Keszey Ágnes | 2022.02.24. 14:00
Szőlőhegyi séta - értékek és korok nyomában
Napsugaras ajtók, nádtető, kéményes pincék. Ha a Balaton környékén járunk, vagy itt élünk, érdemes néha nem csak a víz felé tekintgetni. Felfedezhetünk kevésbé ismert helyeket is. Mi most az örvényesi Öreg-hegyen és a szomszédos Aszófő Vörösmáli dűlőjében barangoltunk.

Nádtetős épületek, több évszázados múltról tanúskodó évszámok és lenyűgöző panoráma. Ezek várnak rád, ha ellátogatsz Örvényesre, ahol nem csak a híres vízimalom érdekes látnivaló.

Akár most, télen is érdemes tenni egy sétát a Öreg-hegyi részen, aztán megismételni tavasszal, amikor majd virágoznak a mandulafák, aztán nyáron, mikor érik a szőlő, s majd ősszel, mikor folyik a szüret, s színesednek a levelek. Bármelyik évszakban is érkezel, a szőlők mellett barangolva igazi múltidéző sétát tehetsz, s páratlan panoráma nyílik a Balatonra is.

A területen nem pincesort találsz: hanem elszórtan, de egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el a pincék.

Fotó: Keszey Ágnes

 

Több ma is őrzi hajdani formáját és funkcióját, sokat felújítottak, vagy átalakítottak. Olyanok is vannak, melyek lakóházként vagy nyaralóként funkcionálnak.

Fotó: Keszey Ágnes

 

A szőlőhegyi pincék világában Pető Piroska tájépítész kalauzolt el minket, aki néhány évvel ezelőtt részletesen felmérte a területet, s kutatásaira, vizsgálataira alapozva állította össze az Örvényesi Települési Értéktárat.

Istállós pincék, nádtetős épületek

– Az 1730-as években német telepesekkel népesítették be a falut. A német családok életvitelének, szokásainak, építkezési jellegzetességének a hozadéka mindaz, amit most is látunk. A településképet és a szőlőhegyi részt is ez határozza meg – kezdte a múltbéli barangolást a szakember.

S bár szőlőművelés korábban, évszázadokkal azelőtt is folyt a településen, ebben az időszakban építették a présházakat. Az épületek “arca” a lejtő irányába, hagyományosan a Balaton felé néz.

Fotó: Keszey Ágnes

 

– A pincék java része a leszármazottak, a család birtokában maradt, így nem volt jellemző a pusztulásuk, a tönkretételük. A Balaton-felvidékre jellemző népi stílusjegyek itt is megtalálhatóak. Nyilván megvan egy-egy szőlőhegy jellemző képe. A családok hozták az ismerős mestereiket, de rokon vonásokat is fel lehet fedezni épületeken, illetve a vakolatdíszek alapján következtetni a készítőre.

Öreg-hegyi pincék Örvényesen Fotó: Keszey Ágnes

 

Az örvényesi Öreg-hegy pincéi egyszerűek. Felépítésük tekintve a két-vagy háromosztatú típus a leggyakoribb. Egy dongaboltozatos pincehelyiség mindenhol van. Ennek előterében kap helyet a présház-rész, a préstér. Efelett húzódik a nyeregtető – itt minden esetben oromfalas kialakítású. Sok esetben pedig a pihenőszobával bővített, három helyiséges épület egésze felett végighúzódik a tető. A nádtető nagyon sok helyütt megmaradt, de többen cserépre cserélték – foglalta össze Pető Piroska a jellegzetességeket, melyeket érdemes megfigyelni séta közben.

Fotó: Keszey Ágnes

 

Ha az egyes épületekkel szeretnél részletesen megismerkedni, segítségedre lehet az internetről ingyenesen letölthető Örvényesi Kincsestár című kiadvány, de arra is lehetőség van, ha szakavatott vezetéssel ismerkedj meg az értékekkel, látnivalókkal. Pető Piroska ugyanis – borkóstolóval egybekötött – Értéktúrákat is vezet (ha a pandémia megszűnik), ahol részletesen is mesél az épületekről.

Fotó: Keszey Ágnes

Nem csak múltbéli kalandozás, hanem kellemes túra is végig járni az autentikus épületekkel teli szőlőhegyet.

– Az itt lévő, körülbelül 45 épületből 25 a mai napig közel még eredeti állapotában maradt fenn. Ha megnézzük az 1858-as kataszteri térképet és a mai állapotot, akkor láthatjuk, hogy ugyanazon a helyen vannak ezek az épületek – emelte ki Pető Piroska. Mesélt egy jellegzetes épülettípusról is: az istállós présházak itt gyakran előfordultak. Az egykor állatok tartására használt oldalsó épületrészek ma már tárolóhelyiségként funkcionálnak.

Fotó: Keszey Ágnes

“Kiemelkedően értékesek a régi ajtók, bejárati ajtók és belső pinceajtók is. Számos épületen találunk évszámot, amely jelölheti az építési évet, de jellemző az átépítés, bővítés évének jegyzése is, tehát az épületek ősibb maggal rendelkeznek. Ezeket láthatjuk oromzatokon, vakolatdíszek formájában, és szemöldökfákba vésve is megörvendeztetnek bennünket.” – így mutatta be a pincék külső díszítését Pető Piroska, abban az írásában, amelyben kutatómunkája és felmérése eredményét ismertette.

S ha már arra jársz, mindenképpen érdemes felfedezned a szomszédos falu, Aszófő pincesorát is. Bár érdekesség, hogy az épületek bejárati része nem az út felé néz, de azért -– a magántulajdonok védelmét szem előtt tartva – elölről is meg lehet csodálni az épületeket.

Kéményes pincék, díszítések falon, ajtón

De miért került kémény a pincére? – fogalmazódott meg bennem a kérdés, amikor a Vörösmáli dűlőn végig sétáltam. Erre Németh József történelemtanártól, helytörténeti kutatótól kaptam, aki sok más érdekességet is felidézett a pincesor történetéről.
Mál. A régi magyar szó napsütötte domboldalt jelent, s ha erre sétálunk, bizony érdemes nézni a körülöttünk elterülő tájat is.

Fotó: Keszey Ágnes

Itt is évszázadokon át átívelő sétára indulhatunk.
– Ez a Balatonfüred-Csopaki Borvidék egyetlen összefüggő pincesora. Bár rengeteg védett pince van a Balatonnál, de olyan, hogy 16 védett épület van egy sorban, nincsen máshol – mondta el elöljáróban a kutató.

1841 volt az az év, amikor jobbágyok “többszöri esedezései következtében” a tihanyi apát engedélyezte, hogy a területre szőlőt telepítsenek. 1845-ben pedig már pincék építésére is engedélyt adott, hiszen “némellyeknek e jelen évben is termett boruk, és Mindenhatónak kegyes kezeiből ezeknek utána már minden esztendőben többet és többet reménylhetünk, mellyre nézve olly hajék volna szükséges, mellbe azt az ember bétakaríthassa, és bornak kimunkálhassa, hogy tehát oda pincéket építtethessünk”. Így szólt a korabeli kérés, mely után az első dokumentált pince 1848-ban épült, az évszám a szemöldökfába faragva. A helyi kőbányában fejtették a köveket, melyekből a pincék épültek. Az utolsó 1883-ra készült el, ám a pincék építése ekkor abbamaradt. Ennek oka a filoxéravész pusztítása.

Fotó: Keszey Ágnes

 

– Érdemes megnézni a pincék ereszeit is. Ebből van rövidebb ás hosszabb is. De a hosszabb ereszeket sem azért építették, hogy oda beüldögéljenek és borozzanak, mint ahogy ma használják. Ezeket hajdan arra használták, hogy az állatokat védjék. Lóval és tehenekkel szántottak, és a munka végeztével, vagy rossz időben beterelték őket az eresz alá. Vannak, amelyeknek nincsen eresze, ezek az oromfalas pincék. Szép, téglacsipkés épületek, kicsit sváb jellegűek.
A pinceajtók is figyelemre méltóak: sok épületen a napsugaras és rombuszos díszítésű, nagyon régi pinceajtók vannak.

Aszófői pincesor Fotó: Keszey Ágnes

 

Nagyon szép és változatos vakolatdíszek vannak a pincéken, amely többnyire az építtető neve, több helyütt az építés éve.

Fotó: Keszey Ágnes

De vannak szív- és virágminták is sok épületen.

Aszófői pincesor Fotó: Keszey Ágnes

 

Még megemlíthető az egyetlen kétszintes, pince, a Gácser-pince, ami azért volt olyan nagy és emeletes, mert a felső része lakásként is szolgált a tihanyi apátság szőlőbirtokainak intézőjének, a gazdatiszt számára. Az 1920-as 30-as években Gácser János volt a gazdatiszt, róla maradt a pincén a név. S, akkor leplezzük le a rejtélyes kérdést, hogy vajon hogyan kerültek kémények a pincékre.

Fotó: Keszey Ágnes

– Én is sokat gondolkodtam ezen, hogy miért lehet vaskos, zömök kéményük, amikor a pincékben nem fűtöttek. Persze vizet olykor melegítettek, de a pincét nem kell télen fűteni. Apósom árulta el, hogy minden kémény alatt volt egy szabadtűzhely. A húst, kolbászt is itt, a pincékben füstölték és tárolták. A szabadtűzhely egyébként néhány pincében a mai napig is megmaradt.

 

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva