Fontos év volt ez a hazai szépségversenyek történetében, hiszen 50 év után, először rendeztek hasonló megmérettetést hazánkban. A dokumentumfilmet végül csak 1987-ben mutatták be és egészen más lett a színezete, mint ahogyan azt az alkotók eredetileg tervezték, hiszen a királynőnek választott, alig16 éves Molnár Csilla öngyilkossága alaposan átírta a forgatókönyvet. A Szépleányok című korrajznak is beillő alkotást nyugodtan nevezhetjük a rendszerváltás előtti időszak első és talán egyetlen, igazi botrányfilmjének, amely lerántotta a leplet a férfiak uralta szépségipar piszkos üzelmeiről, melyek végül a gyönyörű kamaszlány halálához vezettek.
Ernyey azonnal Molnár Csillát látta a legszebbnek
A többszörösen díjnyertes dokumentumfilmben megszólal többek között Ernyey Béla is, aki akkoriban nemcsak nemzetközileg ismert színész, hanem a Playboy fotósa is volt, így felkérték, hogy vegyen részt a lányok zsűrizésében. De beszél Gáti László is, aki akkoriban a szépségverseny lebonyolításában és az üzleti hátterének megteremtésében volt érdekelt, mint a Magyar Média ügyvezető igazgatója. Szerinte éppen Ernyey volt az, aki először mondta ki, hogy ki az a néhány lány, akiknek biztosan el kell jutniuk a döntőbe. Sőt ezt maga a színész is megerősítette.
„Volt egy próba és ezalatt kértek minket, hogy nézzük meg, mégis kik lehetnek azok, akik ez első ötbe, vagy tízbe kerülhetnek, hiszen a zsűri feladata nem az, hogy később vitatkozzon, hogy ez a legszebb, vagy az a legszebb, hanem hogy hozzon egy teljesen normális döntést az ország életében, hiszen ezt az országot most egy éven át kell képviselnie Miamiban vagy Máltán, ahol történnek ezek a versenyek. Szó nem volt arról, hogy valaki nyomott volna minket egy bizonyos irányba, hogy ez kell legyen a szép.
Megkérdezték, hogy én kit találok a legszebbnek és én mondtam, hogy mindenképpen a Csillát…
— kezdte a dokumentumfilmben Ernyey Béla aki a Szépleányok később forgatott szakaszában már egészen mást mondott. Ugyanakkor a szépségverseny már említett főszervezője azt állította, hogy éppen a színész volt az, aki Molnár Csilla irányába befolyásolta a többi zsűritagot, hogy a saját üzleti érdekeinek megfelelően alakítsa a végeredményt.
Ernyey mindenkit lehengerelt és meggyőzött
Gáti László így nyilatkozott: „A döntő napjára összehívtunk egy értekezletet. Az Ernyey Béla hat órakor mondta, hogy az első helyezettek között van egy Füstös Veronika, egy Molnár Csilla és egy Kruppa Judit és fölvetette, hogy a zsűri mutasson bizonyos egységet, hogy ne derülhessen ki, hogy alkalmilag összeverbuvált, dilettáns személyek döntenek pénzösszegekről és a verseny győzteséről. Mindenki ígéretet tett arra, hogy nyolc pontnál kevesebbet nem ad ezeknek a lányoknak.”
Ekkor újra jött az Ernyey, akinek bizonyos előre kigondolt üzleti elképzelései lehettek és mondta, hogy mind közül ő a legszebbnek Molnár Csillát tartja és mivel ő a Playboy fotósa, így ért hozzá. Olyan dumát vett elő, amivel egyszerűen lehengerelte az ott lévő embereket
— állította akkor a Magyar Média igazgatója, akinek szavai ezen a ponton még összecsengtek a színész emlékezetével.
Egy ponton megváltozott a színész véleménye
Mindezek fényében valóban különös, Ernyey Béla a filmben elhangzó későbbi nyilatkozata, amit minden bizonnyal azután vettek föl, hogy az általa favorizált Molnár Csilla öngyilkos lett. Ekkor ugyanis már azt állította, hogy ő nem a fonyódi tini fejére szerette volna tenni a koronát.
„Hogy mi lett volna, ha…? Ez egy teoretikus vita. Hogy mi lett volna, ha az a lány nyeri meg a versenyt, aki tényleg a legszebb volt?”
Én szerintem a Kalmár Zita messze el kellett volna, hogy vigye!
— említett egy korábban még el nem hangzó nevet a mezőnyből Ernyey, aki ezután azt állította, hogy ő nyomás hatására nem erre a lányra voksolt a döntőben.
„Ez egy irtó érdekes dolog, ugyanis nekünk odasúgták, hogy az a lány nem lehet… Nézett rám a Fodros (Fodros István a Magyar Média akkori főszerkesztője), amikor én tíz pontot adtam. Kérdeztem is, hogy én most azért vagyok-e ott, azokat a dolgokat pontozzam, ami nektek előnyös, vagy azért, hogy megválasszuk Magyarország szépét?” — idézte fel a döntőn történteket a színész, aki hozzátette, hogy az a bizonyos Kalmár Zita végül nem írta alá a neki is felkínált kizárólagos reklámszerződést, ezért kiesett az üzletemberek piksziséből és ezért kérték tőle, hogy pontozza le a szerinte legalkalmasabb jelöltet.
Kalmár Zita talán jobban viselte volna a nyomást
Tagadhatatlan, hogy Ernyey szavaiban feszül némi ellentmondás. Hogy miért mond mást a dokumentum film elején és a végén? Erre a kérdésre feltehetően már sosem kapunk választ és a tragikus végkifejlet szempontjából gyakorlatilag már akkor is mindegy volt. Molnár Csilla lett az, akit mindössze 16 évesen megkoronáztak és aki végül a rá nehezedő magánéleti gondok és megaláztatás hatására eldobta az életét. Talán ha Ernyey Béla nem őt favorizálja, vagy valóban azt a Kalmár Zitát hozzák ki győztesnek, aki később ő maga a legalkalmasabbnak nevezett, Csilla még ma is élne és 2024. január 20-án boldogan, családja és barátai társaságában ünnepelné 55 születésnapját. De az a lány, megmaradt örökre kamasznak, hiszen 1986. július 10-én halálos adag gyógyszert vett be és véget ért az élete.
Mégis mennyit ért Molnár Csilla élete?
A Szépleányok című dokumentumfélből erre is választ kapunk. Íme egy élet számokban! A Centrum és a Caola 1-1 millió forintot fizetett a versenyt rendező Magyar Médiának. Egy belépőjegyet vacsorával 400 forintért mértek. (Abban az évben az átlagkereset 5961 forint volt)
A korona értéke 47240 forint volt. Csillának a Fonyód-Budapest-Fonyód viszonylaton 240 forintjába került az utazás egy 2 osztályú menettérti jeggyel. Cserébe fellépési díjként 200 forintot kapott, csakúgy, mint a többi lány. A Magyar Média haszna üzleti titoknak minősült akkoriban.
Továbbá jól mutatta, hogy a szervezők hová is helyezték a lányokat a rendezvény képzelt fontossági sorrendjében, hogy a döntőn résztvevő 25 lánynak egy öltözőt biztosítottak, míg a művészek 2 öltözőt, a rendezők pedig 4-et birtokoltak.
A Szépleányok című 1987-ben megjelent dokumentumfilm:
Nyitókép: FORRÁS: FORTEPAN/GÁBOR VIKTOR
Forrás: ripost.hu
