– „Én döntöttem úgy, hogy nem teszek a felkészülésbe minőségi edzésmunkát, csak mennyiségit meg vertikálisat, mert nekem ez így rekreációs a mindennapokban.” Ezt ön írta a Szerelmes Füredről írt posztjában, a balatonfüredi verseny ötven kilométeres távján bronzérmet szerzett. Az előbbi mondat mit is jelent pontosan?
– Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy az élsport és a szabadidősport párhuzamossága, kapcsolata, átjárhatósága miképp művelhető együtt, s hogy én hol helyezkedem el – mondta Makai Viktória, az egyik legjobb magyar ultrafutó. – A felfüggesztésemkor döntéskényszerbe kerültem, hogy mennyire jelent egyet a futás a versenyzéssel. Arra jó volt az elmúlt nehéz időszak, hogy rájöttem, a futásban nem csak a kikapcsolódást és a rekreációt szeretem, hanem a fejlődést is, ami nem feltétlenül egyenlő a versenyzéssel. Ez a gondolat megerősödött bennem, így elsősorban szabadidősportolónak tartom magam, de mivel lételemem – és a munkám, valamint a hobbim – a futás, továbbra is e köré épülnek a mindennapjaim. Mióta másfél éve lejárt a felfüggesztésem, arra törekszem, hogy mindig örömet adjon a futás, és a lehető legtöbbet tegyen hozzá az életemhez.
Szeretem a hosszú futásokat, a dombozásokat, a lépcsőzéseket, de jó, ha egy-egy futóeseményen megnézhetem magam a magyar ultramezőny tükrében is. Kell, hogy legyen egy olyan esemény, amelyre fel kell készülnöm, amely nagyobb teljesítményre sarkall, amely megfelelő motivációt ad.
– Ezek alapján idén két versenyen ez biztosan nagy motivációt jelentett, előbb a száz kilométeres Tótágas Ultrán, majd a Szerelmes Füreden vett részt.
– Előbbi száz kilométer volt a Balaton-felvidéken, igazából egy kiváló, szervezett közösségi futás, mintsem verseny, azonban itt lehet kvalifikációt szerezni a Spartathlonra, mert hitelesített pálya és megfelelő időmérés jellemezte az eseményt. Még hatvan kilométert úgy ahogy elkörözgetek egyedül, a saját szórakoztatásomra az erdőben, de száz kilométert már nem, így közösségben igazán remek volt ez a megmérettetés, hosszú futásnak kiválóan beillett. Ráadásul ettől tettem függővé az egyéni Ultrabalaton-részvételemet, kíváncsi voltam, hogy milyen állapotban jövök le a pályáról. Mivel minden szuperül alakult, ott leszek az Ub-n. Ami a Szerelmes Füredet illeti, három nappal a rajt előtt örököltem a nevezést. Jó lett volna többet futni, de jó volt megélni a fejlődni akarást, és rácsodálkozni arra, mennyire szeretem a saját tempómat. Rengeteg pluszt adott a Szerelmes Füred. Végül nem „csak” ötven kilométer lett, hanem ötven fokozó, önismeretben gazdag kilométer. Nagyon sokat tanultam ebből a futásból, tényleg rengeteget adott.
– Milyen formában érzi jelenleg magát?
– Ezt szubjektív nézőpontból tudom megközelíteni, és azt mondhatom, hogy ott tartok, ahol szeretnék lenni. Az életemben jelenleg ott van a család és a munka is, így a futás némileg háttérbe szorult, de továbbra is fontos. Úgy tartok a céljaim elérése felé, hogy a teljes képet nézem. Az Ultrabalatonra térve, azért választottam ki, mert szükségem van arra, hogy bebizonyítsam, képes vagyok rá, elég vagyok ehhez. Tény, a jelenlegi edzettségi szintem messze elmarad a csúcsformámtól, ám ezekkel a fizikai és mentális képességekkel és tapasztalatokkal elégnek kell lennem ahhoz, hogy körbeérjek. A célom az Ub teljesítésével egy erőalap, mint egy bizonyíték a jövőbeli hétköznapokra nézve, hogy igenis elég vagyok, és képes vagyok megoldást találni. Ha meglesz az Ub, sok mindenre választ kapok, ám addig még sok van hátra, keményen dolgozom a célom eléréséért.
– Az Ultrabalatonig még valóban van egy kis idő, addig hogy néz ki a versenynaptára?
– Ezen a héten négynapos sorozatterhelésben vagyok, keddtől péntekig mindennap futok ötvenhárom kilométert, így meglesz az Ultrabalaton távjának hossza. Jelenleg a gyerekeim is edzőtáborban vannak, így van leginkább összhangban a felkészülésem és a magánéletem. Ezt követően ennél erősebb futás vagy futássorozat nem lesz a versenyig, próbálok a lehető legjobb formában érkezni az Ub-ra.
– Az Ub-t követően hogyan néz ki a folytatás?
– Egyértelműen az Ultrabalaton a főversenyem, ám az év második felét sem hagyom figyelmen kívül. Mivel bennem lesz az edzésmunka, még jó pár futóélmény megszerzésére elegendő edzettségi alap, szóval nyitott szemmel járok. Azonban próbálok az eredmények helyett az élményekre rámenni, ha lesz olyan, több éjszakát átszelő futás, amely izgalmas lehet számomra, akkor mindenképpen átgondolom. Lépésről lépésre haladok, sok esetben spontán jönnek a dolgok, éppen ezért, ha olyan verseny kelti fel az érdeklődésemet, amelynek rövid a nevezési ideje, akkor nagy valószínűséggel elbukom. A legfontosabb, hogy szépen, lassan a saját értékeimnek megfelelően haladjak előre a céljaim elérése felé.
Forrás: csupasport.hu
