátsó-indiai hegyláncok geológiai felépítését. Miután hazatért, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, majd a Földrajzi Intézet geológusa lett. Az 1880-as évektől már a műegyetem földtani tanára, majd a budapesti tudományegyetem földrajz tanszékének oktatója. Sok díjjal és kitüntetéssel elismert tudós pályáján egyre feljebb jutott, végül a Földtani Intézet igazgatója, majd a Földrajzi Társaság elnöke lett.
Munkásságának kiemelkedő részét képezi a Balaton tudományos kutatása is, melynek fontosságát így összegezte 1913-ban: „Ha van vidék, amely megfigyelésre és aziránt való elmélkedésre ösztökél, hogy miként keletkezett, úgy a Balaton és távolabbi környéke az. Nagy síkságokkal környezve a kis és a nagy Magyar Alföld Keszthely-Tapolcza vidéki és Székesfehérvár-Mór-Kisbér közötti összeérésein középmagasságú erdős hegység: a tágabb értelemben vett Bakony emelkedik, ennek tövében Közép-Európának legnagyobb tava nyúlik el.”
1891-ben hívta életre Lóczy azt a Balaton Bizottságot, amelynek küldetése lett a tó tudományos kutatása. Vizsgálatait, feltáró munkájuk eredményét a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című nagyívű kiadványban összegezték, melyben Lóczy a tavi geológai képződmények sajátosságait járta körbe. Lóczy alapvetése újszerűnek számított: elsősorban a viszonylagosan fiatal földtani képződményeket vette górcső alá. Kutatásait folytatta a Balaton-felvidéken és a Bakonyban is.
Lóczy Lajos idővel nemcsak a Balaton kutatója, hanem megrögzött rajongója lett. 1892-ben vásárolta meg azt a nyaralót Csopakon, amelyhez néhány hold szőlő tartozott. Ez a nyaraló a későbbi években a kutatócsoportok lakhelyéül is szolgált.
A Himalája és a Balaton kutatója a balatonfüredi kórházban hunyt el, 1920 májusában. Sírja szimbolikus helyen áll: az arácsi temetőben, egy vörös homokkő sírkő emlékmű látható, melyen egy kis üvegecske látszik, benne az a havasi gyopár, melyet az Ázsia-kutató Stein Aurél küldött haza egykori, tiszteletreméltó elődjének. A Balaton mellett emléktáblák, utcák és a Tamás-hegy lábánál található barlang őrzi és hirdeti a világhírű geológus nevét és emlékét.
A Balaton tudományos tanulmányozásának 19. század végi kezdetei fontos állomást jelentenek a tó történetében, mert a tudományos írások megszületésével elkezdett kettéválni és elkülönülni a tóról, keletkezéséről, geológiájáról, környezetéről alkotott népi elképzelések, mondák, legendák sora a kézzelfogható tudományos eredményektől.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: sonline.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton
