Hévíz néhány kilométerre található a Balatontól, ideális pihenési célpont a gyógyulni vágyóknak, de a nyugodt pihenés kedvelőinek is. Bár a városban gyakran rendeznek fesztiválokat, mégis nyugodt, csendes település.
Hévíz látnivalói
Hévízi-tó és közvetlen környezete bővelkedik látnivalókban.
A vizet borító tündérrózsák, a tóban lakó kisvöcsök, a tóra épített fürdőház látványa a közeli erdősávval megnyugtató, energiával feltöltő élmény. A gyógyvíz hatásait fokozza a tavat körülölelő mikroklíma, a növények és a víz színeinek játéka. A tó körüli erdőben sétálva is aktívan pihenhetünk, gyógyulhatunk.
A tó bejáratához vezető Schulhoff Vilmos sétány a járókelőket megállásra, fényképezésre készteti. A több ezer tavaszi-nyári virág mellett a jellegzetes platánfasor, a mocsári ciprusok és különleges bokrok, a sétány szélén álló épületek a múlt század hangulatát idézik. Ezt a miliőt elevenítik fel a hévíziek minden május elsején a békebeli majálissal.
Városi sétánk során a Hévízi Városháza épületét is érdemes megnéznünk, érdekessége, hogy alapkövét 1998-ban, az eddigi egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan tette le. A városháza tornyában 18 harangos harangjáték szólal meg naponta többször. A városházával szemben áll Hévíz legújabb temploma, kék tornyai már messziről látszanak. Az ezer főt befogadó templomban gyakran rendeznek orgona hangversenyeket.
Az Egregyi Múzeum melletti Jézus Szíve templomot a köznyelv „Fradi” templomnak hívja, utalva zöld-fehér színére, és az építésére támogatást nyújtó Ferencvárosi Sportklubra.
Egregyi szőlőhegyen az Árpád-kori templomot, a római katona sírját ajánlott megnézni, de útba ejthetjük a pincéket, fogadókat is, nekünk az Öregharang Borozó a kedvencünk, ahol akár szamárhúst is ehetünk. Akár a Dottó vonattal is mehetünk, ha nem akarunk fél órát gyalogolni a városközponttól.
Nemrég készült el az Egregyi Múzeum kiállítása, itt Hévíz történetét ismerhetjük meg. Itt látható egy római kori villa maradványa és Flavius császár szobra is.
A gyógyfürdő közelében a buszmegálló mellett, a Deák téren egész évben fesztiválok várják a vendégeket, akik napközben gyógyulnak, este pedig kikapcsolódhatnak a koncerteken, szabadtéri rendezvényeken. A kulturális programok és a természeti látnivalók mellett a gasztronómiai élményeket se hagyjuk ki: a környék borait, jellegzetes ételeit is ajánlatos megkóstolni, de fantasztikus sütemények és kávék is várnak ránk a fürdővárosban.
A sportot kedvelő vendégek a tóban úszhatnak, a környéken lovagolhatnak, de kerékpározhatunk, teniszezhetünk, futhatunk, és kipróbálhatjuk a nordic walkingot is. A téli időszakban népszerűek a Hévíz-patakon szervezett evezések is.
A település története
Hévíz már a rómaiak idejében is lakott település volt, a tó gyógyhatását már ekkor ismerték. Az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül, a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel.
A fürdőház elődjét az 1770-es években építette a Festetics család, ekkor a fedett fürdőt még tutajokra rögzítették.
Bár a tavat közel kétezer éve használják a gyógyulni, pihenni vágyók, a gyógyvízre épülő speciális hévízi terápiás kezelések az 1900-as évek elejétől kapnak egyre nagyobb publicitást. A hévízi fürdőorvosok kezdték el alkalmazni az országban először a gépek segítségével végzett gyógytornát, és ők fejlesztették ki a speciális súlyfürdőt is a gerincbetegeknek.
A város jelképe az indiai vörös tavirózsa, amelyet 120 éve telepítettek a tóba.
A minősített Hévízi Tradicionális Kúra 220 éves tapasztalatát ötvözi a modern gyógyászat eszközeivel, és ezt a célt szolgálják a személyre szabott, változatos wellness kezelések is, a tradicionális kezelésektől a XXI. századi lézer technikáig.
Készítette: Mihály Szilvia