Hévíz hazánk második leglátogatottabb települése, csak Budapest tudja megelőzni. Sokak fejében olyan helyként él, ahova kizárólag az idősebb korosztály tagjai járnak feltöltődni, de ez ma már egyáltalán nem igaz, sőt! A megújult városképnek és a szolgáltatások egyre bővülő körének köszönhetően, mind kedveltebb úti célnak számít a családosok és a fiatalok körében egyaránt. Sétánk során megtekintetjük az Árpád-kori Szent Magdolna-templomot, és felfedezhetjük a római kori romkertet.
A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.
Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
A hévízi gyógyhatások kiinduló alapja tehát a fürdőkúra, de emellett több olyan egyedi gyógyterápiás kezelést is ki kell emelni, mint például az iszappakolás, a híres súlyfürdő, a gyógymasszázsok, valamint az ivókúra.
Ebben a kis ékszerdoboznak beleillő városban természetesen nemcsak gyógyulni lehet, hanem csodás hely arra, hogy megőrizzük testünk aktív fizikai állapotát, erősítsük szellemi frissességünket, valamint megtaláljuk a lelki harmóniát, a nyugalmat. Az aktív mozgásprogramok, mint például a nordic walking séták, kerékpártúrák, séta a városban, a tó melletti kifolyónál vagy az egregyi borozósorra, mind-mind a feltöltődést segítik.
Van akinek ezek jelentik a gyógyító erőt, van akinek azonban az, hogy csodás környezetben pihen két-három, vagy akár több napot is és semmi mást nem csinál, mint egyszerűen élvezi a szabadságot, a városka egyedi hangulatát, az éttermek kiváló zalai specialitásait, melyet a hévízi bor kortyolgatása és a baráti beszélgetések tesznek felejthetetlenné.
Megér egy estét…
Tegyünk egy sétát a Dr. Schulhof Vilmos sétányon. Andalogjunk a platánok alatt, és közben megnézhetjük a világszerte híres Hévízi tavat. Ennek gyógyhatását már a rómaiak is ismerték, mint azt többek között a mellette megtekinthető oltárkő is bizonyítja. A 18. század közepén a gyógyforrás és környéke a Festetics család birtokába került, a fürdőt maga a gróf építtette ki. Ezt követően sétáljunk egy nagyot a város szélén található szőlőlankáknál, ahol lenyűgöző panoráma tárul elénk.
Fürdőzés a tavi rózsák alatt
Európa legnagyobb gyógytavában lebegve nemcsak a fájdalomcsillapító hatású víz, hanem a speciális ion-összetételű, idegnyugtató levegő pozitív hatásait is élvezheti.
Mennyi nedű nyomában
Látogasson el augusztus 16. és 20. között a településre, ahol immár 7. alkalommal rendezik meg a Hévízi Borünnepet. Napközben a legfinomabb nedűket és ételeket kóstolhatja, este pedig hazai művészek fellépését tekintheti meg.
Ha lelki feltöltődésre vágyik, látogasson el augusztusban, szerda esténként az egregyi Jézus Szíve templomba.
Fotók: pixabay.com
