Szűz Mária megjelenése a balatoni kultúr- és mondakörben már igen korai: a hévízi tó keletkezéstörténete is Isten anyjához kötődik. Az elbeszélés szerint Flavius Theodosius császár bénulásos betegségben szenvedett gyermekkorában, ezért hívő keresztény dajkája Szűz Máriához imádkozott a gyermek gyógyulásáért. Ezért fakasztotta Mária a gyógyító erejű hévízi forrást, amely meg is gyógyította Theodosiust.
Mária-jelenésekről a későbbiekről is szóltak a feljegyzések: az andocsi mellett említik a segesdi vagy a Nagyszakácsiban megtörtént eseteket. 1897-ben pedig az alábbi hírt olvashatjuk Balatonmagyaródról:
„Balaton-Magyaród községben lakik egy paraszt, akiről nem tudni, fanatikus-e, vagy furfangos. Ez a paraszt azt a hírt kezdte terjeszteni, hogy az ő kútjának csodálatos lakója akadt, a boldogságos szűz Mária személyében. (…) Minél jobban terjedt a hír, annál többen keresték fel a kulcsárék kútját, mely azóta »szent kút« lett. Eleinte csak a község lakosai tekintgettek le a kútba, de most már távoli vidékekről is érkeznek jámbor hívők, akik között feltűnően sok az asszony. Ezek amint a kútba néznek, keresztet vetnek és elkezdenek sikítani, hogy ők látják a szüzet tulajdon en-szemeikkel. Az egyik térdeplő helyzetben, a másik ülve látja, sőt akadt már olyan is, aki a háttérben oltárt vett észre, melynél viaszgyertyák égtek s a mely mellett egy plébános éppen misét mondott. Akik látják a szűz Máriát, azok boldogok, mert boldogságot és áldást remélhetnek. Bezzeg pórul járnak azok, kik a kútban nem látnak egyebet, mint vizet, vagy legfeljebb békát. Ezeket a nép megsiratja s rájuk olvassa, hogy a szerencsétlenek elkárhoznak és azért nem látják a boldogságos szüzet. Ezek persze megijednek s órákig térdepelnek a kút körül, esedezve a szűz Máriának, hogy nekik is mutassa magát. Később ők is meglátják a szentet és ők is terjesztik a jó kút hírét. A kútba nézők még a kút vizéből is visznek magukkal, hogy vízzel dörzsöljék a betegeket, vagy hogy abból igyanak s az esetleg még bennük rejtőző ördögöt is kiűzzék belőlük.”
Különleges Mária-szobrokból sincs hiány a tó környékén. Az egyik legrégibbnek számító Isten-anyát ábrázoló barokk – Immaculata – szobor a Festetics-kastély parkjában látható.
Festetics Pál, amikor tettei eredményeként elnyerte a grófi címet, ezt a mementot állíttatta hálaként. Eredetileg az egykori keszthelyi Szent Márton templom előtt volt látható, de miután az épületet lebontották, átkerült a kastély szép parkjába. Nem egyedi, de a magyarországi ábrázolásokat tekintve mégis különleges az alkotás: a földgömbön álló, imádkozó, az égre tekintő Szűz Anya, a bűnt jelképező tekeredő kígyóra lép lábával.
A hazai ábrázolások egy része az ún. Patrona Hungariae megjelenítések közé tartozik és arra utal, hogy Szent István király Szűz Mária védelmébe ajánlotta országunkat. Ezt a címet viseli Gyenesdiáson, szép természeti környezetben, a tóra tekintő szobor. Boldogfai Farkas Sándor alkotása, melyet 1990-ben avattak fel, nemcsak kecsessége és meghittsége miatt egyedi, hanem mert magánkezdeményezésre – dr. Taba Istvánnénak köszönhetően – állították.
A balatonszentgyörgyi Szent György római katolikus templom udvarában tekinthető meg az a Lourdes-i Máriát megjelenítő szobor, amely egy terméskő szoborfülkében a franciaországi híres kegyhelyet is idézi egyben.
Szomorú eseményre emlékeztet az embernagyságúnál nagyobb, 7-es út mellett, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr kereszteződésnél álló Mária szobor.
A 2002-es – éppen a medjugorje-i zarándoklatra tartó – buszbalesetben elhunyt és sérült lengyel utasokra emlékező alkotást a medjugorjei Szűz Mária szobrot készítő Felici család ajánlotta fel az emlékhelynek 2019-ben. A lourdes-i Szűz Mária alakja nemcsak Balatonszentgyörgyön tűnik fel, hanem Balatonbogláron is megjelenik, a Sándor domb oldalába vájva, egy kis barlangban. A homokkőből készült, ráccsal elzárt, virágokkal díszített emlékhelyen egy térdelő, fiatal lány alakját láthatjuk Máriával egyetemben.
Nem maradhat ki a felsorolásból a tihanyi apátsági templom sem, ahol egy mariazelli és egy lourdes-i oltár is idézi Isten anyjának kultikus alakját. Különösen fontos a mariazelli oltár, amely 1762-ben készült, a leghíresebb Mária-kegyhely, Mariazell kegyszobrának másolatával. Sajnos az eredeti szobor eltűnt, ezért a XIX. század végén egy tiroli kópiával pótolták.
A tó környékén számos templom viseli Isten anyjának nevét, de akad néhány különleges és eldugott helyen lévő Mária-kápolna is. Az egyik ilyen a Szent György-hegy lejtőjén álló jellegzetes Lengyel kápolna, amelyet 1760 körül avattak Szűz Mária tiszteletére. A kápolnában Szent István és László szobra mellett Mária alakja is feltűnik.
Szintén szőlőhegyen, a lesenceistvándi Máriahegyen, festői környezetben áll az a kápolna, ahol a legendák szerint korábban a Szűzanya is megjelent. A neogót stílusú kis templom a XIX. század második harmadában készülhetett. Benne ráccsal védett Mária-szobor és az oltárnál egy Szűz Máriát ábrázoló festmény látható.
Ne feledjük ki a felsorolásból a balatonföldvári kelta sétányon álló XIX. század végén – a Széchényi család által – építtetett, varázslatos környezet által övezett Magyarok Nagyasszonya Kármelhegyi Boldogasszony kápolnát sem.
A Balaton történetében akad egy olyan nagyszabású és különleges Mária-szobor terv is, amely mindenképp említésre méltó. 1937 májusában az alábbi érdekes hír jelent meg a Somogyi Újság hasábjain:
„Szűz Mária szobrot, amelyik csak a Balatoné volna, kellene felállítani a Balatonban. Viharban segítő Szűz Anya, hullámok Madonnája, vitorlások védanyja, a halászok oltalmazója stb. Milyen szép lenne, ha egy ilyen Szűz Mária szobrunk lenne nekünk: balatoniaknak. Szép hely volna egy Tihany alatti szírt, vagy Balatongyöröknél mélyen a Balatonba benyúló helyen, esetleg Fenékpusztánál vagy Akarattya magaslatán, esetleg Aligánál. A terv gyönyörű, megvalósítása nem is jelentene akkora költséget, amekkorát elő nem lehet teremteni. A szobrot azonban inkább a vízben, mint valami partrészen kellene elhelyezni a Balaton leglátogatottabb részén, a somogyi oldalon olyan helyen, ahol az ennek a gyönyörű tónak valóban, látványossága lenne.”
Az elvi terv megszületése után – a veszprémi püspök és a kultuszminisztérium támogatásával – hamarosan pénzgyűjtést szerveztek és ki is találták a szobor felállításának helyszínét: Balatonfüred és Tihany között helyezték volna el, a füredi Hajógyár közelében. A monumentális méretű alkotást Jálics Ernő kivitelezte volna és a mintáját el is készítette, de a második világháború közbeszólt a megvalósításba.
Amint láttuk, a Balaton vidékén számos ponton találkozhatunk Szűz Mária alakjával és kultuszával. Akadnak még ezen kívül is Mária személyére, tetteire utaló mementok, elég, ha csak arra gondolunk, hogy Kővágóörs eredeti neve Boldogasszony örs volt, de felkereshetjük a Folly arborétum kecses Mária szobrát is vagy Kilitiben a katolikus templom mellett láthatjuk Varga Imre szobrászművész egyedi és modern, krómacél Mária alkotását.
A tó környéki Mária-ábrázolások a XXI. századi alkotóknál egyaránt tetten érhetők.
Érdemes megnézni Vollein Ferenc Szűz Mária Balaton királynője című festményét vagy Somogyi Győző a Balaton Madonnája című átütő erejű oltárképét. Mindkét alkotás fő vonása, hogy Mária alakja mellett a Pannon Tenger jellegzetes szép tájai is feltűnnek, keretbe foglalva a csodatévő Istenanya áhítatos alakját. De ne feledjük Udvardi Erzsébet festőművész nőies Mária-ábrázolását, kiváltképp a tapolcai Szentkút Madonnáját.
Szűz Mária kultusza a magyar hitéletben és történelemben központi jelentőségű, nincs ez máshogy ezen a varázslatos vidéken, a Balaton környékén sem. Ahol a fájdalmas, aggódó, csodatévő, gondoskodó, szeretetteljes Isten-anya ábrázolásokat keretbe foglalja a Pannon Tenger kékje és a környező dombok, hegyek, szőlőtőkék zöldje, az ébredő természet madárhangjai, a mindig felbukkanó életerő és a teremtés ezer s ezer – az elmélyült tekintet számára – látható apró csodája.
