Nemcsak elhibázottnak, hanem érthetetlennek is tartják a hungarikum bizottság elutasító döntését, hiszen a badacsonyi kéknyelű minden olyan kritériumot teljesített, amely a hungarikummá nyilvánítás előfeltétele.
– Azzal, hogy a hungarikum bizottság a badacsonyi kéknyelűt önállóan elismeri – a tokaji aszúhoz és az egri bikavérhez hasonlóan – olyan jóvátételt hajthat végre, amelyet a Badacsonyban élők megérdemelnek – emelte ki Navracsics Tibor.
A badacsonyiaknak a kéknyelű önazonosságot jelentő és önazonosságot erősítő pont
Badacsony a magyar, illetve a közép-európai kultúrtörténetnek is meghatározó szereplője, emellett már önmagában is olyan karakteres magyar táj, amely egész Európában ismert.
– Badacsony és a badacsonyi kéknyelű nélkül a magyar kultúra sem lenne olyan, mint amilyennek ismerjük. Méltán szerepelnek a listán olyan borok, mint a tokaji aszú, vagy az egri bikavér. A balatoni borvidék valamint Badacsony és környéke is legalább annyi jogot érdemel, mint az ország más borvidékei – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Badacsonytomajon, arra kérve a hungarikum bizottságot, hogy vizsgálja felül június közepén hozott döntését, és ismerje el a badacsonyi kéknyelűt önálló hungarikumként.
– A badacsonyi kéknyelű 2013-ban került be a magyar értéktárba, és tíz év elteltével kezdeményezték, hogy hungarikummá váljon. A kéknyelű csak Magyarországon termő szőlőfajta, fő termőterülete Badacsony és környéke.
Ezért az egyesület elnöke szerint alkalmas arra, hogy külföldön és belföldön is a magyarsággal azonosítsák. A kéknyelű a badacsonyi közösség életének is része, virágzásához kapcsolódóan már több évtizede, nagy érdeklődés mellett tartanak rendezvényeket – fűzte hozzá Éliás Csaba, a Badacsony Szőlőhegyért Egyesület elnöke.
:
Nyitókép: Kéknyelű szőlőtőkék Fotó: MTI/Krizsán Csaba