Kossuth Lajos és Széchenyi István összefogásaként tette meg első próbaútját a tavon 1846-ban a Kisfaludy gőzös. Negyven esztendőig egyedül szelte a hullámokat. A rendszeres hajójárat 1847. március 10-én indult el.
A Kisfaludy 300 utas szállítására volt alkalmas. I. osztályú termét Széchenyi felesége, SeilerCrescence, osztrák grófnő ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. A Kisfaludy gőzösön két hajózási szakember teljesített szolgálatot: a kapitány és a gépész. A hajón ebédlő, könyvtár, parkettás padló, párnázott ülések, fűthető szobák szolgálták az utazók kényelmét. Az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követően 1852-ben kezdődöttismét a rendszeres gőzhajójárat a Balatonon. Ferenc József a szabadságharc leverését követően először 1852-ben látogatott el Magyarországra, s ekkoriban utazott az első tavi gőzösön is.
Később Ferenc József, a magyarokkal való kiegyezés előkészítéseként 1857-ben újból Magyarországra látogatott. 1857. augusztus 13-án I. Ferenc József a Kisfaludyn hajózott Keszthelyről Balatonfüredre. A korabeli képeken a hajót lobogódíszben ábrázolták. Kétfejű sasos császári zászlók mellett nemzetiszínű lobogók díszítették a fedélzetet. A magyar zászlók sávjában „Kisfaludy” felírást, a másik zászlón pedig a Balaton Gőzhajózási Társaság rövidítését olvashatjuk. A képet sok külföldi lap is leközölte, így az első balatoni gőzhajó és neve, képletesen, de bejárta Európát.
Azonban a kikötők és a Kisfaludy is pusztulni kezdett. 1855-ben már a hajó elárverezéséről és a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság feloszlatásáról beszéltek. A Kisfaludy gőzös 1866-ban utasaival megfeneklett a siófoki partoknál.A Kisfaludy 1869-ig fatestű gőzösként tette meg útjait, majd vastestre cserélték, 1887-ben pedig végleg kivonták a forgalomból. Utolsó előtti hajóskapitánya a híres és legendás hajózási szakember, színész, valamint író, Keöd József volt.
1875-ben helyezték vízre az első csavargőzöst, a Balatont. Majd elkészült a Hartmann-féle újpesti hajógyárban a 450 férőhelyes Kelén lapátkerekes gőzös is. Majd a Rohan csavargőzöst, 1891-ben pedig a Helkát és a Kelént is vízre bocsátották. A régi Kelén ekkor a Baross elnevezést kapta. Jött újfent egy Kisfaludy nevű, 1913-ban pedig a Jókai csavargőzös. Ezáltal már szinte minden parti település elérhetővé vált a „kéjutazók” – az adott korszakban nevezték így a kirándulókat – és az áruforgalom számára is.
Az egykori gőzös nagy része – átalakítva és rekonstruálva – ma nosztalgiahajóként vagy múzeumként üzemel. A Kisfaludy gőzös élethű mása egy balatoni vállalkozásnak köszönhetően, napjainkban is szeli a Balaton habjait, megidézve a tavi gőzhajózás szép históriáját is.
Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – bocsátották vízre. A képen: a siófoki kikötő 1916-ban. MTI Fotó
Szöveg: Kovács Emőke