A Badacsony Céh Turisztikai Egyesület szervezésében Árvai Gábor túravezetővel a badacsonyi bányaszintet jártuk körbe, kiindulási pontunk a hegy északi részén található Korkoványi parkoló volt.
Kevesebb a túrázó, mint a Bujdosók-lépcsőjén vagy a Kisfaludy-kilátónál, ha legközelebb erre jársz, ne hagyd ki a hegy korkoványi részét sem.
Itt találtunk rá a hegy egyetlen orcideájára, az agárkosborra is. Kattints ide, és tudj meg mindent a különleges virágról!
Hihetetlen a badacsonytomaji bányafalak látványa, egészen aprónak érzi magát az ember a hatalmas sziklák és óriás kövek alatt, ahova a feketefenyők között egy kis ösvényen keresztül jutottunk el.
Eltörpülünk a hatalmas sziklák alatt
Fotó: Mihály Szilvia
Különleges madarak a bányában
– Nagyjából 315 méteres magasságban vagyunk, a bánya hossza úgy 750 méter lehetett, a bányafalak pedig 70-80 méter magasak voltak. A sárga színű növény, ami a sziklákon látható, a sziklai pernye, fokozottan védett, nemsokára azt is elárulom, hogy került a magja a sziklákra – meséli a túravezetőnk.
A bányafalakon levő fák így tavasz végére már belombosodtak, valahol holló fészkel, sőt, a félmillió forint eszmei értékű vándorsólyom is költ a hegyen.
Szerencsénk volt, láthattuk is a vándorsólymot, hihetetlen hangja van, és méltóságteljesen, szinte csak a farka billentésével, szárnycsapások nélkül repült. Egy párt láttunk körözni fölöttünk, fiókáikat majd június közepe táján kezdik el repülni tanítani.
Magyarországon a faj a hatvanas években kipusztult, majd 1977-ben a Pilisben megtalálták az első költését, természetvédelmi őrök védték a fészket.
Ma több mint 90 pár fészkel az országban, egyik költése itt van Badacsonyon.
Hatalmas sziklák és kőtömbök az egykori bányaudvaron
Fotó: Mihály Szilvia
Mi az értékesebb? A kőzet vagy a természet szépsége?
Bár a köznyelv bazaltnak hívja a badacsonyi kőzetet, az elmúlt 20 év kutatásai kiderítették, hogy ez a típus nem bazalt, hanem bazanit.
| – Ez a kőzet itt Badacsonyban például nem bazalt, hanem bazanit. Ezen mindig nagyon meglepődnek az emberek, hiszen nem ezt tanultuk anno az iskolában. Így helyesen a bazaltorgonákat bazanit orgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik. Németh Károly és Harangi Szabolcs legújabb kutatásai bizonyítják ezt. Németh Badacsonyt Hawaii-típusú vulkánnak írja le. |
– 1903-ban jött létre a Bazaltbánya Részvénytársaság, ők kezdték a kőzet nagyüzemi termelését, amit drótkötélpályán hordták le a hegyről. Az első időben még nem volt északi vasút, ezért a tomaji zúzóüzemben őrölt, aprított köveket a badacsonyi kikötőben uszályokra tették, Fonyódra vitték, és onnét szállították tovább a déli vasúton.
Amikor elkészült az északi vasútvonal, akkor Badacsonytomaj és Badacsonytördemic állomását kialakították fogadó állomássá, és oda szállították le a köveket.
Összesen 12 millió tonna követ bányásztak ki a hegyből az évtizedek alatt.
Már a korabeli lapok sem örültek a bánya létrejöttének, a mérhetetlen természeti pusztításnak.
Ilyenek a badacsonyi bazaltoszlopok, amelyeket szétrobbantanak és kaviccsá aprítanak
Forrás: Budapesti Hírlap 1929.
A Bánya című lap 1916. március 5-én ezt írta:
„A Balaton-vidék egész romantikáját disszonánsán zavarja a Badacsonyi Bazaltbánya részvénytársaságnak bányája. A fel- felhangzó robbanások dörejét a 96 km hosszú víztükör mint jó hangvezető viszi tova. Maga a badacsonyi bazalthegy egyike a legszebb földtani alakulásoknak, valósággal keresztbe fekszik a Balaton vizére s a mögötte s körülötte levő kúpos s koporsóalaku hegyekkel csodás összképet ad. Ezt az összképet zavarja ennek a részvénytársaságnak a bányája, amely a napsütésben a megbontott hegyoldalt disszonánsán állítja be a felségesen nyugodt tájba.” (Forrás: Arcanum)
Budapesti Hírlap 1929. október 27-én emeli fel szavát a bányászat ellen:
„… A hegy lábán elhúzódó vasúti vonal és a tó közelsége ugyanis kényelmesebbé és olcsóbbá teszi a kitermelést. A badacsonyi bányákat tehát nem a gazdasági szükség, hanem valami hihetetlen elbizakodottság és telhetetlenség, mellékesen még a magyarság érzelmeinek és a nemzet érdekeinek mélységes megvetése tartja üzemben.
… ha a tóparti vulkánvidék világrészünk bármely más pontján állana, akkor régóta mint a táji szépség csodája élne az emberek tudatában. Mi azonban csákánnyal és dinamittal esünk neki.
Országutat, igenis, országutat kavicsolunk szépségének törmelékeivel. Egyesek hasznára és a nemzet mérhetetlen kárára ez olyan cinikus és értelmetlen tékozlás, mintha Munkácsy vásznaiból zabos tarisznyákat szabdalnánk. A dulást a Badacsonyi Bazaltbánya Részvénytársaság intézi a modem technika minden fölkészültségével.” (Forrás: Arcanum)
A Tószeghy-Frcund-féle kőfejtő, amely Tomaj fölött tönkretette a Badacsony szépségét
Forrás: Budapesti Hírlap 1929.
A hatalmas sziklákból lett a macskakő
A bánya fénykorában több mint 1600 ember dolgozott itt, nagyon sok betelepülő érkezett Badacsonytomajra a bányának köszönhetően Pest megyéből, Dél-Nógrádból.
Az első világháború idején rabokkal is dolgoztattak, 1949 és 1954 között pedig kényszermunkatábor működött a bányákban, rablakások is voltak a hegy észak-keleti részén.
A kőzetet a vasútépítéshez és az utak, autópályák építéséhez használták fel.
Minden nap 14 órakor volt a robbantás, a munkaidő reggel hat órától este tízig tartott. Naponta egyszer robbantottak, a köveket ezután osztályozták, szállították.
Ez a kőzet nagyon jól faragható, ezért úgynevezett kockaköveket is készítettek belőle, itt készült az ország legtöbb macskaköve.
– Mi köze van ezeknek a köveknek a macskákhoz?
– Semmi – nevet Gábor. – Hasonló vulkáni terület található Nógrád megyében; Salgótarjántól északra, egy bányában faragtak először ilyen köveket, azt a bányát hívták Macskalyuki-bányának, innét a név eredete.
Egyre mélyebb sebet üt a bánya a hegy oldalán
Forrás: Természet és Turista Magazin 1963.
A természet begyógyította a hegy sebét
Ha Herczeg Ferenc író és környezetvédő barátai nem érték volna el a bánya bezáratását, a Badacsony is a Haláp-hegyhez hasonló lenne, amelynek jelentős részét, a hegy bazaltsapkájának közepét elhordták.
– Amikor a bányákat bezárták, rekultivációs munkák kezdődtek. Feketefenyőkkel ültették be a bányaudvarokat. Ennek a fenyőnek a megjelenésével megváltozott a hegy ökológiai rendszere. Mivel ez egy gyökérkapcsolt növény, ezáltal olyan gombák, rovarok és madarak is megjelentek itt, melyek soha nem éltek Badacsonyban, ennek köszönhetően sokkal diverzebb lett a környék.
Hogy a falon meggyorsítsák a helyreállítási folyamatokat, ágyúszerű gépekkel a falakra földlabdákat löveltek, melyekbe magokat tettek. Ennek az eredményét ma már jól látjuk, a sziklai pernye és a fák is így kerültek a sziklákra.
Földlabdákba szórt magokat lőttek a sziklafalakra
Fotó: Mihály Szilvia
Bár az 1963-ban a Természetjárás Turista Magazinban vizionált turista felvonóból semmi sem lett, és a mai napig gyalog lehet csak feljutni a hegy tetejére, megéri a szaporább szívdobogás, akár esti holdfénytúrán is járd be a hegyet!
„A badacsonytomaji bányaközpont épületeiből turistaszállók lesznek, kikötője a vízituristákat fogadja majd, hatalmas parti területén sátortábor létesül. A felvonó szerkezet, amelyen közel 60 éven keresztül a bazalttonnák ezreit szállították le a hegyről, békés turisták felvonó eszközévé válik.
Ez lesz hazánkban az első felvonó, amely érdekessége mellett megkönnyíti az egész szerkezet kihasználását és eddigi kezelőinek további alkalmazását is biztosítja. Ez a felvonó a Kőkapu alatt levő bánya udvarig viszi a látogatókat, onnan pedig kis vasút szállítaná tovább a Rodostó turistaház fölött kezdődő Bújdosók útjáig, a Ranolder keresztig, a Kisfaludy kilátóig. De az is lehet, hogy a felvonó szerkezetet meghosszabbítják egészen a hegy legmagasabb pontján álló kilátótoronyig.
Nem kell már félteni Badacsony jövőjét, ha minden terv és elképzelés csak kis részben is valóra válik – márpedig az megvalósul -, a magyar Monte Pellegrino, a balatoni hegyek királya még nagyobb közönséget fog vonzani, mint idáig. Hiszen a kilátás a Kisfaludy Sándor kilátótorony erkélyéről káprázatos.
A csodálatos tapolcai bazaltvidék, a Káli medence zöldfüvű síksága, a Balaton csillámló tükre olyan látvány, amelyet megunni sohasem lehet. De hányan és hányan nem tudták élvezni testi gyengeségük, egészségi állapotuk, rossz szívük miatt.
Azok részére is megnyílik majd a lehetőség a badacsonyi felvonó által és így még többen szeretik majd meg gyönyörű tavunkat, és annak őrtálló hegyét, a Badacsonyt. ” (Forrás: Arcanum)
Ha szeretnél részt venni a következő bányatúrán, kattints ide a részletes programért!
Nézd meg a badacsonyi bányákban készített képgalériánkat:
