Krausz Andrea | 2018.11.24. 10:00
Településbemutató - Fonyód
Lélegzetelállító látvány tárul a szemünk elé Fonyód több pontján is. A Várhegy (233m) és a Sipos-hegy (207m) szigetként emelkedik ki, kilátótornyaikból párját ritkító a panoráma: belátható a Balaton, és jól kirajzolódnak az északi part csodás tanúhegyei.

A világ egyik legszebb helyét nem véletlenül fedezték fel politikusok és művészek az 1890-es években. Fonyódhoz tartozik Bélatelep és a Fonyódliget is, utóbbi területén található a másfél kilométer hosszan elnyúló Erzsébet-tábor, ahol egyszerre többszáz gyermek nyaral minden évben.

A városban 11 strand (6 kijelölt természetes és 5 part menti füves terület) várja a fürdőzőket, köztük a fizetős, gyönyörű és korszerű Panoráma (volt Sándortelepi) strand, vizes élményjátszótérrel.

A városban kialakítottak egy árnyékos kutyastrandot is, a Fonyódi Kutyás Fürdőhelyet a kikötőnél kezdődő úton lehet a legkönnyebben gyalogosan megközelíteni.

Fonyód a Balaton déli partján található közlekedési csomópont, így könnyen megközelíthető autóval, vonattal, busszal. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg, és hozta magával a fürdőélet fellendülését, ekkor épült meg a vasútállomás épülete is, amit azóta lebontottak, új van helyette, de a romantikus bélatelepi vasútállomás pédául eredeti formában megmaradt.

Fonyódon található a Balaton egyik legforgalmasabb kikötője a Balaton leghosszabb mólójával (464 méter), a legendás Emberpár szoborral, valamint egy emlékoszloppal, melyet a Balatont, 1911-ben elsőként átrepülő Lányi Antalnak állítottak.

Fonyódi kikötő az Emberpár szoborral (Fotó: Krausz Andrea)

A megújult fonyódi piac egész évben hetente kétszer nyújt vásárlási lehetőséget, programot és látnivalót a vendégeknek.

Látnivalók:

Somogyország kincse a Bélatelepi villasor, mely a múlt századba röpíti az arra járót. A villatelep 1894-ben épült ki és leginkább a budapesti nagypolgárság, gyáriparosok, orvosok, ügyvédek nyaralói álltak itt. Villája volt mások mellett Ripka Ferenc budapesti főpolgármesternek, Huszka Jenő zeneszerzőnek, Fedák Sári színművésznek és Bethlen István miniszterelnök is több nyári szabadságát töltötte itt.

Ifj. Pál Mihály Balatoni szél című szobra (Fotó: Krausz Andrea)

A Fonyódi múzeumnak ad otthont az egykori Velics-villa, ahol Szinyei Merse Pál 1916-ban és 1917-ben kilenc képet festett a Balatonról és Fonyódról. A múzeumban egyébként a Balaton állat- és növényvilágát, a tó kultúrtörténetét és a város helytörténetét ismerheti meg a látogató. A múzeum előtt áll Zichy Béla mellszobra, aki Bélatelep egykori tulajdonosa és névadója volt.

A Szaplonczay sétányról a fantasztikus Badacsonyban és a környező tanúhegyekben gyönyörködhetünk. Itt áll a Balaton szél című szobor és a szerelmesek lakatfala, valamint Szaplonczay Manó obeliszkje is itt látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek.

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester, a Bélatelepi Fürdőegyesület elnökének tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján állítottak emléktáblát.

A Sípos-hegyi kilátóig nem túlságosan megerőltető erdei ösvényeken juthatunk fel, különlegessége, hogy erről a helyről láthatjuk be az egész tavat, egészen Keszthelytől Keneséig.

A Várhegyi kilátó (Széplátó), a déli part ékessége, északon a Balaton-felvidék, keleten Balatonboglár, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely látványa nyújt maradandó élményt.

Várhegyi kilátó és panoráma Fonyódon (Fotó: Kajetán Jácint)

A Kripta villa, egy múlt századi szerelem különleges emlékhelye a József utcában. Abrudbányai-Rédinger Ödön gyógyszerész 1941-ben emlékvillát építtetett egykori szerelmének, aki az esküvő előtt betegségben elhunyt. A csodálatos helyen fekvő mediterrán stílusú épületben márványból faragtatta ki nászágyukat. 2017-ben itt adták át a fonyódi születésű, az ’80-as években tragikusan elhunyt szépségkirálynő, Molnár Csilla szobrát is az épület felújítása után.

A József utca baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll, előtte a II. világháborúban elhunyt polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos-hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel.

A protestáns templomtól nem messze, a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot (falán emléktábla), mellette a fából faragott Jézus szobor.

Fonyód katolikus templom (Fotó: Kajetán Jácint)

Ha a vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló, kettős várárokkal erősített fácánosi Palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él. A Palánkvártól nyugatra, a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a több száz éves Présház-étterem.

Fonyód történelméről:

Fonyód környékén az első embercsoport már az őskőkorban, mintegy 17-18 ezer évvel ezelőtt megjelent, bizonyíték erre a Várhegy déli oldalán 1934-ben talált néhány lelet.

Először 1093-95-ben Szent László király összeíró levele ’Funoldi’ alakban említi a települést, a név eredetét a ’fon’ igére vezetik vissza, királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

A Balaton magas vízállása miatt Fonyódot a régi iratokban szigetként emlegették egészen az 1800-as évek elejéig. Délről a Nagyberek posványa, sásas-nádas, ingoványos területe, a többi oldalról pedig a Balaton vette körül.

A XVI. század közepén a fonyódi vár híres kapitánya, Palonai Magyar Bálint sokszor megütközött a törökkel, 25 éven keresztül sikerrel verte vissza a török támadásokat.

A szabadságharc idején még puszta volt Fonyód, ahol mindössze 17 ház állt. Az 1840-es években elkészült a Széchenyi István által kezdeményezett kezdetleges kikötő a mai bélatelepi strand területén, a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforgalomba.

A századforduló tájékán indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tiszti-főorvosnak, aki barátaival gyakran kirándult a fonyódi hegyre. Ő vette rá az erdővel borított hegy – a mai Bélatelep – tulajdonosát, gróf Zichy Bélát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára.

A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása a megyeszékhelyről, és a somogyi falvakból is megkönnyítette az utazást az egyre közkedveltebbél váló Balaton partjára. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, s egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. 1905-ben bekapcsolták Fonyódot a balatoni körtelefon hálózatba, 1912-13-ban pedig megkezdődött a település villamosítása.

1957-ben kezdték meg a melegvíz utáni kutatást, melynek eredményeként szénsavas vizet találtak, s 1960-ban erre alapozva megépült a palackozó üzem. Ettől kezdve lett ismert Fonyódi néven az ásványvíz.

A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

Fonyódon az aktív pihenésre vágyókat vízi sportok, kerékpáros és gyalogos túraútvonalak és egyéb sportolási lehetőségek várják. A rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai programok pedig kellemes szórakozást kínálnak a városba látogatóknak.

További fotók Fonyódról:

Összeállította: Krausz Andrea

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva