Az a „pompás kiflikoch” – vetette papírra hajdan édesanyjára, Szendrey Júliára emlékezve második házasságából született fia, Horváth Attila. Ez adta az ihletet a Pálma cukrászda tulajdonosainak, hogy elkészítsék a Szendrey Júlia tortát. A nő nem csak azért nevezetes, mert Petőfi Sándor felesége volt, hanem ő maga is alkotott: prózákat, verseket írt, s elsőként ő fordította magyarra Andersen meséit- ráadásul Keszthelyen született. A desszertnek nem csak történelmi előzményei vannak, hanem közelmúltbeliek is.
Tavaly már elkészült fagylalt formában Szendrey Júlia pompás kiflikochja – most pedig tortaként.
– Szendrey Júliának ily módon szerettünk volna emléket állítani és egy versenyre benevezve készítettük el a fagylaltot. Már akkor terveztük, hogy süteményként is megalkotjuk. A fagyi készítése előtt már sok információnk összegyűlt, ezeket próbáltuk továbbgondolni – idézte fel a torta születésének történetét Fekete Fanni, aki édesanyjával, Feketéné Németh Judittal közösen találta ki és készítette el e kerek desszertet. Az irodalmi emlékek kutatásában pedig Gyimesi Emese történész, irodalomtörténész volt segítségükre. S a bár sok gasztronómiai téma nem került elő Szendrey Júliával kapcsolatban, azt tudni lehet, hogy szerette a friss gyümölcsöket és hogy fia rajongott a főztjéért és süteményeiért is. A kutató, Gyimesi Emese lelt rá az alábbi sorokra, melyek ihlették a tavalyi fagyit és most a tortát. Így írt édesanyjáról, Szendrey Júliáról fia, Horváth Attila:
“Költőnő és Gazdasszony!
Toll és főzőkanál! Hány nő van Magyarországban, ki a tollat és a főzőkanalat is egyformán forgatja? Persze föltéve, hogy egyiket sem kontárkodva. Az igaz hogy vannak jó gazdasszonyaink, hanem ezek azután azt sem tudják, hogy madár vagy farkasféle portéka az a költő? Vannak költőnőink is, akár egy hadsereg, de ezek sem tudják ám még az árva rántottlevest sem megfőzni. Csak tessék egypár versét: A három rózsabimbót; A költészethez; stb. elolvasni. Még az uzsorás is az Olympon fog járni tőle! Meséit Andersen meséitől alig lehet megkülömböztetni. Biz ez nagy áldás, mikor alig van egy becsületes meseirónk. De meg kell enni azt a pompás rántottát és kiflikóhót s a mit ő főz. Tudom Istenem, hogy Eszterházy sem evett jobbat. Könyvtárában ott vannak, Beranger, Boz, Sand George stb. a magyar irók egytől egyig. Akár hány magyar mágnás, nem olvasott annyit mint ő. Született Keszthelyen, Zala megyében. Ha nőket is választanának követnek, ő lenne ott a követ az bizonyos.”
Eddig az idézet, s most ismerkedjünk meg eme, irodalmi emlékben is fellelhető édességgel. Hagyományos receptúra alapján készült a sütemény, de elkészítése során ötvözték a régi és az új technológiákat is.
—Hajdan nem volt pazarlás, tehát a száraz kiflit, zsemlét – tulajdonképpen mindenféle pékárut – felhasználtak és süteményt készítettek belőle. Az én dédimamám is Újmajorban élt, ahol Szendrey Júlia is született. Innen származott egy régi családi receptünk. Ez a régi sütemény, a kiflikoch volt a torta ihletője. Vaníliás tejben áztatott kiflit cukrozott dióval kevertek össze, a tetejére meggylekvárt tettek.
A Szendrey Júlia-torta alapja pedig egy vajas piskóta, erre került egy fehércsokoládés diós réteg, melyen könnyű vaníliakrém van. Készítettünk egy sült meggyel megbolondított meggyzselé-réteget, ezt még egy vaníliaréteg takarja, a torta tetejére pedig fehércsoki-mousse réteg került – mutatta be a Feleségek feleségek néven is emlegetett Szendrey Júlia tiszteletére elkészített süteményt kreátora.
