A 2017-2020-as fejlesztési ciklus adatait összegző gyorselemzés szerint a balatoni pályázatoknak a fele nyert el ténylegesen támogatást, ami szerintük országosan a legrosszabb arány, a lényeget tekintve mégis igen sikeres az üdülőrégió, hiszen az egy lakosra jutó kifizetett forrás 81 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
Az elemzés rámutatott, hogy a Balaton-régió népességének alakulásában 2019 fordulatot hozott. A születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, követi az országos trendet, vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek, mégsem csökkent az üdülőkörzet népessége. Ez a nemzetközi és az országhatáron belüli, növekvő mértékű bevándorlással magyarázható, a belföldi vándorlásban kiemelt célpont a Balaton.
A térségre jellemző a lakosság nagymértékű öregedése és az eltartottsági viszonyok romlása is – vagyis hogy hány inaktív személy jut egy aktívra –, ennek korrigálása szakpolitikai eszközökkel a következő évek egyik kiemelt feladata lehet.
Az elemzők szerint az üdülőrégió a vendégforgalmi-turisztikai pozícióit nemcsak megtartotta az elmúlt évtizedben, hanem versenyképességét számottevően növelte. Ezt a kedvező tendenciát törte meg a járvány.
A jelentés kitért arra, hogy a Balaton a két koronavírus-járványhullám közötti „kegyelmi pillanatban”, 2020 nyarán megtelt, ezt a jelenséget azonban a kereskedelmi szálláshelyek extrém drágulása kísérte. Az országos szoba-átlagárak is növekedtek, de közel sem olyan radikálisan, mint a Balatonnál. Itt egy szoba átlagára tavaly júniusban több mint 19 ezer forint, júliusban több mint 27 ezer, augusztusban pedig csaknem 30 ezer forint volt, és még szeptemberben, októberben is 17-19 ezer forint körül mozgott.
Forrás: MTI