Újabb idegenhonos tízlábú rákfaj jelent meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vörös mocsárrák világszerte az egyik leggyakoribb tízlábú rákfajjá vált a telepítések hatására.
Az invazív rákfaj terjedése a Balatonban
Az elmúlt években egyre több idegenhonos faj jelent meg a magyar vizekben, és most a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) is felkerült erre a listára. Az amerikai eredetű faj immár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területén is jelen van, beleértve Veszprém, Zala és Somogy vármegye északi részeit. Októberben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértői kimutatták a rák jelenlétét a Séd vízrendszerében, és a Balatonban.
– Ebben nagy szerepe van az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságának, hiszen számos természetes vízbe bekerült, főleg a kevésbé jártas hobbi állattartóknak köszönhetően
– tájékoztatott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
A vörös mocsárrák veszélyt az őshonos rákfajokra
Fotó: dr. Lőkkös Andor/Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A mocsárrák kórokozói a legveszélyesebbek
A mocsárrák egy igen agresszív faj, ahol felbukkan, ott a vízi élőlények fajösszetétele gyorsan megváltozik. Azonban nem csak ezzel, hanem az általa hordozott kórokozók által is megtizedeli az őshonos tízlábú rákfajaink állományait.
Jelen esetben a Bakony és Balaton térségében a folyami rákra és kecskerákra jelent nagy veszélyt.
Kiváló aljzatfúró, ezért az árvízvédelmi töltések, a zárt és felszíni csatornahálózatok gyengítésével is képes károkat okozni.
A cifraráknak sem örülnek a kutatók
Egy ideig kevés rákot lehetett látni a magyar tengerben, az utóbbi években azonban egyre többen találkoznak velük a Balatonban. De nem mindegy, hogy mely rákfajnak örülünk olyan nagyon. Az őshonosnak, vagy az idegenhonosnak. Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius [Orconectes] limosus) első élő példányait a Balaton vízgyűjtőjén, a Jamai-patakon létesített horgásztavon gyűjtötték be először 2013-ban. Mint a kutatók írják, a Balaton siófoki-, szemesi- és szigligeti-medencéjében, valamint számos befolyójában a 2010-es évek második felétől kezdődően gyors terjedését regisztrálták.
Nyitókép: dr. Lőkkös Andor/Balaton-felvidéki Nemzeti Park
