Harangi Szabolcs az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője és a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője úgy fogalmazott, számos tévedést, megalapozatlan állítást tartalmazott Árvai Gábor nyilatkozata, ami szerinte a szakma oldaláról mindenképpen pontosítást igényel.
– A tanúhegyekről tudjuk, hogy őrzik az egykori felszín magasságát, amint azt már Lóczy Lajos geológus is megállapította több mint száz évvel ezelőtt.
A laza üledék ugyanis évmilliók alatt lepusztul, de a szélnek, csapadéknak, hőmérsékletváltozásnak ellenálló vulkáni kőzet megmarad.
Természetesen az évszázados nézet az új kutatások alapján finomult. Németh Károly, az új-zélandi, palmerstoni Massey egyetem professzora és kutatótársai aprólékos vizsgálataikkal rámutattak arra, hogy számos bazalt vulkáni előfordulás az egykori tűzhányó mélyebb, kráter kitöltését őrizte meg, amelyre jó példa Hegyesd. Ezek az egykori felszín alatt lehettek. Vannak azonban olyan példák is, ahol a bazaltláva és a robbanásos kitörésekkel keletkezett vulkáni törmelékes üledék az egykori felszínre települt. Ilyen például Haláp, Badacsony, Szent György-hegy, Agártető, Bondoró. Ezekben az esetekben érvényes az évszázados tanúhegy felfogás. Németh Károly mindezeket figyelembe véve igyekezett megrajzolni az egykori felszín magasságát és számolt lepusztulási sebességet. Becsléseik szerint mintegy 100-300 méter vastag üledék pusztult le a Balaton-felvidéken.
Az egykori lávatavak és pajzsvulkánok kőzetei, valamint a kürtőket kitöltő képződmények azonban ellenálltak, és ezért jelenleg kisebb-nagyobb hegyekként emelkednek ki a térszínből.
Összességében, a tanúhegy felfogás tartható, jó megközelítés, egy részletes kutatás során azonban a szakembereknek számos további tényezőt kell figyelembe venni – hangsúlyozta Harangi Szabolcs.
Fotó: Szijártó János
Rekonstruálják a kitöréseket
Hozzátette, a vulkáni kőzetek és a felépítő kristályok megjelenéséből, valamint kémiai összetételéből, továbbá a vulkáni rétegsor szerkezetéből kiolvasható a kőbe zárt történet, a magmaképződéstől kezdve egészen a vulkánkitörés lezajlásáig.
– Ezeket a megfigyeléseket kell összegyűjteni és értelmezni, egyfajta mozaikokként, amelyekből összerakható a részletes, színes vulkáni történet, beleértve a kitörések okát is. A vulkáni képződmények megjelenése alapján rekonstruálhatjuk a 2,5-8 millió évvel ezelőtti kitörések lefolyását és magát az egykori vulkáni felépítményt is. Megérthetjük, hogy miképpen működik egy bazalt vulkáni mező és a kutatási eredmények segíthetnek más, jelenleg is potenciálisan aktív vulkáni terület jövőbeli működésének, veszélyeinek jobb megértéséhez.
Feltárhatjuk, hogy miképpen zajlott lávaöntő kitörés, mély völgyet töltött-e ki vagy egy széles kráterben maradt lávató formájában, illetve mi okozta a robbanásos kitöréseket.
Jankovics Éva doktoranduszommal, majd később az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjával számos térségbeli bazaltvulkán kitörés előtti történetét rekonstruáltuk a kristályokba zárt információk alapján.
Ezek a kutatások kitértek a földköpenyben zajlott magmaképződés körülményeire, a magma felemelkedés sebességére és arra is, hogy mi történik akkor, ha a bazaltos magma megakad a földköpeny és földkéreg határán – fogalmazott az ELTE professzora.
Bakony-Balaton Geopark
Az is elhangzott, hogy a tudományos ismeretek átadása az emberek számára különösen fontos feladat, hiszen ez hozzájárul természeti értékeink, ebben az esetben a vulkáni örökség felismeréséhez és megbecsüléséhez. Ez alapozta meg a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark megalakulását és nemzetközi pályázatának befogadását. Korbély Barnabás és csapata azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben, itthon és külföldön is, ismertek legyenek a térség földtani értékei és az egyéb látványoságokkal együtt egy komplex turisztikai és oktatási fogadóhelyet adjanak. A Bakony-Balaton UNESCO Geoparkot fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság volt az egyik kezdeményezője és kivitelezője egy Interreg Dunai GeoTúra pályázatnak, amelynek részeként két meglévő tanösvényt felújítottak, illetve egy újat létrehoztak a vulkáni értékekben gazdag helyszíneken.
A Badacsony és a Szent György-hegy vulkáni működését 17 tábla mutatja be, míg a Hegyestűtől a Kopasz-hegyig vezető, mintegy 26 km hosszú útvonalon 14 információs tábla segít betekintést nyújtani a bazaltvulkáni működés részleteibe a legmodernebb tudományos ismeretek alapján.
Megújult a hegyestűi kiállítás is, ahol többek között végigkövethetjük egy lávafröccs-kúp működését, az izlandi Fagradalsfjall kitörése alapján, beléphetünk egy lávató fortyogó üstjébe és ismereteket szerezhetünk a földrengések okairól is, tette hozzá a vulkanológus, aki ezek tervezője és kivitelezője volt.
Többféle bazalt létezik
Harangi Szabolcs a bazalttal kapcsolatos véleményre is reagált. Szerinte hibás állítás az, hogy itt a térségben nincs bazalt, ahogy az sem igaz, hogy Európában csak Izlandon, a bolygón pedig csak óceáni hátságon található bazalt.
– Különböző bazaltokat ismerünk, a köztük lévő különbségeket szabad szemmel nem lehet megállapítani, ehhez laborvizsgálat szükséges. Ezek látványra azonban mind fekete kőzetek, bennük többnyire csak néhány zöld színű olivin, esetleg piroxén kristály jelenik meg, az alapanyag mikrokristályos. Különbséget a kémiai összetétel mutatja ki, ami alapján vannak tholeiites (ilyenek fordulnak elő például az óceáni hátságokon, de kontinentális területeken is ezek alkotják a nagy plató bazalt területeket, mint például Szibériában vagy a Indiában, a Dekkán területen) és alkáli bazaltok,
aztán vannak alkáliákban némileg gazdagabb trachibazaltok (Ság-hegy), szilíciumban szegényebb bazanitok (Hegyestű, Badacsony).
A szakembereknek ezek a különbségek lényegesek lehetnek, de általánosságban helyes, ha ezeket összességében bazaltos kőzeteknek, vagy egyszerűen bazaltnak nevezzük.
ontos azt is hozzátenni, hogy a bazaltokon belüli kis kémiai különbségek nem befolyásolják a kitörés típusát, mindegyik magma hasonló módon juthat a felszínre, hasonló vulkáni képződményeket alkot. Ez is alátámasztja, hogy egyszerűbb ezekről általában, mint bazaltokról beszélni. A kitörés típusa változatos lehet, a robbanásos kitörések lávaszökőkút, lávatűzijáték vagy lávafröccs, esetleg magma és víz kölcsönhatás miatti heves robbanásos kitörésekkel történhet. Ehhez hasonló kitörések mindegyik szárazföldi bazalt vulkáni területen megfigyelhető. A lávaszökőkút kitöréseket a vulkanológusok Hawaii-típusú kitörésnek, a lávatűzijáték kitöréseket pedig Stromboli-kitörésnek nevezik, mert ezek e kitörések típusterületei. Ilyenek voltak a Balaton-felvidék 2,5–8 millió éves történetében is,
de ez azonban nem jelenti azt, hogy rokonság lenne a Hawaii-szigetek vagy a Stromboli vulkáni működésével. Ez a kitörés jellegére utal
– foglalta össze az egyetemi tanár.
Befejeződött a vulkáni működés
– Még egy fogalmat érdemes tisztázni. A magma a felszín alatti, többfázisú kőzetolvadék, amelyet a folyékony olvadék mellett szilárd kristályok, oldott, majd gázfázisba lépő illófázisok alkotják. A magma a kőzetburok alatti földköpenyben keletkezik, az ott lévő szilárd kőzet részleges megolvadása során. A magma feltörve a felette lévő kőzettestet, adott esetben akár 4-5 nap alatt a felszínre törhet, de el is akadhat menet közben.
A Bakony és a Balaton-felvidék vulkáni mezőin rövidebb-hosszabb ideig (olykor akár több százezer éves) a megszakításokkal együtt több mint 5 millió évig tartott a vulkáni működés.
A legutolsó kitörések 2,5 millió éve történtek, amikor a Szentbékkálla közeli Füzes-tavat rejtő Kopácsi-hegy és a Bondoró bazalttömege keletkezett.
Az azóta eltelt idő meglehetősen hosszú, így úgy látjuk, hogy a vulkáni mező vélhetően befejezte itteni működését. Ma szerencsére már csak az egykori vulkáni működés nyomait, a dombokat, hegyeket, a lepusztulás utáni tanúhegyeket és a bazaltot láthatjuk a Balaton-felvidéken, ami sok izgalmas történetről mesél, és ad egy különleges vulkáni örökséget. A Bakony–Balaton UNESCO Geopark hívogatja a látogatókat, hogy mindezt megismerjék, és ötvözzék ezt a térség egyéb látványosságaival – tette hozzá Harangi Szabolcs.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Mészáros Annarózsa
