Földrengésjelző állomás
Kovács István János a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője tartott előadást a napokban a Badacsonytördemicen létesített Geodinamikai Állomás első évének tapasztalatairól. A csoportvezető és a Földtani és Űrtudományi Kutatóintézet, Topo-Transylvania és MTA FI Pannon LitH2Oscope tagjai által készített beszámolóból kiderült, hogy miért építették ki a földrengésjelző állomást, és az az eltelt egy év alatt milyen információkat közölt a szakemberekkel. A legfontosabb kérdés az volt, hogy előre jelezhetőek-e és ha igen, mennyivel a földrengések.
Amint elhangzott, jó eséllyel remélhetjük, hogy az állomás segít a különleges földtani események előjeleinek észlelésében.
– Bizonyos módszerekkel látható, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg. Az állomás beváltotta az e téren hozzá fűzött reményeket, de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll – szögezte le az előadó.
A Badacsonytördemicen egy éve telepített geodinamikai állomás mért adatai segítenek a földrengések előrejelzésében
Forrás: Archív
Az elhangzottak szerint a Kárpát-medencében a világon egyedülálló jelenségek zajlanak, a fiatal földtani képződmény kedvező területet ad a hazai földtani szakembereknek. A medence területén nagyobb földrengések tapasztalhatók például a Kárpátkanyarban a süllyedő lemezek okozta feszültségek miatt. Ezért a közeljövőben ott is telepítenek egy hasonló állomást.
50 évente van nagyobb földrengés
– Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos rengés. Román és holland kollégákkal vágtunk bele a kutatásba, hogy olyan információkat, találjunk, amelyek alapján előre jelezhetők a rengések. A pannon medencében sok széndioxidban gazdag feláramlás van, ha elkezdjük mérni a föld szilárd kőzetburkának szeizmikus tevékenységét, a kőzetek vezetőképességét és a föld belsejéből érkező gázokat egyszerre, akkor azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy amikor a feszültség elkezd csúcsra érni a kőzetlemezek törése, a földrengés előtt, akkor ezekben a paraméterekben változást kell tapasztalni. Ezért építettük fel az állomást, amely méri a fenti adatokat és a meteorológiai paramétereket.
Vulkáni törésvonalak
Ha egy területet sokáig figyelnek és a közelében kipattan egy erős földrengés, akkor így tesztelni tudják a feltevést, adatokhoz jutnak. A legjobb hely erre a Kárpát-kanyar, Kovásznára telepítik az állomást. Sok terepmunka után a legjobb helynek hazánkban Badacsonytördemic területe mutatkozott, a hegy közelsége, a területen levő jelentős törésvonalak miatt.
A mérések szerint a szerkezeti törésvonalak mentén az átlagnál jóval magasabb a mérésekhez szükséges radon és szén dioxin koncentráció. A telepített műszer tízpercenként méri a levegőben a széndioxid értékét és a talajgázok összetételét. Az egy éves eredmény szerint az állomás közelében több rengés is kipattant. A tavaly szeptemberi és decemberi, az idei júliusi répcelaki rengést is jelezte az állomás, mivel Répcelakot és Badacsonytördemicet a mélyben törésvonal köti össze. A mentén terjednek a gázok, ezért a répcelaki rengést joggal mérheti a tördemici állomás.
– A stabilan működő rendszer pontosan méri a talaj gázainak koncentrációját, az eredmények alapján már sejteni lehet, hogy milyen változás jelenik meg a gázkoncentrációban és nagyjából mennyi idővel az esemény előtt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a rengés előtt egy nappal már elindulhat a folyamat.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz Badacsonytördemicre! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: veol.hu
