A film sikeressége és népszerűsége a kezdetektől kódolva volt, hiszen olyan művészek alakítják a mulatságos és hősszerelmes karaktereket, mint a fiatal és igéző szépségű Krencsey Marianne, valamint a a mosolygós Darvas Iván, aki az égő szívű teatrista, Liliomfi szerepében tündököl. Pécsi Sándor mint Szellemfi szintén felejthetetlen, de feltűnik a kor egyik legnagyobb sztárja, Soós Imre is.
Láthatjuk még Ruttkai Évát, Balázs Samut, Tompa Sándort és Szemere Verát. Dajka Margit alakítása mint a Kamilla kisasszonyt játszó nevelőnő, szintén frenetikus és örök. Az ifjú Garas Dezső bohókás játéka úgyszintén emlékezetes. Ennyi kitűnő színművész egy filmben való megjelenése mondhatni garancia a sikerre, de tegyük gyorsan hozzá, azért emellett kellett az is, hogy a rendező megtalálja azokat a lírai és romantikus forgatási helyszíneket, ahol ez az ártatlan komédia önálló életre tudott kelni.
Jelenet a filmből
Mivel az eredeti színpadi darab nem a Balaton környékén, hanem Kolozsváron játszódik, így mindenképp szükség volt olyan helyszínekre, amelyek hasonlóan megteremti a reformkor hangulatát, ugyanakkor a szabadság és a játékosság hevében mégis közelebb helyezi el a nézőkhöz az adott kor látványvilágát. A Balaton népszerűsége, a szigligeti táj romantikus környezete, de legfőképp Badacsony – mint az ország egyik legismertebb borvidéke és turisztikai része – egyszerre felel meg ezen az elvárásoknak.
Nem véletlen tehát, hogy a mai napig keresett és kedvelt helyszín a Badacsony oldalán található Szegedy Róza-ház, ahol is a film nagy részét forgatták.
De haladjunk időrendi sorrendben. A film legelején egy hamisíthatatlan romantikus kép bontakozik ki előttünk. A szépséges Balaton partján reformkori hölgyek és urak adnak egymásnak randevút. Talán csak az éles szeműek fedezhették fel ebben a jelenetben azt a filmtörténeti érdekességet, egyben premier pillanatot, amikor egy rövidke időre, egy egyszerű statisztaszerepben feltűnik a képen az akkor még ismeretlen Latinovits Zoltán. Makk Károly később elárulta, hogy a színészkirálynak ez volt az első hivatalos szerepe filmvásznon. A forgatásnak a balatonszepezdi partszakasz, a későbbi strand adott helyett.
A filmben és a történet szerint azonban Balatonfüreden járunk, méghozzá az 1830-as években. A város főterén, az akkortájt nagyon népszerű színjátszó vándortársulatok egyike hirdeti esti előadását. Shakespeare hősszerelmes darabja, a Rómeó és Júlia tekinthető meg. A jelenet korabeli hangulatát és látványát az egykor Budán, a Pasaréten lévő Mafilm-műtermekben gondosan elkészített, a valósággal megegyező méretű díszletek és kulisszák adták. Utólag nézve nyugodt szívvel kijelenthető, hogy nem kis kihívás volt olyan épületkülsőket és -belsőket, utcarészleteket megépíteni, amelyek mind méretarányaikban, mind pedig stílusukban teljesen megfeleltek a követelményeknek. Sajnos a rendszerváltás utáni években a pasaréti műtermet felszámolták, a korábbi filmes díszletek elvesztek vagy teljesen tönkrementek.
A filmben a füredi jeleneteken kívül néhány belső jelenet vettek még fel stúdióban, az összes többi külső helyszín volt.
Következő helyszínünk a már említett Szegedy Róza-ház. A ma borászati és irodalmi múzeumként látogatható épület a népi barokk egyik legstílusosabb építészeti emléke.
Badacsony, Szegedy Róza-ház. Jelenet a filmben : 00:43:04-től 00:49:40-ig
Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám
A présház története és megépítése a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Az alispáni birtokot a Sümeghez közeli Ötvös településről származó Szegedy család uralta. Az itteni uradalmat Szegedy Ignác leánya, Róza a kor híres költőjével, a korábbi testőrkapitánnyal, Kisfaludy Sándorral kötött házassága után vette tulajdonba. Így került hozzájuk a ház, amely a környék gazdag szőlő- és borvidéke miatt kiemelt jelentőségű épületnek számított. Az eredetileg csupán a család nyári szállásaként szolgáló nádtetős házat később kibővítették. A hozzáépített emeleten több vendégszoba kapott helyet. A kilátás adta élvezet, a fenséges panoráma olyan mediterrán érzést adott, hogy a világháborúk utáni években már az egyszerű utazók is kifejezetten keresték ezt a látványos kirándulóhelyet.
A filmben némileg vissza is köszön ez az érzés, hiszen amikor hőseink a Badacsonyhoz érkeznek, hova máshová is mehetnének, mint a legendás présház udvarára, ahol a történet szerint Kányai uram fogadója működik. A köves úton – amely még most is megvan, – érkező szereplők színes fogadtatásban részesülnek. Az ínycsiklandozó illatok mellett pompás környezetben lakomázókat és mulatozókat látunk. A környék huszárai, szabad jobbágyai és kereskedői ugyanúgy fellelhetők a képen, mint a vidáman táncoló menyecskék. Érdekesség, hogy a filmben egy jóval nagyobb teret látunk a ház előtt, mint ami a valóságban itt található. Technikailag ezt úgy oldották meg, hogy egy bástyaszerű emelvényt ácsoltak ide, mely egy szintbe került az eredeti úttal. A díszletet faburkolattal fedték be és szürkére festették. Ezáltal tökéletes lett az illúzió, mivel a filmben nem látszik a forgatási tér kiszélesítése, így teljesen hihető, hogy a ház előtt ilyen széles bazaltköves út áll.
A nagy sürgés-forgásban jól kivehető a ház jellegzetes boltíves folyosója, továbbá konyhája is. Az emlékezetes csókjelenet itt vették fel a konyhában Erzsike (Ruttkai Éva) és az egri pincér gyerek, Gyuri (Soós Imre) között. Ugyanakkor az emeleti szobában az ebéd felszolgálása már a korábban említett pasaréti műtermi díszletek között történt. Az ifjú Schnaps (Garas Dezső) a budafoki Törley-pincesor egyik lépcsős pincelejáratánál jár pórul. A bécsi vendéglős szerencsétlenül lebukfencező fiának képsorait tehát ügyesen vágták össze, két teljesen máshol felvett helyszínről.
Szintén érdekesnek mondható az a pár képkockás jelenetsor, amikor Szilvai professzor Kamilla kisasszony és Mariska társaságában, hintón utazik. A háttérben ugyanis egy pillanatra feltűnik Badacsony távoli képe Szigligettel együtt. A történet szerint azonban még Balatonfüred és Badacsony között járunk. A jelenetet azonban Balatongyörökön forgatták a most is pazar panorámát adó Szépkilátónál. A 71-es út mellett lévő dombon egykor domonkos rendi kolostor működött. A batár mögött pillanatra feltűnő, még ma is látható feketefenyőket Hamilton Mária, Festetics Tasziló nagybirtokos felesége ültette.
Lady Mary Hamilton és Festetics II. Tasziló szerelméről itt olvashatsz.
Balatongyörök, Szépkilátó. Jelenet a filmben: 00:55:22-től 00:55:55-ig
Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám
A film végén a szerelmesek immár boldogan utaznak tovább együtt, nem érdekli őket a csalódott és vérig sértett nagybácsi dühödt mérgelődése sem. A szigligeti út mellett ma már sajnos csak nyomaiban látható a Balaton leghíresebb nyárfasora, és az ekhós szekerek látványát is felváltotta a lényegesen szürkébb közúti forgalom.
A filmet nyáron forgatták. A stáb és színészek is a szomszédos Badacsonytomajon, a római úton lévő magánházakban laktak. Innen alig félórányi távolságra volt a forgatási helyszín, és bizony voltak olyan napok a több mint egy hónapos forgatási idő alatt, amikor a hőség volt az úr. A visszaemlékezések szerint mégis mindenki jó szívvel és örömmel gondolt ezekre az együtt töltött időszakokra. Ez az alkotás azon ritka kivételek egyike volt, amelyben az ötvenes évek elején az államvezetés által meghirdetett kultúrpolitikának a nyoma sem volt jelen.
Talán meglepő, de ekkortájt nem nagyon volt jellemző, hogy egy kedves, vidám, felszabadult film bekerülhetett a mozikba. Ráadásul egyszerű, romantikus történetével teljesen szembe tudott menni az akkori eszmerendszer átpolitizált filmjeivel. Ám ez mégis így történt, ezért a Liliomfi kezdettől fogva a felhőtlen szórakozás élményét tudta és tudja adni a mindenkori nézőnek.
Forrás: magyarnemzet.hu
Nyitókép: jelenet a filmből
