A balatoni hód megjelenése sok kérdést felvet a helyiek és a természetvédők körében. Ezek a rágcsálók, amelyek a 19. századra majdnem teljesen eltűntek Magyarországról, mára újra visszatértek és immár nemcsak dél-Somogyban, hanem egészen a Balatonig eljutottak. Az elmúlt években készült magyar hódtérkép alapján világosan látszik, hogy a hódok terjedése egyre északabbra húzódik.
De vajon kártékonyak vagy hasznosak ezek az állatok? Nos, a válasz bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk. A hódok komoly károkat okozhatnak, például villanyvezetékeket szakíthatnak le, amikor megrágják a fákat, ahogyan azt Zalában is láthattuk. Ugyanakkor hasznosak is lehetnek: gátjaik segítségével visszatartják a vizet, ami különösen fontos az aszályos időszakokban, és segít fenntartani a környező vadvilágot.
A hódok komoly kárt okozhatnak a fákban Fotó: Unger Tamás
| Közösségi megfigyelés alapján készült el a országos hódtérkép a Magyar Ökológiai Kutatóintézet gondozásában. A térképen jól látszik, hogy Európa legnagyobb rágcsálójának egyedei a korábbi tapasztalásokhoz képest északabbra húzódtak. Pontosabban, már a Balatonnál is megjelentek a hódok, ezt igazolja az az eset is, amikor áprilisban hódot mentettek Siófokon. |
Hogyan terjedtek el a balatoni hódok?
Az eurázsiai hódokat 2007-ben telepítették vissza a Dráva és mellékágai környékére, ahonnan mára Somogy egész területét meghódították, és eljutottak a Balatonhoz is. A faj gyorsan szaporodik, és ennek eredményeként egyre több helyen találkozhatunk a nyomaikkal: a vízbe döntött fákkal és a folyópartokon kiépített hódvárakkal.
Nem csak a Balaton környéki fákra jelentenek veszélyt ezek a rágcsálók. A hódok befúrják magukat a töltésekbe, ami veszélyes lehet áradások idején, mivel meggyengítik azokat. Emellett termést is pusztítanak, amint azt a helyi gazdák is észrevették.
Mit tehetünk a hódok ellen?
Bár a hódok védett állatok, és fontos szerepük van az ökoszisztémában, időnként szükség lehet a számuk korlátozására. A 19. század végére szinte teljesen kipusztultak Magyarországról, ám most újra lehet hódot vadászni külön engedéllyel, de csak akkor, ha más védekezési módszerek nem bizonyulnak hatékonynak.
Czabán Dávid ökológus korábban azt nyilatkozta az eurázsiai hód elterjedésével kapcsolatban, hogy mintegy tízezerre tették a hódok egyedszámát hazánkban – írja a sonline.hu. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig. Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene. A kilövésre csak akkor adják ki az eseti engedélyeket, ha más megoldás nincs. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a hódoknak haszna is van. A hódcsaládok gátépítése növeli a víz visszatartását, és ez hasznos az aszályos időszakban. A vadvilág szempontjából is hasznos a jelenlétük, mert a nagyvad vizet talál a hódvárak mellett, és a kis tavakban megtelepednek a rovarok és az ebihalak.
A hódok haszna és kárai
A hódok nemcsak problémákat okoznak, hanem segítik a természetet is. A gátépítéseik segítik a víz visszatartását, ami különösen fontos az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban. Emellett a hódvárak környékén kialakult tavacskákban megtelepednek a rovarok, ebihalak, ami vonzza a madarakat és más élőlényeket is.
Védjük meg a Balatont – de hogyan?
A balatoni hód jelenléte tehát kettős: egyszerre okozhat kárt és nyújthat hasznot. Azok számára, akik szeretnék megóvni a természetet, fontos megérteni a hódok szerepét az ökoszisztémában. A Balaton környékén élőknek és a természetvédőknek egyaránt oda kell figyelniük a hódok jelenlétére, és meg kell találniuk az egyensúlyt a hódok védelme és a károk megelőzése között.
Nyitókép: shutterstock
