Sárga bóják jelzik a vízen Tihany, Balatonvilágos, Fonyód és Balatonberény térségében, hogy óvatosan közlekedjünk. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei itt engedtek a tóba olyan borókabokor-füzéreket, melyeket a süllők előszeretettel használnak ívóhelyüknek. Az elkövetkező három hónapban a süllő mellett a balin, a kősüllő, a bodorka, és több keszegféle is szívesen használja majd ikrái lerakására ezeket mesterséges ívóhelyeket.
A halgazdálkodási társaság arra figyelmezteti a horgászokat, hogy a most kihelyezett sárga bóják által határolt területen tartózkodni, áthajózni, vagy ott horgászni tilos.
Itt látható egy videó a borókaágak kihelyezéséről:
Megágyaztunk a süllőnászhoz :)http://www.balatonihal.hu/Hirek/Kihelyeztuk-a-balatoni-sullofeszkeket#balatonihalgazdalkodas #balaton #balatonihorgaszat #balatonisüllő
Közzétette: Balatoni Hal – 2019. március 23., szombat
Nem tudni, hogy találtak rá épp a borókára eleink, de ezek a mesterséges ívóhelyek általában eredményesen segítették a süllők szaporodását azzal, hogy változatosságot, biztonságot kínáltak a halaknak a növényzetmentes, homokos, iszapos mederfenék-részeken.
A borókafészkeket azonban a szakemberek mesterségesen előállított mű süllőfészkekkel szeretnék kiváltani, erre irányul az a 2016 novemberében megkezdett GINOP-os élőhely-fejlesztési projekt egyik eleme, amelynek eredménye lesz a süllők ívási időszakát hatékonyabban szolgáló platformok kidolgozása és sorozatgyártása.
– A borókát minden évben ki kellett vágnunk, a Bakony egyes részein volt lehetőségünk a begyűjtésre. Ott kaptunk engedélyt, ahol invazív fajnak tekinthető ez a növény – mondta a LikeBalatonnak Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
– Az elmúlt 50 évben a borókát használtuk, de 2020-tól csak és kizárólag ezekre a műfészkekre fogjuk ívatni a süllőt. A GINOP-os pályázatunk egyik lényeges kitétele, hogy kifejlesszünk olyan fészkeket, amelyek hosszútávon tudják biztosítani a balatoni süllő megújulását. Most zajlanak a kísérletek, a mintaoltalom birtokában és a pályázati forrás segítségével sok száz fészket tudunk majd előállítani – fogalmazott Szári Zsolt.
A süllőívás nagyjából a március 20. és április 10. között időszakban kezdődik, és ennek megfelelően fejeződik be április végén, május elején. Az ivarérett példányok viszonylag nagy koncentrációban vannak jelen, ilyenkor könnyen megfoghatóak lennének a horgászok számára. Ezért is van az ívási időszakában horgászati tilalom, süllőt a Balatonon március 1. és április 30. között tilos kifogni, de még a ráirányuló horgászati tevékenység is tiltott, ráadásul április elsejétől még a csónakból sem lehet horgászni.
A süllő a megfelelő hőmérsékletű vízben (8-10 fok) párosan ívik. A hím nagyon jó apuka, komoly gondot fordít az uródokra. A fészek mellett marad, azt őrzi és gondozza. Távol tartja az egyéb halakat, és úszóival legyezgeti az ikrákat, hogy friss vízhez juttassa azokat. A kikelő ivadék kezdetben pár napig fekszik az aljzaton és feléli szikzacskójának tartalékát. 4-5 centiméteres korában áttér a planktonikus táplálkozásra. A süllő ivadékok között a kannibalizmus elég erős. Ha kevés a keszeg ivadék (ezzel táplálkozik), akkor a kis süllők napok alatt lefelezik az egyedszámukat, képesek elnyelni kisebb testméretű testvéreiket.
– Az ívás sikeressége sok mindentől függ. Eddig jó a helyzet, de egy vihar vagy lehűlés kedvezőtlenül hathat. Az eredmény 4-5 év múlva derül ki, amikor ezek a halak már hasznosítható méretűek, 80 dekásak, egy kilósak lesznek – emelte kis Szári Zsolt, aki hozzátette, hogy a Balatonból évente kifogott süllőmennyiség 50-100 tonna között van, erre próbálnak rásegíteni az egynyaras telepítéssel.
Ez azt jelenti, hogy a néhány műfészket a társaság tógazdaságaiba szállítanak, mivel azok jóval tápanyagdúsabbak a magyar tengernél. (A Balaton olyan tiszta, hogy lassabban fejlődnek az ott lévő halak, mint tógazdasági társaik.) Az egynyaras süllők visszakerülve a Balatonba nagyobb eséllyel érik el a fogható méretet.
Krausz Andrea