Mihály Szilvia | 2022.06.05. 14:00

14 meghökkentő badacsonyi tény, amit te is tudni akartál

Mit gondolsz, hogyan lehet 160 tőke szőlőből 40 ezer hektó bort készíteni?

A Badacsonyi borvidék a balatoni nyaralók kedvence, nemcsak a nyári időszakban, hanem ősszel és télen is sokan jönnek az északi park vulkanikus talaján termő borok kedvéért a térségbe.

Tudod, mióta van ezen a vidéken szőlőtermesztés? És mit gondolsz, hogyan lehet 160 tőke szőlőből 40 ezer hektár bort készíteni? Árvai Gábor, a Badacsonyi Turisztikai Céh szervezésében vezetett bortúrákra várja a vendégeket, ahol lerántja a leplet a badacsonyi titkokról.

Fotó: Mihály Szilvia

1. Nem a rómaiak, hanem a kelták kezdték el Badacsonyban a borkészítést

Az első szőlőtőkéket az ie. 380 körül a Gallia irányából érkező kelták ültették el. Feltártak Badacsonyban egy 100 sírból álló kelta temetőt, az itt talált régészeti leletek bizonyítják, hogy ez egy kelta kultuszhely volt. A rómaiak Tiberius hadvezér vezetésével i.sz 9-ben kezdik el meghódítani a területet. Tudtad, hogy Róma második imperátora Pelso nevű lováról nevezte el a Balatont?
A rómaiak tértek át a bor hordóban való tárolására, addig a folyékony nedűt amforákban és bőrtasakokban tartották, szállították.

2. A római korban jobb borok készültek itt, mint Itáliában

94-ben Domiciánus császár kivágatta a Balaton-felvidéken a szőlők felét, mert konkurenciái voltak az olasz boroknak. 276 körül Probus, az első Pannóniai születésű római császár lendítette fel újra szőlőművelést Badacsonyban, veteránokat telepített ide és villagazdaságokat hoztak létre.

Nemcsak a borok, a kilátás is zseniális
Fotó: Mihály Szilvia

3. A bakator szőlőt már a rómaiak is ismerték

Badacsony egyik ősi szőlőfajtája a bakator, a rómaiak idejében került a hegyre. Tradicionális fajta, de nagy vesződséggel jár, ezért nagyon kevesen termelik, Badacsonyban és a Szent György-hegyen is csak egy-egy pincében juthatsz hozzá. Csak átporzással megtermékenyíthető, nevét a latin arany bogyó kifejezésből kapta.

4. Szerzetesek hozták a szürkebarátot

A honfoglalás idején érkező magyarok egy jól működő szőlőtermesztést találtak a területen. Mivel ők is ismerték már a borkészítést, ezért három hatás keveredett össze az itteni gazdálkodásban. Az itt élt népek tradíciója, a magyarok behozott tapasztalata, és az 1263-ban megtelepedő pálos szerzetesek gyakorlata. A pálosok hatalmas szőlőterületeket kaptak 1313-ban Gulácsi Ladomér két fiától, francia szerzetesek csatlakoztak hozzájuk, akik a pino gris nevű szőlőt, vagyis a szürkebarátot hozták Badacsonyba.

5. A török időkben nagy mennyiségben fogyott a misebor

Mivel a bor alapvető élelmiszernek számított, 9 várban kellett a várkatonák számára ezt biztosítani. A környező 106 faluban 106 templomban a misebor is nagy tételben fogyott. Kereskedelmi forgalomba a XVIII. század végéig azért sem kerültek a badacsonyi borok, mert a közvetlen környéken elfogytak.

A várakban és a templomokban fogyott el a bor
Fotó: Mihály Szilvia

6. Ne paráználkodj a szőlősorok között

1754-ben alkották meg az első 30 oldalas badacsonyi hegytörvényt, melyben minden szőlővel, borral kapcsolatos kérdést szigorúan szabályoztak. Megválasztották a hegybírót, és még a paráználkodást is megtiltották a szőlősorok között.

7. Tapolcai zsidó családok kezdtek el kereskedni a badacsonyi borral

Tapolca alatt egy nyolc ágú, 900 méternyi pincerendszert hozott létre a gyerekei számára Leszner Samu kereskedő. Az ő segítségével jutottak el a badacsonyi borok Bécsbe, Franciaországba is.

8. Deák Ferenc 3 napig mulatott a badacsonyi szüreten

A XVIII. században már híresek a badacsonyi szüretek, Deák Ferenc visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy ő egy gyors látogatás helyett három napig ragadt a hegyen.

Itt mi is szívesen maradunk
Fotó: Mihály Szilvia

9. A filoxéra mindent vitt

Az Amerikából érkező gyökértetű csak a Kiskunsági borvidéken nem okozott károkat a XIX. század végén, a kvarcszemcsés homokot nem bírta a kártevő. Badacsonyban ezért csak oltványokkal tudták újratelepíteni a szőlőket. A korábbi cserjés szaporítás, a lebújtatás helyett amerikai rezisztens oltványokat telepítettek.

10. Francia vonal

A filoxéra megjelenéséig lisztes, balafán, furmint, szürkebarát, kéknyelű fajtákat termesztettek Badacsonyban. A járvány után francia szőlőfajták, sauvignon blanc, chardonnay, olaszrizling kerültek a területre.

11. Az olaszrizling se nem olasz, se nem rizling

A porosz-osztrák háború 1866-ban elvesztése után az osztrákok rizling nélkül maradtak, hiszen a Rajna-mente volt a bor fő a termőterülete. Szlovénia és Horvátország területén kísérleteztek ki egy hibrid szőlőfajtát, ebben lehet volt olasz szőlő is, grasevina néven ma is megtalálod a tengerparti országokban. Ez az új bor lett az olaszrizling, ami az egész monarchia területén termesztve nagyjából ugyanazt a minőséget adta, versenyezni tudott a poroszok rizlingjével.
A borászok napjainkban próbálkoztak a fajta átnevezéssel, de nem tudták a köztudatba beépíteni az új neveket.

Se nem olasz, se nem rizling
Fotó: Mihály Szilvia

12. Az urak szőlője

A kéknyelű az urak szőlője volt, termős virágának szaporításához egy társfajtára is szükség van. Termése minden évben bizonytalan volt, ezért egy paraszti gazdaság nem kockáztathatta meg, hogy emiatt nem lesz bora. A badacsonyi nagybirtokosok viszont szívesen kísérleteztek a fajtával, ha ebből nem is lett elég termésük, a területükön levő többi fajtából tudták pótolni a kieső mennyiséget.
Mivel a budai zöld, ami a porzója volt, nem ugyanolyan ütemben érett, a badacsonyi kutatóintézet létrehozta a rózsakő nevű fajtát, ami napjainkban kiváló porzója a kéknyelűnek.

13. 160 tőkéből 40 ezer hektónyi bor

Az államosítás után csak 160 tőke kéknyelű volt Badacsonyban, de annyira népszerű fajta volt, hogy különféle trükkökkel ebből 40 ezer hektoliternyi bort értékesítettek. Halkan jegyezzük meg, de ebben a mennyiségben többnyire a bor sem badacsonyi volt, a jobbik esetnek az számított, ha kéknyelűként a nagy tételben termő badacsonyi olaszrizlinget értékesítették.

Fotó: Mészáros Annarózsa

14. A Balaton nem prizma

Badacsony fekvése és éghajlata tökéletes, évi 500-600 mm csapadék és 2 ezer óra napsütés jellemzi, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kutatói bebizonyították, hogy a Balatonnak a szőlőkre nincs pozitív fény-visszatükröző hatása. A Balaton nem prizma, a fényvisszaverődése nagyjából 800 méterig érvényes, a szőlőtőkékig nem jut el ez a plusz fény.