Nem árulunk el nagy titkot, ha azt állítjuk, évről-évre melegebbek a nyarak, a csapadékeloszlás ingadozó és megjósolhatatlan már az is, hogy ma este milyen idő lesz. Ilyen szélsőséges körülmények között mi történik a szőlővel? Mi az ideális szüreti időpont? Mire készüljenek a gazdák és evvel együtt a borkedvelő közönség? Milyen helyzetben vannak más, történelmi borvidékek? Varga Péterrel, a badacsonyörsi Varga Pincészet ügyvezető-tulajdonosával jártuk körbe ezeket a kérdéseket.
Varga Péter
Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
Hibernált szőlő
– A jelenlegi időjárás ideális a szőlő számára, mivel a 28-30 fok közötti csúcshőmérséklet kedvezőbb, mint a korábbi túlzott hőség. A déli országokban, mint Olaszország, Spanyolország és Dél-Franciaország, ahol enyhe a tél és meleg a tavasz, a vegetáció korábban indul, de a szüret mégis augusztusban vagy szeptemberben kezdődik, hasonlóan a magyar körülményekhez – mondja Varga Péter, s hozzáteszi: ennek oka, hogy bár a szőlő ott a tavaszi hónapokban előnyre tesz szert, a nyári 30 fok fölötti hőmérséklet hátrányos, mivel a szőlő ilyenkor lezárja légzőnyílásait és csak vegetál.
A szőlő növekedése 8 és 30 fok közötti hőmérsékleten történik, és ha 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a növény hibernálja magát, minimális aktivitást folytatva. Emiatt a déli országokban a szőlő két-három hónapig alig fejlődik a nagy hőség miatt. Hasonlóan, az itthoni rendkívüli meleg időszak sem gyorsította, hanem lassította a szőlő érését.
– A Csabagyöngye szüretet idén július 23-án tartottuk. Most ez korainak tűnik, pláne, ha azt mondom, hogy a legkésőbbi Csabagyöngye szüret eddig augusztus 12-én volt. Ahhoz képest ez tényleg nagyon korán van. Viszont szüreteltünk már július 27-én is, ehhez viszonyítva pedig csak négy nappal szedtünk előbb – emlékeztet a korábbi évek tapasztalataira Péter. – Az Irsai Olivér szüret július végén indult, több mint 15 ezer mázsát (1,5 millió kilót) dolgozunk fel belőle. Évek óta október első hetében fejezzük be a nagyszüretet, ami persze nem jelenti azt, hogy nem szüretelünk még minimális mennyiségeket, pár száz mázsákat még novemberben és december végén is. A 25-30 évvel ezelőtti november első hetéhez képest már ez is óriási változás volt, idén viszont várhatóan szeptember közepére befejeződik a nagyszüret.
– Mi borászok, mindig azt szoktuk mondani, hogy nagyon jó a termés – mondja nevetve az ügyvezető. – Igazából utólag lehet megmondani mindig, hogy mi várható. Az biztos, hogy voltak időszakok, amikor bizonyos fajták nem értek be rendesen Magyarországon, itt a kékszőlőkre gondolok, például a cabernet sauvignon-ra, ami nagy mennyiségben van jelen hazánkban. Az utolsó öt-nyolc évben, mióta nincsenek igazán kemény telek és melegebbek a tavaszok is, azóta a szüreti időpont annyira előre jött, hogy a cabernet sauvignon is mindig beérik.
Az új mediterráneum
– Az olaszok mondják ránk, hogy ti lesztek az új mediterránium, mi meg az új afrikai sivatag. Idén ugyan kegyes volt a Jóisten Olaszországhoz és adott csapadékot, de tavaly nagyon nagy tragédiát éltek át: 30 százalékos terméskiesésük volt. A történelemben nem emlékeznek ilyenre. Nemhogy a ma élő emberek, hanem történelmi feljegyzés sincs ilyesmiről!
– Olaszországban korábban a legnagyobb terméskiesés 15% volt. Ezt azért jegyeztem meg, mert ezt a számot nagyon irigyeltem tőlük. Amikor ez náluk utoljára történt, akkor abban az évben 50% volt a terméskiesés Magyarországon. Akkor ez óriási tragédia volt náluk, minden idők egyik legnagyobb terméskiesése. Ehhez képest 30%-ra ugrott fel tavaly ez a szám. Ráadásul, ott több mint 40 millió hektoliter terem, tehát itt már millió hektóban is két számjegyű, vagyis több mint 10 millió hektó a terméskiesés. A magyar bortermés évi két, két és félmillió hektó között van. Tehát a magyar bortermésnek az ötszöröse esett ki Olaszországban. Ugyanez a helyzet Spanyolországban, Dél-Franciaországban. Úgy gondolom, hogy miután látható, hogy tényleg Magyarországon is jelen van a felmelegedés, ezért a jövőben már nem az lesz a jó szüret, amikor nagyon korán lesz, hanem amikor egy kicsit később. Vagyis át kell állítani a gondolkodásunkat arról, hogy mi a jó szüret.
Új optimum
– Nem lehet az időjárást előre megjósolni. Viszont a világ bor túltermelési válságban van immáron húsz éve. Ez azért következett be, mert a tengerentúlon óriási léptékben fejlesztették fel olyan országokban a borászati ágazatot, ahol korábban semmi nem volt, gondolok itt az Új-Zélandra, Chilére, Ausztráliára, Argentínára, Brazíliára, vagy az utóbbi időben Kínára, ahol óriási léptékben folyik a telepítés. Ebben a túltermelési válságban a magyar borászatnak nem jön olyan nagyon rosszul, hogy ha itt Európában vannak területek ahol kiesés történik. Evvel együtt a felmelegedésnek a problémájával nekünk is meg kell küzdeni és át kell állítani a gondolkodásunkat, a gazdálkodásunkat. Így nagyon sok dologban más lesz az optimum, mint ami eddig volt. Viszont, ahogy minden jóban van valami rossz, minden rosszban is van valami jó: az eddig optimumnak számító déli területeken most csökken a szőlőtermelési potenciál, azzal mi előnyösebb helyzetbe kerülünk. Tehát ha mi leszünk vagy már mi vagyunk a mediterráneum, azt köszönjük szépen, nem egy rossz pozíció – bizakodik Varga Péter.
– Többféle forgatókönyv van. Az teljesen egyértelmű, hogy a felmelegedés folyamatban van. De nem tudjuk, hogy miután az időjárás megváltozik a különböző ciklonok is másként fognak alakulni, evvel együtt az uralkodó széljárás megváltozik. Nagy kérdés, hogy több vagy épp kevesebb csapadékunk lesz. Hogy összességében több lesz a csapadék, az szinte biztos, hiszen ha melegszik a levegő, akkor megnő a relatív páratartalom és ebből nagyobb mennyiség fog kicsapódni. Tehát a meleg több vizet visz föl a légkörbe, és ami egyszer fölment, az egyszer vissza is jön. A nagy kérdés, hogy hol jön le – ez megjósolhatatlan.
A rezisztens lesz a nyertes
Varga Péter úgy véli, hogy abban az esetben, hogyha olyan évek lesznek, mint a tavalyi, amikor kétszer annyi volt a csapadék, mint az átlagos, akkor ennek meghatározó lesz a jelentősége, hiszen a tavalyi évben a rezisztens szőlők remekül viselték az időjárási szélsőséget. – Az Alföldön már 15-20 ezer hektár rezisztens szőlőt telepítettek a magyar gazdák. Míg a történelmi borvidékeken küszködünk a szőlővel, addig a rezisztens fajoknak meg sem kottyan a mostani viszontagságos időjárás. Tehát ha ilyen évek lesznek, akkor ez egy meghatározó kérdés lesz.
A rezisztens szőlőkkel való kísérletezés 20 éve tart Európában. Varga Péter szerint nem arról van szó, hogy húsz évvel ezelőtt ennyire előrelátóak lettek volna a kutatók, hogy ilyen probléma fog fennállni, hanem, az Európai Unióban van egy olyan hosszú távú törekvés és tendencia, hogy a földekre egyre kevesebb kemikáliát szabad csak kijuttatni. Ennek a jegyében indultak el ezek a fejlesztések, s most egy plusz hozadéka a történetnek, hogy vélhetőleg sokkal több lesz a csapadék Magyarországon, mint régen volt. Ha ez a szcenárió jön be, akkor a rezisztens fajták nagyon sokat segítenek.
Új megoldások a láthatáron
– Jelenleg is azt tartjuk a jó szőlőtermő területnek, ami domboldalban van és délre néz. Az Alföld nem feltétlen ilyen, sőt kifejezetten sík területről beszélünk. A mi tanúhegyeinknek jelenleg a keleti része az értékes. Amennyiben tovább folyik ez a felmelegedés, akkor lehet, hogy az északi része lesz az értékesebb. S az is lehet, hogy lemegyünk a sík területekre is, hiszen nem akarunk már több fényt összegyűjteni. Egyelőre úgy dolgozunk, hogy keskeny a lombfal és a nap minél inkább süsse a szőlőt. A nap viszont kezd ellenség lenni, kezdi tönkretenni a szőlő héját és a meggyengült héjon a különböző problémák, betegségek sokkal jobban megtapadnak. Így elképzelhető, hogy nagyobb lombbal kell dolgozni a jövőben, mint eddig. Az ültetvényeket nem fogjuk tudni hirtelen máshova rakni, de a szőlőművelésben már most is gondolunk olyan újfajta megoldásokra, ami eddig elképzelhetetlen volt – ad betekintést varga Péter a jövőbeli tervekbe.
A kutatások folyamatosak: a Varga Pincészet a Pécsi Tudomány Egyetemmel közös szőlészeti kutatása immár harmadik éve folyik: 3 rezisztens fajta a Jázmin, a Pinot Regina és a Merlin nagyüzemi hasznosításáról. – Mindig kísérletezünk a technológiával. Nekünk a kísérletezésre és az új keresésre minden évben öt hetünk van – nagyjából eddig tart a szüret. S amikor vége, akkor megint várjuk a következő szüretet. Ezért szoktam azt mondani, hogy ha van egy olyan borász szakember, aki már tíz éve van a pályán, akkor neki egy éves szakmai gyakorlata van. Aki negyven éve van a pályán, annak is még csak négy éve. Tehát négy évet adott neki meg ez a szakma, hogy kísérletezzen. Minden korosztálynak megvan a maga értéke, és minden korosztály hordoz valami mást, de az idősebb korosztályokat talán a szőlészetben, borászatban jobban meg kell becsülni, mint a többi más ágazatban. Most pont egy ilyen izgalmas időszak előtt állunk, hogy most megint jön egy olyan jó hónap, amikor kísérletezhetünk.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Borítókép, fotók: Varga Pincészet
