Mészáros Annarózsa | 2023.02.26. 08:00
Megtudtuk, mikor törhetnek ki a badacsonyi vulkánok
Hitek-tévhitek, misztikum övezi a Balaton hegyeit, időnként felröppennek összeesküvés-elméletek például arról, hogy a Balaton-felvidéken található vulkanikus hegyek közül vajon melyik fog és mikor újra működésbe lépni? Árvai Gábor geológiai szakemberrel jártuk körbe a kérdést.

Magyarország geológiája, azon belül a szerkezeti mozgása, s annak részei borzasztóan bonyolultak, összetettek. A Kárpát-medence egységei időben-térben különböző helyeken alakultak ki. A Kárpát-medence aljzata olyan, mint egy összerakós puzzle játék, sok-sok darabból rakódik össze.

Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu

 

— A Kárpát-medence kialakulásának az utolsó millió húsz évében, a miocénban és a pliocénban több vulkáni tevékenység is történt a térségben, például az Északi-középhegység területén is. A Balaton-felvidéki vulkanizmus tudományos értelemben egy monogenetikus intrakontinentális alkáli vulkanizmus, melynek alapja egy freatomagmás működés — ezzel a bonyolult mondattal kezdi a témát Gábor, amit aztán ki is fejt. —

Az egész okozója, a Kanári-szigetek irányából, az atlanti térségből, az európai kontinens alá 70-80 kilométeres mélységben benyomuló forró köpenycsóva.

Ennek a köpenycsóvának a vége Románia területén van, nagyjából a mostani Hargita térségében. Amikor az Alpok és a Kárpátok a legnagyobb kiemelkedésű tevékenységét bonyolította le a Kárpát-medencén belül különböző tektonikai mozgások jöttek létre.

A tektonikai mozgásokkal csínján kell bánnunk, mert az oliocén nevű földtörténeti korban a puzzle összerakódott. Tehát úgymond horizontális mozgások nincsenek azóta, csak vertikális elmozdulások.

— A Kárpát-medencén belül jöttek létre szerkezeti mozgások, s ezek lehetővé tették, hogy nagyon nagy mélységből, ezek az anyagok; forró gőzök és gázok elinduljanak fölfelé, s létrejött egy vulkánmező — vagyis Gábor szerint a vulkanizmusról az embernek mindig csak a szubdukciós vulkánok jutnak eszükbe, mint Indonézia, Japán, Chile, Mexico esetében, avagy egy lemez lebukik megolvad és kész. De esetünkben nem ez történik, hiszen az intrakontinentális azt jelenti, hogy lemez belső, tehát tehát itt nincs alábukás, azaz egy kontinentális lemezen belül alakult ki a vulkáni tevékenység.

A monogenetikus jelentése, hogy itt egy vulkáni mező van (ami akár több ezer négyzetkilométer is lehet) amelyen különböző időkben jött létre a tevékenység (tehát a különböző vulkáni képződmények nem azonos korúak) és egyszeri működésről van szó, bár egyeseknél több fázissal.

Panoráma a nemesvitai kilátóból
Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu

Balaton nélküli vulkanizmus

— A Balaton-felvidéki vulkanizmus kifejezés azért pontatlan, mert amikor ezek a vulkánok működnek, akkor a Balaton még nem létezett.

Egy teljesen más ősföldrajzi környezetet kell elképzelni. Ez egy Balaton nélküli, Balaton-felvidéki vulkanizmus. Ezek a vulkánok ezen a vulkáni mezőn, nem vízi környezetben képződtek. Hangsúlyozom: nem tenger alatti vulkánkitörések eredményei ezek a hegyek a köztudattal ellentétben! A Pannon-beltó 8,5 millió évvel ezelőtt erről a területről visszavonult. Az első vulkán kitörés a mai Tihanyi-félsziget területén történt 7,8 millió évvel ezelőtt. Az egész ősföldrajzi környezet akkor egy alluviális — folyóközi üledékkel feltöltött — síkság. Ez azt jelenti, hogy adott itt egy sík terület, amelyen folynak folyók, patakok, kisebb viztestek vannak. De nem tó. Pont ezért a Pannon-tenger kifejezéssel is vigyáznunk kell, mert Pannon-tenger soha nem is létezett abban a formában, hogy tengernek nevezhessük, mert soha nem volt benne akkora só koncentráció, hogy azt tengernek hívhassuk — oszlat el tévhiteket a geológus. — Elég csak arra gondolni, hogy a Kárpátokból, az Alpokból lefolyó folyóknak a Pannon-beltó erózió bázisa volt. Olyat meg, valljuk be nem láttunk, hogy folyókból sósvíz érkezett volna, így folyamatosan édesült a Pannon-beltó. Majd itt maradt utána egy sík terület.

Fotó: Mészáros Annarózsa/LikeBalaton.hu

 

 

Így tör ki egy vulkán

A földkéreg, itt a Kárpát-medencében az átlagnál vékonyabb. Alattunk nagyon nagy mélységben triászkori mészkövek vannak és ezek a mészövek karszt vizet tárolnak. Amikor a forró gőzök és gázok elindultak felfelé, — teljesen más tektonikai szerkezetet kell nézni, a mostaninál — s elérték ezt a karszt szintet, a forró találkozott a hideggel, s ennek következtében robbanásszerű kitörések keletkeztek.

— A mongenetikus vulkánok térfogata kisebb, mint a szubdukciós vulkánoké. Gondoljunk a Fuji-ra vagy a Kilimandzsáróra. Ezek a vulkánok minimum egy méterrel kisebbek, kis térfogatúak, morfológiájuk más. — vázolja Gábor a szerkezeti különbségeket. — Az első fázisban, ahogy a robbanásszerű kitörések jönnek, kidobódnak a kőzetek és kör alakban lerakódnak, ezek a piroklasztit gyűrűk (régi nevén tufagyűrűk). Maar-szerkezetek jönnek létre. Mivel a karsztvíz jelentős szerepet játszik, ezért ezt freatomagmás vulkanizmusnak nevezzük. Az első fázisban lávaömlés nincs is.

A Tihanyi-félsziget vagy Szigliget területén megállt ez a folyamat, láva ezeken a helyeken nincs (a szigligeti várnál van egy lávafeltörés, de maga a Szigligeti halomhegyek piroklasztitok).
— A második fázisban a magma a gőzök, gázok távoztával megindul fölfelé és kitölti ezeket a gyűrűket, kialakulnak a láva tavak. Az utolsó fázisban jóval kisebb az anyagszolgáltatás, viszont széndioxidban és kéndioxidban elég gazdag volt, ezért ahogy ezek a gázok jöttek fölfelé, szabadultak a nyomás alól, a lávatónak a felszíne felhabzott. S gyönyörű lávaszökőkutak alakultak ki. Németh Károly ezért a badacsonyi vulkánokat úgyis mondja, hogy hawaii-tipusú vulkánok, mert szinte ugyanaz a folyamat játszódik le. A Hawaii vulkánok sem szubdukciós vulkánok, csak ott az óceáni lemezen jönnek létre szépen sorban.

Fotó: Mészáros Annarózsa/LikeBalaton.hu

Így jegyezd meg: Gulács-Badacsony csoport

Gábor gyorsan tisztáz egy városi legendát.

— Nem azért vannak más formák a hegyek között, mert az egyiknek leröpült a teteje és a másiknak meg nem.

Azért más a morfológia, mert a Gulács-tipusú vulkánok, tehát: a Gulács, Hegyesd, Tóti-hegy cukorsüveg formájúak, mert ezek vulkáni kürtőkitöltések. A vulkánnak a belső részei voltak ezek a hegyek. A Pannon üledék, a Pannon-beltó visszavonult erről a területről, akkor ezeknél a vulkánoknál maga ez a láva anyag a Pannon összletben megrekedt, következés képpen felszínre nem kerültek.

Tehát ezek nem tanúhegyek, hiszen ezekben az esetekben a láva nem került felszínre.

Hogy jelenleg látjuk ezeket a vulkánokat az ne tévesszen meg senkit; mert a Badacsony esetében 3,5 millió, a Tóti-hegy esetében az 5,7 millió év alatt lekopott, a külső erők lepusztították a környezetet, azért látjuk ezeket a hegyeket. De eredetileg, amikor a Tóti-hegy vulkánja működött, maga a most látható hegy nem volt felszínen. Következésképpen nem is lehet tanúhegy.

— A Badacsony-típusú vulkánok pedig azért nem tanúhegyek, mert a Pannon-beltó 8,5 millió évvel ezelőtt visszavonult erről a területről. A Badacsony 3 millió 450 ezer éve működött, a Szent György-hegy ettől is fiatalabb. A vulkáni mezőnek a vulkáni egységei különböző időszakban jöttek létre. Ha elfogadnánk a tanúhegy kifejezést, hogy az eredeti felszíni magasságról tanúskodik, ráfolyt a láva és megvédte az eredeti felszínt a lepusztulástól (ez nem igaz), akkor 8,5 millió éve történt beltó visszahúzódása és a Badacsony 3,45 millió évvel ezelőtti kialakulása közötti 5 millió év alatt nem volt lepusztulás ezen a területen? — teszi fel a költői kérdést Árvai Gábor. — Akkora lepusztulás volt ezen a területen, hogy ez a külső piroplasztit gyűrű a Badacsony esetében nincs is meg. Most amit látunk a Badacsonynál, az a lávató pusztulási folyamata. A Badacsony, a Szent György-hegy és az összes többi hegy egy hátráló erózióval folyamatosan pusztul. Amikor az orgonákat látjuk a Szent György-hegyen, hogy ki vannak preparálva és kőtengerek vannak alatta az a lávatónak a pusztulása. Körülbelül 2,5-3 millió év múlva nem kell a Szent György-hegyre felmenni, mert nem lesz. Ezek a hegyek pusztulnak az emberi beavatkozás nélkül is a külső erők által: a szél, a jég, az eső, a gyökerek megteszik hatásukat. A gyökereknél szakad szét a kőzet. Ezek a folyamatok pusztítják a hegyeket, amiknek nincs már belső energiájuk.

Lesenceistvándról pazar kilátás nyílik a Badacsonyra
Fotó: Mészáros Annarózsa/LikeBalaton.hu

Nincs esély a kitörésre

Amikor ezek a vulkánok működtek, akkor ez a magma anyag, ahogy a forró gőzök-gázok jöttek fel, teljesen más ősföldrajzi környezet, teljesen más tektonikai szerkezet volt és nagyon nagy, 70-80 kilométeres mélységből jött.

— Hogy miért nem fognak ezek a vulkánok többet kitörni, annak nagyon egyszerű magyarázata van — állítja Gábor — a Föld-kéreg és a köpeny határa nálunk 30-35 kilométeres mélységben van. Itt esély nincs arra, hogy ha netán mégis valami kis magma összeállna és elindulna fölfelé — itt nézni kell a sűrűséget is: köpenysűrűség, magma sűrűség, bonyolult geofizikai folyamatok játszódnak le — maximum elérkezik a kéreg-köpeny határig, azt viszont áttörni nem tudja a mai, jelenlegi szerkezetben. Az történik, mint a Balaton estében a jég képződés: a jég felülről lefelé kezd megfagyni. Vagyis: jön fölfelé a magma, eléri a kéreg-köpeny határt és itt a magma megszilárdul. Kiegyenlítődik a sűrűsége és ez a magma odanő a kéreg határhoz, vastagítja azt. Óriási nyomás alatt van ez a bazanit. Nincs esély kitörésre.

Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu

 

Fontos! A Balaton-felvidéken csak bazanit található, ami nagyon közeli rokona a bazaltnak, némileg eltér a két kőzet kémiai összetétele. Európában bazalt Izlandon található. Kémiailag színtiszta bazalt ugyanis csak óceánközepi hátságon képződik.

 

Tehát, légy nyugodt: soha nem fognak a Balaton körüli vulkanikus hegyek kitörni.

 

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!



:


 

Nyitókép: Mészáros Annarózsa/LikeBalaton.hu

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva